Régi amalgám tömés és a fémes íz

"Az iránt érdeklődöm, hogy meglévő amalgámtöméseim ás nikkelmentes porcelánborítású koronám mellé lehet-e arany Inlay tömést tenni, okoz-e később gondot (galván hatás). Tisztelettel: H. József"

Kedves József!

Több fém együttes jelenléte a szájban okozhat galván hatást. Egyrész fizikailag is így van, hiszen a nyál nagyon jó vezető és az amalgámnak illetve az aranynak eltérő az elektromos potenciálja, így mindenképp potenciálkülönbség lép fel kettejük között.

Másrészt ezt saját magam és sok páciensem is tanúsíthatja, ha szájban régi amalgámtömések mellett arany inlay is van, a nyál fémes ízűvé válik, illetve összeharapáskor érezni lehet a fémes ízt.

A nagyobb amalgámtöméseket arany inlayre, a kisebbeket fehér fényre kötő tömésre cserélve ez a probléma minden esetben megoldódott.

A kellemetlen érzésen kívül a szakirodalom megemlít további káros hatást a nyálkahártyára, de én ilyennel sem magamon, sem a praxisomban nem találkoztam, ettől függetlenül nem lehet kizárni, hiszen irritatív tényező ez biztos és mint ilyen káros is lehet.

Ha szabad voksolnom, mindenképp az arany inlay mellett voksolnék, ha máshogy nem az amalgámok eltávolítása mellett.
Az arany inlay, amennyiben profi módon készítették el, hosszú távú és biztonságos konzervatív megoldás a fog számára, általában tartósabb mint bármelyik esztétikus tömés vagy inlay. A porcelánnal borított fémkerámia korona nem jelent veszélyt, hiszen a fémváz a porcelánnal tökéletesen szigetelt, így galvánáramot elvileg nem indít el.
Kritikusabbak persze javasolhatják a korona cseréjét is fémmentes cirkon koronára, így egészen biztosan egy fajta minőségű fém lesz csak a szájában.
Üdvözlettel,
dr. Pattogató Rita

Gyógyszeres fogtömés amalgámcsere után

"Nekem az alsó rágófogamban kb. 6 év cserélték ki az amalgámtömést, utána nem volt vele problémám, néha ha ráharaptam, akkor picit érzékeny volt, de ez nem minden esetben.

Másfél hete a másik oldalon ki kellett húzni a felsőm 6-ost, ami miatt pedig minden esetben a másik oldalt használtam, vagyis azt ahol most a problémás fogam van. Eleinte nem fájt, így másfél hét tartós használat után egyszer csak harapásra elkezdett fájni, fogmosáskor csak az első másodpercben érzékeny, utána nem fáj. Persze most nem merek evés közben ott harapni, mert a belenyillaló fájdalom nagyon kellemetlen. És ez minden étkezésnél most már jelentkezik.

Voltam vele fogorvosnál, ahol nem találtak semmi gyulladást, sem fog-, sem ínygyulladást, az ínyem nem is érzékeny, a fog kopogtatásra fájt.

Így a javaslat az volt, hogy más megoldás nincs, csak a gyökérkezelés, de kérték, hogy gondoljam meg, mert mivel még nincs állandósult fájdalmam, így a fogorvos most rögtön nem állt neki. Az orvos még azt is mondta, hogy annak nem látja értelmét, hogy kiszedi a tömést és kicseréli, mert azzal is csak plusz fájdalmat okoz a beavatkozás miatt, így lehet, hogy még rosszabbat tesz.

Ezt követően olvastam a bejegyzést Önnél, ahol azt írta, hogy először csak kiszedné a tömést, tehát nem kezdené el rögtön a gyökérkezelést.
A kétely csak azért merült fel bennem, mert a kérdés írójának a fájdalom (érzékenység) megjelenése előtti hetekben volt a töméscsere, nekem viszont kb. 6 éve, így nem tudom, hogy az én esetemben még szóba jöhetne-e az amit Ön írt (egy-két hónapos gyógyszeres tömés).

Mindenképpen a megoldást szeretném, csak azt persze én is tudom, hogy a gyökérkezelt fog már halott fog lesz.

Vagy lehet más oka a fájdalomnak, értem ez alatt, hogy most másfél hétig csakis ezt az oldalt használtam, azelőtt persze mindkét oldalt, így a fokozottabb terhelés miatt jelentkezik a fájdalom?

Előre is köszönöm a válaszát és szép napot!

Üdvözlettel,

K. Andrea"

Kedves Andrea,

Mivel a fog elég egyértelmű panaszt okoz, én a tömést kiszedném. Előfordulhat, hogy hat éve maradt bent egy-két baci csíra és a tömés alatt másodlagos szuvasodás alakult ki. Az érzéstelenítő beadása elött röntgent készítenék, ez már ad bizonyos infót arról, hogy él e a fog vagy sem. Ha nem egyértelmű, vitalitás vizsgálattal (egyxszerű hideg spray vagy műszeres) még meg lehet próbálni, hogy érzékeny e a fog hidegre vagy sem. Ha erre sem reagál – akkor egyre gyanúsabb, hogy elhalt és a ráharapási érzékenységet a csonthártyában levő gyulladás okozza, nem pedig a fog, akkor próbafúrást lehet végezni. (Ezt egyébként sejtetei a kopogtatási érzékenység). Ha a fog elhalt, ebből semmit nem érez, ha él, az első hideg érzékelésnél – nem kell addig fúrni hogy fájjon! – rögtön érzéstelenítőt lehet adni.

Ha a fogról bebizonyosodik, hogy nem él, terápiája a gyökérkezelés.

Ha élő, akkor jöhet a gyógyszeres, vagy a látottak függvényében tisztítás után akár új végleges tömés mély gyógyszeres alábéleléssel. Ha az üreg nagyon mély és a fúrás után még mindig nem egyértelmű, a folyamat kimenetele (ez sokszor előfordul), akkor a gyógytömésre szavaznék (nem sima ideiglenes tömés, hanem gyógytömés eugenol tartalommal), majd teljes tünetmentesség esetén később a végleges tömés.

Egy kisebb probléma, hogy az eugenolos tömést a fehér fényre kötő tömés nem szereti, így a végleges tömés eltávolítása elött az eugenolos tömést vagy teljesen el kell távolítani, vagy részlegesen, de akkor le kell fedni alábéleléssel úgy, hogy a végleges fehér tömés ragadását ne zavarja.

Kívánom, hogy mielöbb ismét egészségesen tudjon rágni,