Fogszuvasodás kezelési lehetőségei

"T. Doktornő!

A felső két fogam között egy nyelvvel kitapintható lyuk van, sajnos

belemegy az étel is. kb. 2 hete érzem, hogy a fog belső oldalán mintha

visszahúzódott volna az íny, "fázik". Félek, hogy elveszíthetem, ha

harapok,akkor fáj. Van esetleg remény hogy ne húzzák ki?"

Természetesen van remény, de minél hamarabb fogorvoshoz fordul, annál több az esélye. Ha "fázik" az jó jel, mert az jelenti, még élhet az ideg a fogban. A "ráharapásra fáj" jelezheti, hogy él a fog, csak nagyon mély benne a szuvasodás, de utalhat arra is, hogy a fog elhalt és a gyökércsúcson túli terült gyulladt, így ráharapáskor e gyulladt terület nyomása fájdalmat okoz. Az állapotfelmérés és egy röntgenfelmérés alapján ez könnyen kideríthető.

Ha a fog még él, lehetséges, hogy egy egyszerű töméssel még ellátható, bár erre talán már kevés az esély. Ha nem egyértelmű, hogy tömhető e vagy már gyökérkezelni kell, akkor előfordulhat, hogy először egy gyógyszeres tömést helyez bele az orvos, ezzel várni kell pár hetet és ha megnyugszik, el lehet készíteni a végleges tömést.

Ha elhalt és a gyökércsatorna fertőzödött, akkor gyökérkezelni kell. Ez általában két vagy több üléses folyamat, ha ez megvan, akor lehet a koronai részt töméssel ellátni.

Ha a gyökércsatornák nem feltárhatóak, vagy a fog koronai része olyan mélyen a csont alatt is sérült (szuvas), hogy a fog nem felépíthető - csak ebben az esetben merül fel a foghúzás lehetősége.

Tehát remény, és mint látja több alternatíva is van, azt javaslom, forduljon mielöbb fogorvosához!

Gennyes zsákocska a fogínyen

"Az szeretném megtudni, hogy a fogínyen mitől alakulhat ki logó kis zsákocska.

Ezt vagy ilyet egy pár napja vettem észre egyik rágó fogam ínyén. Fájni nem fáj, de zavar hogy ott van.

Mivel lehet ezt kezelni vagy eltüntetni?

Várom visszajelzését! Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Móni"

Kedves Móni,

látatlanban nehéz ezt jól diagnosztizálni, de elsősorban egy fistula nyílásra gondolok, annak van hasonló képe, mint amit leírt. Ez egy kis gennyes képződmény a fogínyen valamelyik foga alatt vagy fölött. Lényegében egy gennyjárat kivezetőcsöve, mely valamelyik foghoz vezet, amely elhalt, s melyből a genny utat tör magának kifele a szájüreg felé.

Mindenképp érdemes lenne fogorvoshoz fordulnia, aki egy röntgenfelvétel alapján meg tudja állapítani, hogy pontosan miről van szó.

Ha a diagnózis helyesnek bizonyul, a fistulát a hozzá tartozó fog gyökereinek fertőtlenítésével, majd megfelelő gyökértöméssel lehet eltüntetni, hiszen ha a bacik eltünnek a fog gyökércsatorna rendszeréből, akkor nem lesz genny utánpótlás, és a fistula nyílás és csatorna magától felszívódik.

Mielöbbi gyógyulást kívánok!

Röntgenkészítés gyökérkezelés során

"...Nekem februárban gyökér kezelték a fogamat és áprilisban érzékeny lett nem kimondottan fájdalmas csak kellemetlen érzés van olyan mintha ki kívánkozna belőle a tömés másképpen nem tudom elmondani. A lényeg az egészben, hogy sem akkor februárban sem most nem lett röntgen készítve most Dalacin 300-mg-os gyógyszert szedek rá,4 napja de még mindég érzékeny!! A kérdésem az lenne, hogy ez mitől lehet?"

Sanos látatlanban nem tudom megmondani, hogy Önnél pontosan mitől vannak a panaszok. Az ilyen panaszok, hogy „mintha kikivánkozna a tömés”, olyan hosszabbnak érzem a fogam”, „feszít ha ráharapok” – általában azt jelzi, hogy a gyökércsúcsi területen gyulladás van, a felszaporodott gyulladásos váladék nyomja a gyökércsúcs körüli szövetekben levő finom érzőideg végződéseket.

