Magamról

Saját fotó
Budapest, Hungary
Kedves Olvasó! Jelenleg kisbabáimmal szabadságon vagyok, csak ritkán tudok válaszolni a levelekre! Sürgős esetben fordulj(on) azonnal személyesen szakemberhez. Meleg szívvel ajánlom kollégáimat a Budapest Dental Fogászaton: www.budapestdental.hu Dr. Pattogató Rita a nevem, 1997-ben végeztem a SOTE Fogorvostudományi Karán. Először Fog- és Szájbetegségekből, majd Konzerváló Fogászat és Fogpótlástan szakirányból szereztem szakvizsgát. Jelenleg Fogszabályozás rezidens vagyok, azaz ebben a szakirányban tanulok tovább. Szeretem a szakmámat és az embereket, szívesen segítek fogas kérdésekben, ha épp az adott kérdésre tudom a választ (sajnos nem tudom mindenre...). Nem célja ennek a weboldalnak, hogy más fogorvosok munkáiról véleményt alkossak, az ilyen jellegű levelekre nem válaszolok. Elsősorban abban szeretnék segíteni, hogy biztonságosabb érzés legyen elkezdeni egy fogászati kezelést. Úgy vettem észre, több információ birtokában a betegek bátrabban ülnek be a fogorvosi székbe, könnyebb és gyorsabb lesz a kezelés. Manapság olyan komoly a technikai fejlődés a fogászat területén, hogy szerintem érdemes több infót beszerezni a biztonságos döntéshez.

2009. november 30., hétfő

Fogínyvérzés, szájápolás

"Egy olyan problémával keresem meg magát hogy a fogínyvérzésemmel nem tudok semmit kezdeni. Hiába mosom naponta többször is semit nem segít. vettem rá ecsetelöt is de semmi javulás. Lassan fél éve húzódik ez nállam és kezdek feszülté válni ez miatt.
Minek az előjele a fogínygyulladás és vérzés, mire vezethető vissza? Mit kell tennem hogy rendbejöjjön."

Fogínygyulladás és következményes fogínyvérzés általában akkor jelentkezik, ha a fogínyt a fog nyakán maradó lepedék, fogkő (esetleg a fogíny alatt az úgynevezett fogínytasakban), elálló tömés vagy fogpótlás (korona széle) irritálja. A fogkő érdes felülete a rátapadó baktériumokkal például egy ilyen tényező. Ez sajnos otthoni rendszeres fogmosással nem távolítható el, ennél erősebben tapad a fog nyakára. Amíg a kiváltó, irritáló tényező a „helyén” van, addig a fogmosás sem fogja a megfelelő eredményt meghozni.
Először a fog nyakát kell megint simára varázsolni, az esetleges megvastagodott elálló tömésszélt lepolírozni, megtanulni a fognyak és a fogközök tökéletes tisztítását, melyhez egyszerű fogkefe nem feltétlen elegendő, érdemes interdentális fogtisztító eszközöket is alkalmazni.
Amennyiben egyéb szisztémás háttérbetegség is fennáll, úgy annak felkutatása és kezelése is sokat segíthet, ez már inkább belgyógyász szakorvos feladata, de a tökéletes szájhigiéné megteremtése ebben az esetben is ugyanolyan fontos.

A fogorvos vagy szájhigiénikus segít megteremteni a kellően sima és tiszta felszíneket, segít abban, hogy milyen kiegészítő fogtisztító eszközöket kell alkalmazni otthon. Minden nem feltétlenül érhető el egy-két alkalom alatt, vannak olyan páciensek, akiknek eleinte hetente, majd havonta, később negyed vagy félévente kell professzionális fogtisztításra járni, az íny egészségének fenntartása érdekében.

2009. november 25., szerda

Fogkőeltávolítás után még mindig fogínygyulladás

"60 éves vagyok. A fogaim viszonylag rendbven vannak, a hiányzó fogaim koronával, illetve hiddal vannak pótolva. Augusztusban leszedettem a fogköveket a fogaimról, ami elég sok volt, ezért csak 3 lépésben tudták a fogkőeltávolítást elvégezni. Kb. szept. elején új fogkefét kezdtem hsználni és azt vettem észre hogy minden fogmosáskor egyre intenzívebben vérzik az inyem. A TV-s reklámok hatására vásároltam Parodontox fogkrémet, ami semmit sem használt. Próbálkoztam Aloevera-s (Forever Living Products) fogkrémmel is de ez sem használt. Szedtem, illetve most is szedek nagy dozisban (napi 2-3000 mg) C vitamint és semmi. Kb. egy két fáj az inyem, (Pl. kenyér héját nem tudom megenni) és mintha az egyik koronázott fogam mozogna. Nem tudom mit tegyek, kérem segítsen."

