Budapesti fogorvos vagy fogszakorvos

"Kedves Doktornő Hetek óta olvasgatom a bejegyzéseit, nagyon sok hasznos és érdekes írást találtam benne. Nagyon örülök, hogy elindította ezt az oldalt, sok sikert kívánok lelkiismeretes munkájához. Fogászati problémáim miatt keresgélek információkat, esetleg új fogorvost Budapesten akihez fordulhatnék, de azon gondolkodtam, nem tudom, mi a különbség az orvosok között? Honlapjukon láttam a különböző megnevezéseket a fogorvosok, fogszakorvosok neve mellett, de ez számomra nem ad elegendő információt. Van egyáltalán, vagy ez ugyanaz, csak lehet így is úgy is mondani? Kérem, ha úgy adódik, legyen kedves megválaszolni, mert őszintén érdekel. Én egyébként mérnök végzettségű vagyok, ezen belül villamosmérnök :) Üdvözlettel, K. Tóth Péter"

Kedves Péter,
Mikor az orvosi egyetem fogorvostudományi karát elvégzi valaki, fogorvos diplomát kap. Fogorvos képzés van Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben, de a legtöbb fogorvos Budapesten végez. Régebben, mikor én végeztem 1997-ben, még automatikusan kerültünk tovább, a szakorvosképzésbe - ez lényegében azt jelentette, hogy más szakorvos kolléga mellett elkezdtünk fogorvoskodni - majd két évvel később szakvizsgázni kellett. Ezt a szakvizsgát akkor Fog és Szájbetegségek szakvizsgának hívták. Akkoriban az volt a szabály, hogy csak az nyithatott magánrendelőt aki fogszakorvos volt. Fogorvos csak fogszakorvos mellett dolgozhatott, önállóan nem.

Később a rendszert átalakították, ez lett a rezidensi rendszer. A fogorvos rezidens már közel három évet kell, hogy a szék mellett eltöltsön, míg szakvizsgázhat. Több különböző szakvizsga lett a fogászaton belül, például én is letettem egy második fogászati szakvizsgát, ez a Konzerválófogászat és fogpótlástan szakvizsga, egyrészt, mert a régi, Fog-és szájbetegség szakvizsgát külföldön nem fogadják el, míg ez újabbat igen, másrészt fiatal fogorvos rezidenseket sem taníthatnék tutorként a régi szakvizsgával csak ezzel az újjal. Budapesti fogorvosként és egy rendelő fogorvos szakmai vezetőjeként ezt én alapelvárásnak tartom magammal szemben. Lehet szakvizsgázni még Fogszabályozásból, Gyermekfogászatból, Dentoalveoláris sebészetből és Parodontológiából (Száj és íny betegségei) is. Harmadik fogászati szakvizsgát már nagyon nehéz szerezni, én megpróbáltam a fogszabályozást, de valahogy az egyetem oltárán mindannyiszor elvéreztem, sehogy sem jutottam be.

Mára a magánrendelő megnyitásának már nem feltétele a fogászati szakvizsga. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki az egyetemet elvégezte, azaz fogorvos diplomával rendelkezik ugyan, de szakvizsgával nem, azonnal nyithat fogorvosi rendelőt. Nem írhatja ki, hogy fogszakorvos, csak a fogorvos megnevezést használhatja.

Szakvizsga nélkül azonban nem taníthat, és külföldön is nehezebb elhelyezkedni. A szakvizsga megszerzéséhez sokat kell még tanulni az egyetem után, sokkal többet kell elméleti fogorvoslással foglalkozni a gyakorlati mellett, sőt lehet, hogy a gyakorlatot is sokkal átgondoltabban végzi az ember, hiszen kötelezően foglalkoznia kell a "miért"-ekkel, nem csak a "hogyan"-okkal munkája során. A fogszakorvosi szakvizsga megszerzésének hitem szerint presztizsértéke is van, igényes munka mellett sokan tartják fontosnak önmaguk megmérettetését és egy magasabb kvalifikáltságot jelző cím megszerzését.