Félelem a fogászati kezeléstől

"Én borzasztóan félek mindentől ami a fogászathoz vezet. A rendelőhöz vezető úton kezdődik a gyomorgörcs, kezeim remegnek, soromat várva a sírás hullámokban tör rám. Én elhiszem, hogy ettől nekem is és az orvosnak is csak nehezebb lesz, de nem tudom mit kezdjek ezzel az érzéssel.
Tudom minden csak fejben dől el, de nem tudom, hogy kellene nyugtatni magamat. Ebben szeretnék tanácsot kérni, a többit a fogorvosra bízom :)"

Nagyon sokan küzdenek hasonló problémával, nem Ön van így egyedül. Konkrét, egyszerű sablon megoldást nem tudok mondani, egy ilyen helyzetet több oldalról is meg lehet közelíteni, kinek-kinek az ízlése, személyisége, gondolat és érzelemvilága alapján.

A legyegyszerűbb - bár szerintem nem mindenki számára optimális - megoldás az altatásos fogászati kezelés. Ezzel a módszerrel lényegében Önt kikapcsolják, így sem a félelmeivel, sem a valóban megtörténő fogászati kezeléssel nem kell szembesülnie. Ez egyrészt előnyös, hiszen ugyan jóval több pénzért, de megvásárolhatja a "szabadságot" a félelmektől. Másrészt azonban elgondolkodtató, hogy az ilyen gyors és talán felületes megoldás minden esetben megéri e? Mennyire lesz tartós az ilyen eredmény? Mennyire fog vigyázni rá, ha nem vett részt a folyamatban? Mennyire fogja érezni a saját felelősségét a saját teste iránt? Tud e a fogorvos épp ugyanolyan munkát végezni egy szájban, ha az illető egy fizikai szerkezetté egyszerűsödik le, mint ha egy élő, lélekkel bíró személlyel van kapcsolatban?

A leghosszadalmasabb, ám legmélyebb lehetőség, ha a pszichológia, illetve önismeret oldaláról indul el valaki. Mi okozza ezt a félelmet? Hova vezetnek ennek gyökerei? Mással kapcsolatban is fellép ez az érzés vagy csak a fogászattal? Mennyire reális ez? Mennyire vagyok ilyenkor tudatos a saját viselkedéssemmel kapcsolatban? Mit tehetnék, hogy ez megváltozzon?

Ezeknek a kérdéseknek a felgombolyítására hosszas önismereti munkára van szükség pszichológusnál vagy valamilyen önismereti módszer segítségével. A válaszok ilyenkor általában nem maradnak a fogászati kezelhetőség témakörén belül, hanem komoly önvizsgálaton keresztül sokkal mélyebbre vezetnek, a változás pedig a személyiség egészét érinti.

Persze ez utóbbi lehetőséget kevesen választják, illetve egy több éves önismereti munka eredményét és a személyiség ilyen irányú megerősödését nem feltétlenül tudja kivárni egy bizonyos helyzetben levő száj - gyorsabb megoldásra lehet szükség.

A legfontosabb talán ebben az esetben megtalálni egy olyan fogorvost, akivel - a félemek egyidejű megtartása mellett - a lehető legmélyebb bizalmi kapcsolatot tudunk kiépíteni. Gyógyítás és gyógyulás ugyanis nem lehetséges bizalom és biztonság nélkül! A félelmek épp eme alapvető fontosságú bizalom kialakulásának nem kedveznek, hiszen a félelem éppenséggel bizalmatlanságot szül.

A félelem leküzdésében segíthetnek még gyógyszerek is. A klasszikus szorongáscsökkentők ajánlása elsősorban pszichiáter feladata, ebben tőle kell tanácsot kérni. Léteznek azonban olyan homeopátiás szerek is, melyek mellékhatások és függőség nélkül csökkenthetik a félelmetesnek tartott fogászati kezelés által kiváltott stresszt.

Az Ön által leírt halálfélelem szerű, pánikrohamnak minősíthető, nagyfokú nyugtalansággal járó állapot esetén a szorongáscsökkentő homeopátiás szerek közül az Aconitum nevű szer lehet a legalkalmasabb az állapot kezelésére. Egyre több homeopátiával foglalkozó fogorvos dolgozik manapság, azonban a fogászati kezelés előtt általános homeopata orvos segítségét is lehet kérni. A javasolt szerből általában C30 as potenciálban javasolt elszopogatni a kezelés elötti este, illetve a kezelés elötti reggel egy adagot, esetleg a kezelés elött közvetlenül ismét egy adagot. A jól megválasztott szer csökkenti a feszültséget és a nyugtalanságot, így a kezelés könnyebben elviselhetővé válik az átlagon felüli módon szorongó páciensek részére is.