Páciens és fogorvos... Összhang?

"Köszönöm szépen megtisztelő válaszát, nagyon tanulságos. Egy kérdés mégis maradt még bennem: Mennyi a gyökérkezelt fogak átlagos élete? Pl.: Ha gyökérkezeltetem a fogam, és 5 év múlva úgyis húzni kell, akkor sokkal egyszerűbb, és olcsóbb lett volna, ha egyből bekerül egy implantátum. (Az most olyan 100.000 forint körül lehet azthiszem). Azzal véleményem szerint a fogkövönkívül nem lesz több gond. (Jól gondolom?). Akkor meg nem látom értelmét 30.000 forintért (vagy még többért) gyökértömetni, és eljárni 4-5x fogorvoshoz, ha a végeredmény ugyanaz. (Persze vannak kivételek, mint Ön is írta, de a szerintem ez nem jellenző.)
Felmerült az inlay, vagy onlay fogbetét kérdése is. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalat? Megért azt a plusz 15.000-et?"

Szerintem úgy érdemes döntenie, ahogy a szíve mélyén érzi, hogy mi helyes, a biztonságos az Ön számára. Én például, ha arról lenne szó, hogy egy saját fogam valószínűleg még 5 évet a szájamban lehet, megfizetném a gyökérkezelés és a tömés árát. Nekem a saját fogam nagyon sokat ér. Más, természetesen máshogy gondolkodik, ezért írtam tegnap, hogy mindenkinek más és más a nézőpontja.
Egy gyökértömött fog, akár élethosszig is a szájban lehet, vagy már fél év múlva múlva ki kell húzni. Függ a fog alap problémájától, az anatómiai szerkezetétől, a feltárhatóságától, a fogorvos által használt eszközöktől a fogorvos szaktudásától és tapasztalataim szerint épp annyira a pácienstől is, aki bízik, vagy épp nem bízik a saját gyógyulásában.
Az implantátumról: ez szintén szemlélet és szituáció kérdése. Valóban egyre inkább az a tendencia hogy inkább távolítsuk el a kockázatos fogat és tegyünk be implantátumot. Számomra ez túlzottan materiális és gépies szemlélet, egy másik orvoskollega pedig a saját tapasztalatai alapján ebben hisz. Kinek van igaza? Nem tudom, és azt gondolom, hogy erre a választ csak az az orvos és az a páciens fogja tudni, akik egymással „szerződnek” az adott kezelés elvégzésére. Érdemes olyan orvossal szerződni, akinek hasonló az elképzelése, értékrendje.
Én a szájat, a fogakat nem tudom az ember nélkül felfogni, akihez ezek hozzá tartoznak. Még egy gép sem olyan, hogy egyszer elviszem a szerelőhöz és onnantól életem végéig az a gép biztosan működni fog. Azt gondolom, ha ezt várom el, vagy a gépben, vagy a szerelőben (esetleg magamban) előbb utóbb csalódni fogok. Ennél egy emberi szervezet implantátummal vagy nélküle sokkal érzékenyebb és bizonytalanabb.
Az inlayről: Ez egyszerűbb kérdés, de szintén szituáció kérdése. Általánosságban elmondható, hogy ha egy fog koronai része már nem ad elegendő támasztékot egy tömés elkészítéséhez, érdemes elgondolkodni a betéttel való restauráción. Az is előfordul, hogy a fog plasztikus töméssel (esztétikus fehér tömés vagy amalgám) még rekonstruálható lenne, mégis a tartósabb és nagyobb funkcionális és esztétikai értékű inlayt (betétet) választjuk. A betéttel a maradék foganyagot jobban meg tudjuk védeni mint a szájban felépített töméssel, erősebb, kiterjeszthető a vékony csücskökre, jobb záródást és a mellette levő fogakkal jobb kontaktpontot tud kialakítani az orvos. Kis tömésnél ez nem lenne igaz, de egy nagy tömést korrektül kialakítani sokszor nehezebb a szájban, mint betéttel. Funkciójában az öntött arany inlay a legmegbízhatóbb, ennek a széli záródását lehet ugyanis a legbiztosabban elkészíteni, az aranyinlay mellett a másodlagos szuvasodás esélye nagyon kicsi. A porcelán, vagy módosított kerámia (BelleGlass) inlayek esztétikájukban tökéletesek, teljesen az eredeti forma és szín visszaállítható, ezek életideje azonban az anyaguk és a technikai kivitelezésük miatt általában rövidebb mint az arany betété.