Látatlanban sajnos nem fogok tudni érdemben segíteni, azt javaslom, mindenképp keresse fel fogorvosát a további teendők ügyében.

Levelében írja, hogy augusztusban nagy mennyiségű fogkő került eltávolításra, 3 alkalommal. A hosszú ideig a fognyakon, majd az íny alatt üldögélő fogkő az ínyben alattomosan folyamatosan gyulladást tart fent. Lehet hogy ez nem látványos, de sajnos így van. A fogkő irritálja a fogínyt, baktériumtelepek tömegét tartalmazza, melyek a mélyben folyamatos védekezést provokálnak az íny felől. Az íny védekezése a gyulladás, a gyulladással mozgósítja ugyanis a szervezetünk azokat az ellenanyagokat és biológiai faktorokat, melyek az ellenséges behatolók megsemmisítéséhez szükségesek. Ez egy oldalról jó dolog, hiszen a fertőző anyagok nem juthatnak mélyebbre, más oldalról viszont a krónikus gyulladás során termelődő anyagok sajnos a saját szervezetünk ellen is hatnak, az íny esetében úgy, hogy a csontsejteket, azaz magát a fogágyat pusztítják. Az elpusztult fogágy sajnos nem épül vissza. A fog nyakán tapadó íny és a valós csontperem között úgynevezett tasak, kis zsebecske alakul ki. Ezt folyamatosan tisztítani, bizonyos esetekben kürettálni kell, hogy a tasak mérete csökkenjen, illetve a gyulladást kordában tartsuk. Néhány esetben előfordul, hogy nyitott kürettázzsal vagy ínyplasztikával redukálni, megszüntetni igyekszik az orvos a tasakot, így a fogágypusztulás folyamata lassítható – ez azonban már speciálisan a parodontológia (fogágybetegségek) területe.

Általánosabb esetben az intenzív szájhihiénia megteremtésével, a gondos és szakszerű otthoni és rendelői tisztántartással kell kezdeni. Nem feltétlen elegendő egyszer leszedni a fogköveket, ez egy hosszabb folyamat. Van olyan eset, mikor valaki fél évig heti, majd 2 heti, majd havi és végül negyedéves rendszerességgel jár fogorvosához, vagy dentalhigiénikus szakemberhez, míg végül a köztes időszakokban az otthoni szájápolással is elégségesen fenn tudja tartani a gyulladásmentességet az íny területén. Ez aránylag könnyű, mikor még nincsenek ínytasakok és egyre nehezebb, mikor már mélyebb területeket is gondozni kell.

A szájöblögetők, parodontális fogkrémek nagyon hasznos kiegészítői a szájhigiéniának, de nem ez az alapvető. Az alapvetés az, hogy ne legyen a szájban semmi irritáló, gyulladást fenntartó tényező, azaz lepedék, fogkő, elálló tömés vagy korona széle.

2009. november 24., kedd

Implantátum vagy kivehető fogpótlás fogínysorvadás esetén

"Érdeklõdve olvasgattam a honlapjukat...
Az alsó fogsoromban fogínygyulladás következtében elvesztettem 2 fogamat, egy magától esett ki egyet pedig fogorvos húzott ki. A röntgenen látszik, hogy egy harmadik fog sem fogja sokáig bírni. Jelenleg sinezéses eljárással oldottuk meg a 2 foghiányt, de ez csak ideiglenes megoldás, ezt én is tudom. A folytatásnál sor kell, hogy kerüljön ennek a 3. fognak a kihúzására is sajnos, azaz további fogpótlásra lesz szükség. Én semmiféleképpen nem szeretnék kivehetõs (bármilyen kivehetõs) pótlást, hanem mindenképpen rögzített - még akár csiszolás árán is - pótlást tudok csak elképzelni. ( A kivehetõs pótlástól nagyon "írtózom" minden szempontból) Inplantátum pedig szóban sem jöhet, allergia miatt. A kérdésem az, hogy elvileg létezik-e olyan rögzített lehetõség amivel a jelen probléma megoldható ?
Jelenleg a 2 fog helyett 1 került pótlásra, és az is szinezõdik sajnos ezek szerint az íny megint gyulladt."