A gyulladás akkor alakul ki, ha a gyökércsatornában kórokozók vannak. Sajnos ez gyökértömés után is előfordulhat, például, ha nem sikerült a gyökércsatornákat teljes mértékig feltárni és kifertőtleníteni, görbület vagy anatómiai rendellenesség miatt, illetve lehetnek olyan elágazó gyökércsatornák is melyeket röntgen kontroll mellett sem feltétlenül vesz észre az ember. Természetesen a röntgenes ellenőrzés a gyökérkezelés elött közben majd a gyökértömés után nagy segítség a kezelés kontrollálásában.

A Dalacin csak kívülről a véráram felől hat, egy ideig csökkenti a gyulladást a gyökércsúcs körül, de a lényeget, az okot nem szünteti meg hiszen az a gyökércsatorna belsejében van.

Ilyenkor kezelésként az eredeti gyökértömés eltávolítása, majd a csatornák újbóli fertőtlenítése javasolt. Panaszmentesség esetén újbóli gyökértömés. Sajnos görbült, rendellenes, vagy feltárhatatlan gyökércsatornák esetén ez sem segít feltétlenül, így bizonyos esetekben előfordul, hogy a foghúzás mellett kell dönteni.

Foghúzás utáni foghely fájdalma

"1 éve kezdődtek a panaszaim, az állkapcsom fájt, 2 hónap után, mivel nem múlott,elmentem fogorvoshoz... Kiderült,hogy szükséges a gyökérkezelés. A fog nagyon begyulladt. 2 hónapig nyitva volt, állandóan tisztult. Elkezdett az ínyem is égni. A tömés után panaszos maradt, fájt, így resectiora került a sor. Ezután is megmaradtak a fennálló panaszok, ... így kihuzattam (izületi panaszaim is voltak) A fogat otthon megvizsgáltam és gyökértömés fölé kaptam egy talán antibiotikumos ideiglenes tömést. Erre rátömte az orvos a véglegest... Húzás 2 hónapja történt és a panaszaim nem múlottak el. A fog helye azóta is ég. Mit javasolna a doktornő?"

A gyökérkezelés és a rezekció az utolsó próbálkozások a fogeltávolítás elött, természetes, hogy az orvos megtesz mindent, ha lát esélyt a fog megtartására. A gyökérkezelések prognózisa nagyban függ a fertőzés mértékétől, a fertőzés fennállásának idejétől, a gyulladás kiterjedtségétől a gyökércsúcson, a csonthártyában. Függ még a fog gyökércsatornáinak szerkezetétől, feltárhatóságától, a fog anatómiai viszonyaitól. Függ továbbá a páciens általános egészségi állapotától, immunrendszerétől is.

Egy fogeltávolítás után ha a fájdalom egy-két nap alatt nem csökken, mindenképp vissza kell menni az orvoshoz. Egy gyulladt fog eltávolítása esetén ez gyakrabban előfordulhat. A fog helyén a foghúzás után egy vérdugónak kell kialakulnia, mely lezárja a sebet, majd ebből indul ki a foghely feltelődése csonttal. Ha e vérdugó nem alakul ki, a sebet érzéstelenítésben át kell tisztítani és új vérdugót kell létrehozni.

A fertőzött fog felől a foggyökér hártya, majd a csonthártya is gyulladtá érzékennyé válik, a fog eltávolítása után ez lassan gyógyul. Ilyen esetekben a legtöbbször antibiotikum adására is szükség lehet. Szükség lehet ezen kívül a foghely megröntgenezésére, mely annak eldöntését segíti, maradt e esetleg fogdarab a sebhelyben ami fenntartja a gyulladást, melyet ez esetben érzéstelenítésben az orvos eltávolít.

Gyökérkezelés, gócos fog

"A bal felső 4. fogam. 2 éve gyökérkezelték, majd került rá ideiglenes korona... most 1 hónapja lepottyant... a röntgennél azt mondta 2 másik orvos, hogy a gyökértömés nincs végigtömve, ez így nem jó, ki kell szedni, végső esetben pedig a fogamat ki kell húzni. Neki is láttak, de csak az egyik gyökércsatornát sikerül kitisztítani, a másikat nem. Kérdésemre, hogy miért nem maradhat úgy, ahogy volt, azt a választ kaptam, hogy azért, mert gondot okozhat, úgymond góc lehet belőle bármikor... Kérem szíves segítségét, merre induljak tovább.Panaszom továbbra sincs, de reményem sem sok maradt ."

Valóban előfordul, hogy a gyökeret nem sikerül csúcsig betömni, mivel az anatomiai forma, esetleg egy elágazódás ami a röntgenen nem látszódik, ezt nem engedi. Új koronát a fogorvosok zöme nem szívesen tesz rá egy nem csúcsig gyökértömött fogra, természetes, hogy megpróbálja a gyökértömést mégegyszer. Ha ráteszi az új koronát egy nem megfelelően gyökértömött fogra és az később panaszt okoz, ki lesz a felelős?

Ha a gyökér nincsen csúcsig gyökértömve nagy valószínűséggel maradtak benne baktériumok, amelyek gócot, gyökércsúcs körüli gyulladást eredményeznek. Ez azonban nem minden esetben igaz. Rengeteg esetben látunk röntgenen nem csúcsig érő gyökértömött fogat, amely teljesen panaszmentes, sehol egy gyulladás és ez így van évek óta, valószínűleg így is lesz még hosszú évekig. Olyat is rengeteget látunk, hogy csúcsig érő, tankönyvbe illően tökéletesen gyökértömött fog gyökércsúcsa körül hatalmas gyulladásos góc van…

Miért? A válasz nem teljesen egyértelmű. Valószínűleg nagy szerepe van az egyén saját védekező rendszerének (immunrendszer), a fogat megfertőző baktériumok szaporodási képességének, illetve a gyökérkezelés során alkalmazott gyökércsatorna tisztító eljárásoknak. Van olyan elmélet ami azt mondja, nem az a lényeg, hogy hogyan és mit tömünk bele a gyökércsatornába, hanem az, hogy mit szedünk ki és mennyire lesz csíramentes ez a fog. Ha teljesen sterilre sikerül kifertőtleníteni, akkor nincs benne baktérium, azaz nem fog újra elszaporodni benne semmi.
Azonban hogyan lehetünk ebben biztosak? Sehogy, mivel a dentinben milliónyi nanométeres dentitubulus van, teli folyadékkal, a folyadékban esetleg baktériumokkal.
Honnan tudjuk, hogy ezeket valóban mind kiírtottuk? Nem tudjuk, csak törekszünk rá. Ezért van rengeteg különféle metódus a gyökércsatorna tiszításra, ezért találták ki a lézert, amely a tisztítás után - ha minden igaz - beolvasztja a dentintubulusok szájadékát illetve a nagy hő révén elpárologtatja azokat. Erre találták ki az ózont és a különféle gyógyszereket is.

Az első tehát a tisztítás, utána, természetesen törekedni kell a legtökéletesebb csúcsig érő és falálló, azaz a csatornarendszert tökéletesen kitöltő gyökértömésre... Mi például elektromos gyökércsatornabemérést, tűs kontrollt, elektromos gyökércsatornatágítót, lézeres gyökércsatorna tiszítást alkalmazunk a lehető legtökéletesebb gyökértömés érdekében, de kollégáim nem kifejezetten endodontus szakemberek.

Ilyenkor, ha a véleményemet kérdik egy bonyodalmasabb fogászati esetben, mindig úgy próbálok gondolkodni, mi lenne ha az én fogamról vagy valamely családtagom fogáról lenne szó.
Én egy panaszmentes fogat semmiképp nem húznék ki. Kitisztítanám a gyökércsatornákat, amennyire csak lehetséges, majd készítenék egy gyökértömést – amennyire jót csak lehetséges. Ha szükséges a fogba csapot készítenék – ezt valószínűleg többé már nem lehet eltávolítani! – majd erre készítenék egy ideiglenes műanyag fogszínű koronát. Ha fél év múlva tünetmentes (röntgenen is) akkor elkészíteném rá a végleges koronát. Ez az eset magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy fél év múlva mégis el kell búcsúzni ettől a fogtól, az a fontos, hogy a páciens tudatában van e ennek a lehetőségnek és vállalja e ezt a kockázatot vagy sem.

Gyökércsúcs rezekció új gyökérkezelés után

"Barátnõm, ajánlotta Önöket. Az oldalukon beleolvastam a blogba. A téma számomra is aktuális - mármint a rezekció. Kb. fél éve a bal elsõ fogamnál kellett beavatkozni, mert hihetelenül csúnyán begyulladt. A problémám az, hogy az a rész azóta is érzékeny, ha az orrom alatt megnyomogatom, akkor még mindig olyan mintha lenne bent folyadék, tehát mintha nem távolítottak volna onnan el mindent teljesen. Nem nagyon szeretném, ha újra fel kellene nyitni, csak végsõ esetben. Vagy ez normális, hogy ilyen maradt? A beavatkozás után nem szedtem be az antibiotikumot, esetleg ennek köszönhetõ?"

Sajnos ezt nem lehet látatlanban megmondani, de ennyi idő után általában tünetmentessé válik a rezekált terület. Az antibiotikum szedése segítheti a műtött terület megfelelő gyógyulását, segítve a szervezet saját védekezőképességét azzal, hogy a rezekált területről eltávolított baktériumokból visszamaradó esetleges csírákat elöli. Ennek ellenére előfordul olyan is, hogy antibiotikum szedése mellett is újból kialakult a gyökércsúcson a gyulladás. A rezekció egy utolsó próbálkozás a fog megmentésére a foghúzás elött, elsősorban ha fog frontterületen van. Természetesen a rágózónában is megteszi az ember amit csak lehet, de a frontterület esztétikus pótlása sokkal nagyobb kihívás mint a rágóterületé, emellett a rezekció szempontjából ez a terület hozzáférhető, míg a rágózóna kevésbé.

Sikertelen rezekció esetén, amennyiben a gyökér hossza ezt megengedi egy új rezekció megkísérelhető. A rezekció elött mindenképp új gyökértömést kell készíteni, azaz a régi gyökértömést maradéktalanul el kell távolítani, a gyökércsatornát megpróbálni tökéletesen kifertőtleníteni (esetleg lézeres gyökércsatorna tisztítás) majd végleges, megfelelően jól záró gyökértömést készíteni. Új rezekció csak ezután kezdhető, régi gyökértömés cseréje nélkül nem!

A diganózishoz mindenképp érdemes fogorvost felkeresni, aki a szájvizsgálat mellett egy röntgenfelvétel alapján tud majd megfelelő diagnózist és kezelési tervet adni. Az áttekintő panoráma röntgenfelvétel mellett ilyen esetben érdemes egy „intraorális” kis röntgenfelvételt is készíteni, melyen a kérdéses fog és környezete részletgazdagabban látható, mint a nagy panorámafelvételen.

Fogszuvasodás és gyökérkezelés

"A bal szemfogamat be kellet tömni de nagyon fáj az ínyem miatta meg a hidegre is érzékeny most készülök vissza a fogorvoshoz mert azt mondta ha fájna akkor menjek vissza és gyökér kezeli lehet-e ilyet?és még az lenne a kérdésem hogy már jó ideje fáj az álkapcsom nem a csont hanem a bőrrészénél belül ez lehet-e amiatt hogy a szemfogam esetleg be van gyuladva és átment volna arra a részre a gyulladás."

Ha a fogat be lehetett tömni, és a fogorvos megemlítette, hogy ha fáj menjen vissza, akkor gyanítom, hogy nagyon mély lehetett a szuvasodás, ilyenkor szoktuk ezt mondani. Ez annyit jelent, hogy mély szuvasodás esetén még van esély arra is, hogy a tömés után a fog rendbe jön és nem gyullad be, de sajnos arra is, hogy a folyamat már nem állítható meg a töméssel, hanem gyökérkezelni kell a fogat. Ezt a tömés készítésekor még nem lehet egyértelműen megmondani, az orvos megpróbálja megmenteni (életben tartani), de sajnos nagyon mély szuvasodások esetén előfordul, hogy nem sikerül.
Ha fáj és hidegre nagyon érzékeny, akkor valószínű, hogy az orvos gyökérkezelést fog javasolni, hiszen ezzel a lehet a gyulladást kezelni. A gyökérkezelés után ugyan ez a fog már nem lesz élő fog, azonban a helyén marad, nem kell eltávolítani és nagyon sokáig ugyanolyan funkcióképes marad, mint a mellette levő fogai.
A szájüreg felöli oldalon az íny fájdalma vagy érzékenysége lehet attól, hogy a foggyökér gyulladásban van, sőt a gyulladás már továbbhaladt a foggyökér csúcsán (ez is orvosolható gyökérkezeléssel), ennek megállapításához azonban szájvizsgálat és fogászati röntgen kell.

Duzzanat a fog fölött a fogínyen

"Tisztelt Doktornő!Azért keresem meg kérdésemmel ,mert eléggé megilyedtem. A következő azanamnesis:Két felső bölcsesség fog exkaválásra került. A szájsebészek "szaszerű" munkája révén a mellette lévő fogak sérültek, károsodtak, lyuk keletkezett rajtuk ,ami ellátásra várnaka bal felső utolsó két fogam közül, melyből az utolsó egy tömött fog. Felette keletkezett kb 3-5 hete fájdalommal járó duzzanat. Egy lámpával megnéztem, picit pirosas. Jellegzetesége, hogy olyan mint egy duzzanat ami meg lenne töltödve valamivel. Érintésre fáj.Fogkérmre csíp a helye. Nagyon félek a daganatoktól ,de egy Fogorovos hallgató ismerösöm szerint nem igy néznek ki a szájdaganatok. Az lenne a kérdésem ,hogy mi lehet és milyen medikáció javasol! Valamint ,hogy ez feloldható , felszívatható-e kamillatea öbölgetős kúrával?Előre is megksözönve gyors válszát!"