Ha valamilyen kezelésnek, mint írja „nem látom értelmét” akkor szerintem ne csinálja. Hallgasson a saját belső hangjára, a saját fontos szempontjaira, hiszen csak Ön tudhatja hogy mi Önnek a legjobb.

Foghúzás vagy gyökérkezelés?

"Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire éri meg gyökérkezeltetni egy fogat? Sok pénzt rákölt az ember, a vége pedig ígyis úgyis műfog lesz. Nem éri meg jobban egyből műfogat rakatni?"

Sajnos nem tudok a kérdésére konkrét választ adni, inkább a saját nézőpontom gondolatait tudom megosztani Önnel:

Ismerek olyan pácienst, akinek annak idején egy vizsgázott fogász (akkoriban még kevés fogorvos volt), gyökérkezelést hajtott végre egy őrlőfogán. Ő mumifikálásnak nevezte a kezelést, nem volt ez igazi gyökértömés mint amilyeneket most készítünk, a röntgenen látszik, hogy a gyökércsatornákat nem töltötte fel, csak a kamrai részt. Ez a fog még ma is szájban van, stabil és jól funkcionál, pedig a kezelést 42 évvel ezelőtt végezték el. Igaz a fog erősen elsötétedett, így nemrégiben egy porcelán betétet kellett a felszínre tenni, ezzel lehetett az esztétikáját helyrehozni. Úgy tűnik tehát, jó döntés volt annak idején megpróbálni a gyökérkezelést. Ez a hölgypáciens most 67 éves és minden foga megvan.

Van természetesen ellenkező példa is: kezdő orvos koromban küzdöttem olyan fogért amelyet egy tapasztaltabb kolléga már az elején eltávolított volna és sajnos a többszöri próbálkozás ellenére végül valóban ki kellett húzni a fogat. Olyan is előfordult, hogy a másik kollega már lemondott az adott fogról, de a páciens ragaszkodása és a kitartó kezelés végül sikerrel zárult.

Sokszor jelentkezik páciens olyan foggal, mely nagyon rossz állapotban van. Ilyenkor a legfontosabb, hogy megbeszéljük mik a lehetőségek és ő mit szeretne, mennyi türelme van, mennyire hisz a gyógyulásban. Fontos, hogy tudja mi vár rá, milyen alternatívát jelent az egyik, vagy a másik megoldás. Előfordulhat, hogy pár évvel a gyökérkezelés után mégis el kell távolítani a fogat, mert vagy kiújul a gyökércsúcsi gyulladás, vagy eltörik a rigid, energiáját vesztett fog és már nem felépíthető többé. Az a pár év azonban nem mindegy. Sokan nem tudják, de míg a gyökér a csontban van, annak szerkezete sokkal erősebb, nem bomlik úgy le mint foghúzás után, a gyökércsonk mellett megmarad az ínypapilla formája, míg foghúzás után elsimul. Maga a műfog csak a koronai részt pótolja az ínyt nem. Egy gyökérkezelt, majd csappal ellátott gyökércsonkra korona helyezhető, mely esztétikájában és funkciójában többet ér, mint egy valódi foghiány műfoggal pótolva.

Van olyan páciens, aki nagyon nagyon ragaszkodik a fogához és azt kéri, próbáljuk meg, hátha. Ilyenkor hetekig, hónapokig is eltarthat a kezelés. Van olyan páciens, aki már akkor is a foghúzás mellett dönt, mikor még nagy esély lenne a gyökérkezeléssel való gyógyításra. Olyan is sokszor van, hogy egy fog valóban menthetetlen és nincs tovább, akkor ezt kell eldönteni, elvállalni és elfogadni. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma eset. Azt gondolom, hogy szaktudás mellett a hangsúly az orvos és a páciens egymásra hangolódásában van. Szerintem sikeresen gyógyítani csak akkor tud az orvos, ha megvan a kellő szaktudása és ráérez a páciensére, illetve ha a páciens akarja, elfogadja és bízik a gyógykezelésben.