Látatlanban, főleg ilyen komoly fogínysorvadás esetén lehetetlen akár elvi kezelési tervet is adni, ehhez komoly szájvizsgálat, röntgenfelvétel és tanulmányi lenyomat kielemzése szükséges.
Ezek nélkül, csak annyit tudok válaszolni, hogy megfelelő mennyiségű pillérfog (tartófog) nélkül csak akkor lehetséges a kivehető fogpótlás elkerülése, ha lehetséges implantátumokat behelyezni. Sajnos fogínysorvadás esetén erre nem mindig van lehetőség. Pillérfog nélkül nincs ami tartsa a hidat, ez a levegőben nem lóghat, a szájban levő hidat, csakúgy mint a folyóban levő hidakat valaminek tartania kell.
Amennyiben megfelelő mennyiségű, aránylag a csontban még jól pozicionált fog van a front zónában, lehetséges egy úgynevezett szabadvég kialakítása az utolsó meglevő fogak mögött. Ha például ez az utolsó fog a 4. fog, és utána már egy sincsen, akkor csak az 5. et lehet így pótolni, azaz hátra lógatva a hídról egy plusz fogat. Ehhez a foghiány elött minimum 2 fogat le kell csiszolni ahhoz, hogy a terhelést a híd elbírja. Van aki megelégszik egy ilyen plusz foggal, ha el akarja kerülni az implantációt és a kivehető fogpótlást, azonban ezt sem lehet sajnos minden esetben elkészíteni, megfelelő mennyiségű stabil fog kell ehhez is.
Az allergiáról: allergia gyanúja esetén mindenképp kérjen előzetes fogászati allergológiai vizsgálatot a megfelelő anyag kiválasztásához. Mind az általában használt fémkerámia hídak fémváza, mind a kivehető fogpótlások fémanyaga tartalmazhat olyan fém összetevőt amelyre allergiás lehet. A legtöbb esetben ma már nikkelmentes fémvázanyagot használnak, ugyanis erre voltak allergiásak a legtöbben, azonban van olyan rendelő, ahol még nem ez az anyag van forgalomban, illetve lehet más adalékanyagra is allergia.
Ezekkel szemben az implantátumok anyaga, mely nagytisztaságú titán, nem allergén. Ezt az anyagot alkalmazza más egyéb gyógyászati ág is, mikor a testbe idegen anyagot kell beépíteni. A titán annyira jó bio anyag, hogy a csontban például a csontsejtek kifejezetten szeretik, azaz testesen hozzánőnek a titán felszínéhez.
Remélem némiképp tudtam segíteni, kívánom, hogy megtalálja az Önnek legkedvezőbb megoldást.

2009. november 23., hétfő

Fogínysorvadás után, kivehető fogsor

"Az alsó fogsoromból az örlõfogak meglazultak,nyomásra érzékenyek lettek,a fogíny lesorvadt, egy év leforgása alatt ki kellett húzni az összeset, ill. most az utolsó kettõ van vissza, bal oldalon a 6-os és a 7-es.Kérdésem a következõ : Lehet-e a megmaradt elsõ 9 fog segítségével örlõfogakat betenni, vagy csak kivehetõ fogpótlás lehetséges? Kapcsos ( drótos ) fogat nem szeretnék ! Elbírna-e a 4. fog ill baloldalon a 4. 5. fog egy hidat 2-2 örlõfoggal?"

Nagyon komoly és több lehetőséget tartalmazó beavatkozásról kéri a véleményemet, egy ilyenhez azonban komoly szájvizsgálat, panoráma röntgen, esetleg kis röntgenfelvételek, tanulmányi lenyomat kell.
A fogínysorvadás következtében kialkult harapási magasság illetve a megmaradt fogak állapota döntő tényező a fogpótlás tervezésekor. Amennyiben elegendően vastag csont áll rendelkezésre az eltávolított fogak helyén (sajnos ennek fogínysorvadás esetén kevés az esélye, de ez panoráma röntgennel, ellenőrizhető) akkor lehetséges a hiányzó fogak helyére implantátumok behelyezése. Ha nem, akkor a rágófogak hiánya miatt csak kivehető fogpótlásban gondolkodhatunk. A megmaradt fogazat állapotát is nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hiszen ez egy alapvető szempont a fogpótlás tervezésekor. Meg kell találni az összes biztos pillérfogat és ezek felhasználásával lehet kialakítani a lehető legbiztosabb, hosszú távon funkcionáló tervet. Fogínysorvadás esetén sajnos ez nem mindig egyszerű, van hogy több orvos együtt nézi át a röntgent és a tanulmányi lenyomatot, hogy végül megtalálja a megfelelő megoldást és el tudja készíteni a kezelési tervet.