Semmiképp nem gondolom,hogy daganatról lenne szó. Látatlanban elég nehéz pontos diagnózist adni, sőt nem is lehetséges. A leírtak alapján nagyon valószínű, hogy a kérdéses foga a tömés alatt elhalt, a gyökércsatornák fertőzöttek, a csatornákban levő váladék pedig utat keres magának, s mivel a koronai rész felé nem tud, ezért a gyökércsúcson át a csont felé, majd a csonthártya felé halad. Ez egy idő után megemeli a nyálkahártya felszínét is, ezért alakul ki a duzzanat melyet észlelt.
A terápiája szituációtól függően elsősorban gyökérkezelés. A fertőzött fogat az orvos megnyitja, a gyökércsatornákat feltárja, alaposan kitisztítja (mechanikai vagy lézeres gyökércsatorna tisztítást alkalmaz, majd a fogat gyógyszerrel lezárja. Ezt mindaddig ismétli, míg a fertőzés a gyökércsatornákban tökéletesen megszűnik. Ekkor következik a gyökértömés, majd a végleges fedőtömés – általában fényre kötő fogszínű tömőanyaggal - mely már a fog koronai részét fedi le.
A daganat szerencsére nem az Ön által leírt tüneteket mutatja, de fontos lenne, hogy panaszával mihamarabb forduljon fogorvoshoz!

Páciens és fogorvos... Összhang?

"Köszönöm szépen megtisztelő válaszát, nagyon tanulságos. Egy kérdés mégis maradt még bennem: Mennyi a gyökérkezelt fogak átlagos élete? Pl.: Ha gyökérkezeltetem a fogam, és 5 év múlva úgyis húzni kell, akkor sokkal egyszerűbb, és olcsóbb lett volna, ha egyből bekerül egy implantátum. (Az most olyan 100.000 forint körül lehet azthiszem). Azzal véleményem szerint a fogkövönkívül nem lesz több gond. (Jól gondolom?). Akkor meg nem látom értelmét 30.000 forintért (vagy még többért) gyökértömetni, és eljárni 4-5x fogorvoshoz, ha a végeredmény ugyanaz. (Persze vannak kivételek, mint Ön is írta, de a szerintem ez nem jellenző.)
Felmerült az inlay, vagy onlay fogbetét kérdése is. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalat? Megért azt a plusz 15.000-et?"

Szerintem úgy érdemes döntenie, ahogy a szíve mélyén érzi, hogy mi helyes, a biztonságos az Ön számára. Én például, ha arról lenne szó, hogy egy saját fogam valószínűleg még 5 évet a szájamban lehet, megfizetném a gyökérkezelés és a tömés árát. Nekem a saját fogam nagyon sokat ér. Más, természetesen máshogy gondolkodik, ezért írtam tegnap, hogy mindenkinek más és más a nézőpontja.
Egy gyökértömött fog, akár élethosszig is a szájban lehet, vagy már fél év múlva múlva ki kell húzni. Függ a fog alap problémájától, az anatómiai szerkezetétől, a feltárhatóságától, a fogorvos által használt eszközöktől a fogorvos szaktudásától és tapasztalataim szerint épp annyira a pácienstől is, aki bízik, vagy épp nem bízik a saját gyógyulásában.
Az implantátumról: ez szintén szemlélet és szituáció kérdése. Valóban egyre inkább az a tendencia hogy inkább távolítsuk el a kockázatos fogat és tegyünk be implantátumot. Számomra ez túlzottan materiális és gépies szemlélet, egy másik orvoskollega pedig a saját tapasztalatai alapján ebben hisz. Kinek van igaza? Nem tudom, és azt gondolom, hogy erre a választ csak az az orvos és az a páciens fogja tudni, akik egymással „szerződnek” az adott kezelés elvégzésére. Érdemes olyan orvossal szerződni, akinek hasonló az elképzelése, értékrendje.
Én a szájat, a fogakat nem tudom az ember nélkül felfogni, akihez ezek hozzá tartoznak. Még egy gép sem olyan, hogy egyszer elviszem a szerelőhöz és onnantól életem végéig az a gép biztosan működni fog. Azt gondolom, ha ezt várom el, vagy a gépben, vagy a szerelőben (esetleg magamban) előbb utóbb csalódni fogok. Ennél egy emberi szervezet implantátummal vagy nélküle sokkal érzékenyebb és bizonytalanabb.
Az inlayről: Ez egyszerűbb kérdés, de szintén szituáció kérdése. Általánosságban elmondható, hogy ha egy fog koronai része már nem ad elegendő támasztékot egy tömés elkészítéséhez, érdemes elgondolkodni a betéttel való restauráción. Az is előfordul, hogy a fog plasztikus töméssel (esztétikus fehér tömés vagy amalgám) még rekonstruálható lenne, mégis a tartósabb és nagyobb funkcionális és esztétikai értékű inlayt (betétet) választjuk. A betéttel a maradék foganyagot jobban meg tudjuk védeni mint a szájban felépített töméssel, erősebb, kiterjeszthető a vékony csücskökre, jobb záródást és a mellette levő fogakkal jobb kontaktpontot tud kialakítani az orvos. Kis tömésnél ez nem lenne igaz, de egy nagy tömést korrektül kialakítani sokszor nehezebb a szájban, mint betéttel. Funkciójában az öntött arany inlay a legmegbízhatóbb, ennek a széli záródását lehet ugyanis a legbiztosabban elkészíteni, az aranyinlay mellett a másodlagos szuvasodás esélye nagyon kicsi. A porcelán, vagy módosított kerámia (BelleGlass) inlayek esztétikájukban tökéletesek, teljesen az eredeti forma és szín visszaállítható, ezek életideje azonban az anyaguk és a technikai kivitelezésük miatt általában rövidebb mint az arany betété.

