"20 éves fiú vagyok. Legutoljára iskolafogászaton voltam fogorvos közelében, mely kb. 5 éve lehetett. Nemrégen észrevettem, hogy látványosan romlanak a fogaim. Minden bátoságom összeszedve elmentem hát a fogorvosomhoz. Ahhoz akihez annó iskolafogászaton is voltam. Fájdalmak közepette tavaly elhalt jobb felső 6-os fogamat, melyből több kisebb darab is letört, kihúzta. Ezen kívűl az elől a mosolyzónában lévő fogaim közül kettőt, pont a két középen lévőt ugyanis, szuvasodás lépett fel a kettő fog között. Gyakorlatilag kilyukadtak. Ezt régebben már betömte egyszer, de néhány hónap múlva kiesett, és elkezdtek szuvasodni a fogak. Elhaltak, elszíneződtek, a fogakból is hiányoztak már kisebb darabok, így került sor a kihúzásra. Pénzhiány miatt egyenlőre csak az elől látszó két fog helyét szeretném pótoltatni. Mivel két kisebb fog volt, elég lesz a helyére egy is, mind szerintem és mind a fogorvosom szerint is. Ilyenkor ugye a foghiányt határoló fogakat le kell csiszolni. Nem is akkora gond mivel a szélüknél ezek is ki vannak lyukadva. A fogorvosommal beszéltem a csiszolás technikájáról. Kettő fajtát ismerek, a hagyományos tangencionális preparálást, és a moderenebb vállas preparálást. Ő az előbbi módon készítené el a csiszolást, ugyanis szerinte az kevesebb foganyag csiszolásával járna. Viszont én olvastam a hátrányairól, és ezért szerettem volna az utóbbi technikával megvalósítani a pótlást. Ön mit gondol erről? Valóban a régebbi technikát kellene választanom? Kép nélkül nehéz lehet tanácsod adni, így ha kéri, a jobb rálátás miatt tudok képet is küldeni az esetről. Nem kevés pénzbe kerülne a dolog, ezért volna fontos a helyes döntés.
A hátsó fog pótlását kb. meddig halaszthatom míg egyéb károsodás (szomszédos fogak elmozdulása stb.) ki nem alakul?"
Előre is köszönöm a válaszát!
K. László"
Én mindenképp a vállas csiszolást választanám. Ez ugyanis a készítendő fémkerámia koronának helyet biztosít, míg a tangencionális csiszolással erre nincs lehetőség. Ez hosszú távon ínygyulladással járhat, a hagyományos korona széle ugyanis mindenképpen nyomja az ínyt, így itt a gyulladás kialakulásának hatalmas az esélye.
A fogínygyulladás pedig a fogágy meglazulásához vezethet, ezenkívül esztétikailag sem szép látvány. A vállas technika épp azért alakult ki, mert a régebbi, kisebb precizitást igénylő technika nagyon sok kellemetlen mellékhatással járt, így amint a fogászati fúrók, eszközök, lenyomatvételi eljárások, fogtechnikai megmunkálások stb. ezt lehetővé tették, kiforrott az új eljárás.
Az esztétika szempontjából ugyanúgy meggondolnám, hogy 2 kihúzott fog helyére 1 valóban esztétikus megoldás lesz e. Az aszimmetrikus elrendezés nagyon nem tetsző az emberi szemnek, mindig törekedni kell a természet helyreállítására. Egy jó fogtechnikus nagyon jól tud játszani a hellyel és a formával, csavarni, dönteni lehet a fogakat, de a kétoldali szimmetriára lehetőség szerint törekedni kell a természetes hatás érdekében.
Fontos még a front zónában, hogy a készülő hídnak mi az anyaga. Fémmentes anyagok természetesebbn hatnak, bár ezek ára valóban magasabb, hosszú távon gondolkodva, azonban mégis érdemes ezen elgondolkodni.
"Kedves Dr. Pattogató Rita!
Köszönöm a választ, még éppen időben jött, ma délután megyek fogorvoshoz, de lehet, hogy ez kimarad, mivel ő is tangenciálisan csiszolná a fogakat. 2 körzeti fogorvos van a kisvárosban ahol élek, de mindkettő a hagyományos technikával készítené el a pótlást. Nem tudom mennyire ismerős az ország egyes részein, Kecskemét közelében élek. Nem tud véletlen Kecskeméten valamilyen megbízható magán fogorvost vagy fogászatot aki vállas elkészítést preferálja? Persze ha nem, az sem baj, nem várom el, hogy ismerje az egész orszában lévő fogászatokat. Egy másik fogorvost is kérdeztem neten, ő is vállasan készítené, de azt írta a válaszában, hogy gyökérkezelné a lecsiszolandó fogakat. Ön egyetért ezzel, vagy látni kellene?
K. László"
Örülök, hogy még nem csiszolták le J
A gyökérkezelés a fogak aktuális állapotától függ. Az eredeti szuvasodás mértéke nagyban számít. Ez kiderülhet röntgen alapján, vagy ott helyben a csiszoláskor. Van aki azt az elvet vallja, hogy jobb preventíven gyökérkezelni, nehogy a híd alatt baj legyen, más pedig azt mondja, ha nem muszáj, ne gyökérkezeljünk, a csonk legyen meg precízen, ha nincs panasz, ragasszuk fel a hidat pár hétre ideiglenesen, ha ez idő alatt panaszmentes, akkor beragsztja gyökérkezelés nélkül. Ez változó és nagyon fog, páciens és orvosfüggő.
A gyökérkezelésre egyébként tangenciális csiszolás esetén ugyanolyan esély vagy főleg egy eleve szuvas fognál. Olaszországban pl. rutinszerűen minden koronázott fogat meggyökérkezelnek. Szerintem ez túlzás, de van aki szerint ez rendben van így. Nehéz döntés.
Sajnos nem ismerem a kecskeméti fogászatokat. Annyit tudok javasolni, hogy ne a távolság és az idő legyen a legelsődleges szempont a fogorvos megválasztásában, hanem hosszú távra keressen valakit, akiben megbízhat. Akár több rendelőbe is el lehet menni és addig keresni, amíg megtalálja az Ön fogorvosát. Ez nem lehetetlen, a most befektetett többlet energia hosszú távon szerintem biztosan megtérül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése