Páciens és fogorvos... Összhang?

"Köszönöm szépen megtisztelő válaszát, nagyon tanulságos. Egy kérdés mégis maradt még bennem: Mennyi a gyökérkezelt fogak átlagos élete? Pl.: Ha gyökérkezeltetem a fogam, és 5 év múlva úgyis húzni kell, akkor sokkal egyszerűbb, és olcsóbb lett volna, ha egyből bekerül egy implantátum. (Az most olyan 100.000 forint körül lehet azthiszem). Azzal véleményem szerint a fogkövönkívül nem lesz több gond. (Jól gondolom?). Akkor meg nem látom értelmét 30.000 forintért (vagy még többért) gyökértömetni, és eljárni 4-5x fogorvoshoz, ha a végeredmény ugyanaz. (Persze vannak kivételek, mint Ön is írta, de a szerintem ez nem jellenző.)
Felmerült az inlay, vagy onlay fogbetét kérdése is. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalat? Megért azt a plusz 15.000-et?"

Szerintem úgy érdemes döntenie, ahogy a szíve mélyén érzi, hogy mi helyes, a biztonságos az Ön számára. Én például, ha arról lenne szó, hogy egy saját fogam valószínűleg még 5 évet a szájamban lehet, megfizetném a gyökérkezelés és a tömés árát. Nekem a saját fogam nagyon sokat ér. Más, természetesen máshogy gondolkodik, ezért írtam tegnap, hogy mindenkinek más és más a nézőpontja.
Egy gyökértömött fog, akár élethosszig is a szájban lehet, vagy már fél év múlva múlva ki kell húzni. Függ a fog alap problémájától, az anatómiai szerkezetétől, a feltárhatóságától, a fogorvos által használt eszközöktől a fogorvos szaktudásától és tapasztalataim szerint épp annyira a pácienstől is, aki bízik, vagy épp nem bízik a saját gyógyulásában.
Az implantátumról: ez szintén szemlélet és szituáció kérdése. Valóban egyre inkább az a tendencia hogy inkább távolítsuk el a kockázatos fogat és tegyünk be implantátumot. Számomra ez túlzottan materiális és gépies szemlélet, egy másik orvoskollega pedig a saját tapasztalatai alapján ebben hisz. Kinek van igaza? Nem tudom, és azt gondolom, hogy erre a választ csak az az orvos és az a páciens fogja tudni, akik egymással „szerződnek” az adott kezelés elvégzésére. Érdemes olyan orvossal szerződni, akinek hasonló az elképzelése, értékrendje.
Én a szájat, a fogakat nem tudom az ember nélkül felfogni, akihez ezek hozzá tartoznak. Még egy gép sem olyan, hogy egyszer elviszem a szerelőhöz és onnantól életem végéig az a gép biztosan működni fog. Azt gondolom, ha ezt várom el, vagy a gépben, vagy a szerelőben (esetleg magamban) előbb utóbb csalódni fogok. Ennél egy emberi szervezet implantátummal vagy nélküle sokkal érzékenyebb és bizonytalanabb.
Az inlayről: Ez egyszerűbb kérdés, de szintén szituáció kérdése. Általánosságban elmondható, hogy ha egy fog koronai része már nem ad elegendő támasztékot egy tömés elkészítéséhez, érdemes elgondolkodni a betéttel való restauráción. Az is előfordul, hogy a fog plasztikus töméssel (esztétikus fehér tömés vagy amalgám) még rekonstruálható lenne, mégis a tartósabb és nagyobb funkcionális és esztétikai értékű inlayt (betétet) választjuk. A betéttel a maradék foganyagot jobban meg tudjuk védeni mint a szájban felépített töméssel, erősebb, kiterjeszthető a vékony csücskökre, jobb záródást és a mellette levő fogakkal jobb kontaktpontot tud kialakítani az orvos. Kis tömésnél ez nem lenne igaz, de egy nagy tömést korrektül kialakítani sokszor nehezebb a szájban, mint betéttel. Funkciójában az öntött arany inlay a legmegbízhatóbb, ennek a széli záródását lehet ugyanis a legbiztosabban elkészíteni, az aranyinlay mellett a másodlagos szuvasodás esélye nagyon kicsi. A porcelán, vagy módosított kerámia (BelleGlass) inlayek esztétikájukban tökéletesek, teljesen az eredeti forma és szín visszaállítható, ezek életideje azonban az anyaguk és a technikai kivitelezésük miatt általában rövidebb mint az arany betété.

Ha valamilyen kezelésnek, mint írja „nem látom értelmét” akkor szerintem ne csinálja. Hallgasson a saját belső hangjára, a saját fontos szempontjaira, hiszen csak Ön tudhatja hogy mi Önnek a legjobb.