Ha valamilyen kezelésnek, mint írja „nem látom értelmét” akkor szerintem ne csinálja. Hallgasson a saját belső hangjára, a saját fontos szempontjaira, hiszen csak Ön tudhatja hogy mi Önnek a legjobb.

Foghúzás vagy gyökérkezelés?

"Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire éri meg gyökérkezeltetni egy fogat? Sok pénzt rákölt az ember, a vége pedig ígyis úgyis műfog lesz. Nem éri meg jobban egyből műfogat rakatni?"

Sajnos nem tudok a kérdésére konkrét választ adni, inkább a saját nézőpontom gondolatait tudom megosztani Önnel:

Ismerek olyan pácienst, akinek annak idején egy vizsgázott fogász (akkoriban még kevés fogorvos volt), gyökérkezelést hajtott végre egy őrlőfogán. Ő mumifikálásnak nevezte a kezelést, nem volt ez igazi gyökértömés mint amilyeneket most készítünk, a röntgenen látszik, hogy a gyökércsatornákat nem töltötte fel, csak a kamrai részt. Ez a fog még ma is szájban van, stabil és jól funkcionál, pedig a kezelést 42 évvel ezelőtt végezték el. Igaz a fog erősen elsötétedett, így nemrégiben egy porcelán betétet kellett a felszínre tenni, ezzel lehetett az esztétikáját helyrehozni. Úgy tűnik tehát, jó döntés volt annak idején megpróbálni a gyökérkezelést. Ez a hölgypáciens most 67 éves és minden foga megvan.

Van természetesen ellenkező példa is: kezdő orvos koromban küzdöttem olyan fogért amelyet egy tapasztaltabb kolléga már az elején eltávolított volna és sajnos a többszöri próbálkozás ellenére végül valóban ki kellett húzni a fogat. Olyan is előfordult, hogy a másik kollega már lemondott az adott fogról, de a páciens ragaszkodása és a kitartó kezelés végül sikerrel zárult.

Sokszor jelentkezik páciens olyan foggal, mely nagyon rossz állapotban van. Ilyenkor a legfontosabb, hogy megbeszéljük mik a lehetőségek és ő mit szeretne, mennyi türelme van, mennyire hisz a gyógyulásban. Fontos, hogy tudja mi vár rá, milyen alternatívát jelent az egyik, vagy a másik megoldás. Előfordulhat, hogy pár évvel a gyökérkezelés után mégis el kell távolítani a fogat, mert vagy kiújul a gyökércsúcsi gyulladás, vagy eltörik a rigid, energiáját vesztett fog és már nem felépíthető többé. Az a pár év azonban nem mindegy. Sokan nem tudják, de míg a gyökér a csontban van, annak szerkezete sokkal erősebb, nem bomlik úgy le mint foghúzás után, a gyökércsonk mellett megmarad az ínypapilla formája, míg foghúzás után elsimul. Maga a műfog csak a koronai részt pótolja az ínyt nem. Egy gyökérkezelt, majd csappal ellátott gyökércsonkra korona helyezhető, mely esztétikájában és funkciójában többet ér, mint egy valódi foghiány műfoggal pótolva.

Van olyan páciens, aki nagyon nagyon ragaszkodik a fogához és azt kéri, próbáljuk meg, hátha. Ilyenkor hetekig, hónapokig is eltarthat a kezelés. Van olyan páciens, aki már akkor is a foghúzás mellett dönt, mikor még nagy esély lenne a gyökérkezeléssel való gyógyításra. Olyan is sokszor van, hogy egy fog valóban menthetetlen és nincs tovább, akkor ezt kell eldönteni, elvállalni és elfogadni. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma eset. Azt gondolom, hogy szaktudás mellett a hangsúly az orvos és a páciens egymásra hangolódásában van. Szerintem sikeresen gyógyítani csak akkor tud az orvos, ha megvan a kellő szaktudása és ráérez a páciensére, illetve ha a páciens akarja, elfogadja és bízik a gyógykezelésben.

Amalgám tömés mellett fogszuvasodás

"Nekem volt egy hátsó őrlőfog amalgán tömésem 3 évvel ezelőtt. 1 évvel ezelőtt apró lyuk keletkezett rajta. Most elkezdett fájni. Milyen módszerrel tudna ön segiteni?üdv."

Egy amalgám vagy esztétikus fehér tömés mellett idővel kialakulhat úgynevezett másodlagos szuvasodás, mely a páciens számára sokáig észrevétlen marad. Ha egy pici lyuk látható a felszínen az a mélyben sokszor egy jóval nagyobb üreget rejt, mely idővel eléri a fog belsejében húzódó ideg és ér csatornát, mely ha begyullad a fog elkezd fájni. Egyszerűbb esetben, amennyiben a gyökércsatorna még nem fertőzött, csak a szuvasodás nagyon közel van hozzá, gyógyszeres töméssel még időnként lehet segíteni a fogon. Komolyabb fájdalom arra utal, hogy a szuvasodás már elérte az ideget, ilyenkor gyökérkezeléssel lehet a panaszokat megszüntetni, majd a csatornák teljes fertőtlenítése után gyökértöméssel és végleges töméssel kell a fogat ellátni. Gyökérkezelés során a legbiztonságosabb gyógyulás érdekében érdemes a fogat lézeresen kifertőtleníteni, és amennyiben lehetséges a fogat esztétikus töméssel ellátni.
Konkrét kezelési tervet és gyógymódot minden esetben szájvizsgálat és röntgenfelvétel után lehet kialakítani.

A rendelőben dolgozó fogorvos és fogszakorvos munkatársaim szívesen segítenek Önnek!

Amalgámtömés és gyökérkezelés

"Egy amalgám tömött alsó fogamról letört egy kis rész, ezért felsértette a nyelvem. Az új (fehér) tömés azóta néha érzékeny vagy tavaly decemberben már fájt is 3-4 napig, majd elmúlt. Most az elmúlt 4 napban is elkezdett fájni, szerintem az állkapcsomnál egy kissé meg is dagadt, a lényeg, hogy fájdalomcsillapítok segítségével "húzom". Eléggé "félek" a fogorvosoktól és sajnálnám a tömésemet is kifuratni. Mi lehet a probléma a fogamnál?"

A leírt panaszok alapján én fogbélgyulladásra, majd fogbél elhalásra tippelek, persze a pontos diagnózishoz röntgenfelvétel szükséges. A tavaly decemberi pár napos fájdogálás már jelezhette, hogy a fog belsejében levő ideg gyulladásban van, vagy arra készül. A mostani arc duzzanata a fájdalommal együtt már inkább arra utal, hogy a fogbél közben elhalt, a folyamat túlterjedt a gyökér csúcsán a foggyökér környezetébe. Konkrét diagnózist azonban csak szájvizsgálat és röntgenfelvétel alapján lehet felállítani.
Sok esetben a fogbél elhalása szinte észrevétlenül történik meg, a páciens már csak az Ön által is leírt tünetekkel érkezik a fogorvoshoz. A fogbél elhalását elsősorban a fogszuvasodás következtében a fogbél felé ható baktériumok, illetve az azok által termelt savak és egyéb kémiai anyagok (toxinok) okozzák, mikor a fog kemény szövete már nem elég vastag ahhoz, hogy megmentse a fogbelet ezektől a hatásoktól - azaz a szuvasodás már nagyon mélyre terjedt. Sokszor fordul elő olyan, hogy a páciens egy pici fogdarabka letörését érzékeli - éppúgy, ahogy Ön is leírta - és nem is gondolja, hogy a mélyben milyen barlang alakul ki ekkorra a fogban. A fogorvos kitisztítja, a mély szövetekre gyógyszert is helyez, majd fehér esztétikus töméssel látja el. Sokszor azonban ez már nem elég, a mélyben a meggyengült fogbélben a folyamat tovább halad.
Ha a röntgenfelvétel is igazolja a fenti diganózist a fogorvos gyökérkezeléssel próbálja megmenteni a fogat. Ennek során a fertőzött szöveteket eltávolítja a fogból, így a mélyben is megszűnhet a gyulladás, fájdalom és az arc duzzanata. A gyökérkezelés a mai érzéstelenítő gyógyszerek mellett már fájdalommentesen elvégezhető!

Gyökérkezelés - gyökércsúcs bemérés

"Gyökérkezelni kell egy felső örlőfogamat. Nem javul az állapota, antibiotikumot is szedek. Nagyon görbe az egyik gyökerem. Nekem még minden fogam megvan, nem szeretném kihúzatni. Nem tudnak esetleg javasolni vmit? Köszi."

A felső örlőfogak rendszerint három gyökerűek minden gyökérben egy egy gyökércsatornával, de sok esetben akár egy gyökérben több csatorna is lehet, vagy több gyökér is előfordul. Rengeteg változatos anatómiai forma van, egyenes, hosszú, görbe, rövid, csavart, elágazó stb. A fő gyökércsatorna mellett lehetnek elágazások, oldalcsatornák, melyeket nagyon nehéz megtalálni és kezelni. Sokszor már a gyökércsatorna hosszának meghatározása is nehézséget okoz, hiszen a röntgen sem mindig ad egyértelmű eredményt. Sajnos valóban előfordulhat, hogy az Ön esetében olyan anatómiai forma alakult ki, melyet nem lehet tisztességgel gyökérkezelni.

Nálunk a rendelőben, ha gyökérkezelni kell egy fogat, először egy úgynevezett gyökércsatorna bemérő műszert használunk. A műszer tizedmiliméter pontossággal adja meg a csatorna hosszát egészen a gyökércsúcsig. Ez a bemérő műszer egyben képes arra is, hogy az esetleg görbe gyökeret feltágítsa, így a görbület esetén nem áll meg a kanyarban, hanem továbbhalad - el egészen a gyökércsúcsig. Ehhez egy speciális anyagból készített gyökérkezelő tű kell - ez a nitinol nevű anyag, állítólag a NASA fejlesztéséből került a fogászatba. Nagyon hajlékony tű, de nehezen törik, ami a szűk gyökércsatornánál nagy előny. Ha a műszerrel a hosszt bemértük, egy úgynevezett tűs kontroll röntgenfelvétel következik. Ez annyit jelent, hogy a tűvel készítünk a fogról egy röntgent - így ellenőrizhető, hogy tényleg a megfelelő hosszig jutottunk e el. Utána a niti tűt használó gyökércsatorna tágítóval sokszor a hagyományos módon feltárhatatlan kanyarokat is be lehet venni, és a csatornát teljes hosszában fel lehet tárni. Ezután lézeres gyökércsatorna tisztítás következik, majd panaszmentesség esetén a gyökértömés.
Ezek az új technikák, gépek, anyagok nagy segítséget jelentenek a gyökérkezelésben, sokszor reménytelennek tűnő gyökereket is sikerrel fel lehet tárni, áttisztítani, majd gyökértöméssel ellátni. Egy saját fog nagy érték, még akkor is ha gyökérkezelt!

Fogtömés vagy gyökérkezelés

”Kb 1 hónapja elkezdet fájni az egyik örlőfogam. Ráharapásra érzem csak, valamint tapintásra fáj a fog körül az íny. Az ínyem teljesen épp, nem piros, gyulladt, nem vérzik. Mi gyulladt be, hogy ráharapásra fáj? Ha a gyulladás továbbterjed a fog többi részére, akkor simán a fogtömés hogy oldaná meg a próblémámat?"

A ráharapásos fájdalom általában akkor jelentkezik, ha a gyökércsúcsi részen gyulladás van, itt az érzékeny érzőidegek stimulálódnak, mikor Ön ráharap a fogára és az finoman elmozdul a gyökércsúcs felé. A gyökércsúcsi rész viszont akkor gyullad be, ha a gyökércsatornában fertőzés van, ott pedig általában akkor lesz fertőzés, ha a fog koronai része szuvas, innen baktériumok kerülnek a gyökércsatornába.
Ha a fogszuvasodás ellátása során a fogbél kamra nem nyílik meg és a fog még élő, a kitisztított üreg mélyére gyógyszeres alábélelést teszünk, erre építjük fel a tömést – bízva abban, hogy elkaptuk a folyamatot. Néha van esély hogy a folyamat lassan visszafordul, ebben az esetben még megoldhatja a problémát az egyszerű fogtömés.
A mély szuvasodás kitisztítása azonban sokszor már nem elegendő, a gyulladás már eléri a fogbelet, ekkor a fogat már gyökérkezelni kell. A gyökérkezelés során a gyulladt ideget eltávolítuk, gyógyszert helyezünk a fogba, majd a tetejére ideiglenes tömés kerül. A gyógyszer – vagy nálunk a laser – ugyanarra jó – fertőtleníti a gyökércsatornát. A fertőzöttségtől függően, egy vagy több alkalommal lehet a fogat így ideiglenesen lezárni, míg végül elvégezhető a gyökértömés, majd a koronai rész tömése is.