A kiveheztető fogpótlásoknak valóban van egy olyan formája, mikor a fogpótlás kapcsokkal rögzül a fix részhez. Ez egy egyszerűbb, valamivel olcsóbb megoldás, azonban esztétikai szempontból valóban nem a legkiválóbb. A részleges kivehető fogpótlások másik fajtája az úgynevezett rejtett elhorgonyzású kivehető fogpótlás. Ez nagyon bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy a megmaradt frontfogakra készített fémkerámia híd belső részére, láthatatlan területre helyez el a fogtechnikus rejtett rögzítő elemeket (ennek rengeteg különféle fajtája van, fogpótlástól, szituációtól függően), ezeket úgy kell elképzelni, mint egy láthatatlan patent a fogpótlás belsejében. A kivehető fogpótlás erre pattan rá, azaz nem a kapcsok tartják a helyén hanem ezek a rögzítő elemek. Kívülről az ilyen fogpótlás esztétikus, semmilyen fémkapocs vagy egyéb rögzítő elem nem látszódik. Amennyiben a páciens kitátja a száját, a szájpadon átívelő fémlemez azonban látható, ennek elkerüólése csak akkor lehetséges ha a fogorvos fix fogpótlást készít, azaz ha implantátumokat helyez be.

2009. november 22., vasárnap

Gyökércsúcs rezekció új gyökérkezelés után

"Barátnõm, ajánlotta Önöket. Az oldalukon beleolvastam a blogba. A téma számomra is aktuális - mármint a rezekció. Kb. fél éve a bal elsõ fogamnál kellett beavatkozni, mert hihetelenül csúnyán begyulladt. A problémám az, hogy az a rész azóta is érzékeny, ha az orrom alatt megnyomogatom, akkor még mindig olyan mintha lenne bent folyadék, tehát mintha nem távolítottak volna onnan el mindent teljesen. Nem nagyon szeretném, ha újra fel kellene nyitni, csak végsõ esetben. Vagy ez normális, hogy ilyen maradt? A beavatkozás után nem szedtem be az antibiotikumot, esetleg ennek köszönhetõ?"

Sajnos ezt nem lehet látatlanban megmondani, de ennyi idő után általában tünetmentessé válik a rezekált terület. Az antibiotikum szedése segítheti a műtött terület megfelelő gyógyulását, segítve a szervezet saját védekezőképességét azzal, hogy a rezekált területről eltávolított baktériumokból visszamaradó esetleges csírákat elöli. Ennek ellenére előfordul olyan is, hogy antibiotikum szedése mellett is újból kialakult a gyökércsúcson a gyulladás. A rezekció egy utolsó próbálkozás a fog megmentésére a foghúzás elött, elsősorban ha fog frontterületen van. Természetesen a rágózónában is megteszi az ember amit csak lehet, de a frontterület esztétikus pótlása sokkal nagyobb kihívás mint a rágóterületé, emellett a rezekció szempontjából ez a terület hozzáférhető, míg a rágózóna kevésbé.

Sikertelen rezekció esetén, amennyiben a gyökér hossza ezt megengedi egy új rezekció megkísérelhető. A rezekció elött mindenképp új gyökértömést kell készíteni, azaz a régi gyökértömést maradéktalanul el kell távolítani, a gyökércsatornát megpróbálni tökéletesen kifertőtleníteni (esetleg lézeres gyökércsatorna tisztítás) majd végleges, megfelelően jól záró gyökértömést készíteni. Új rezekció csak ezután kezdhető, régi gyökértömés cseréje nélkül nem!

A diganózishoz mindenképp érdemes fogorvost felkeresni, aki a szájvizsgálat mellett egy röntgenfelvétel alapján tud majd megfelelő diagnózist és kezelési tervet adni. Az áttekintő panoráma röntgenfelvétel mellett ilyen esetben érdemes egy „intraorális” kis röntgenfelvételt is készíteni, melyen a kérdéses fog és környezete részletgazdagabban látható, mint a nagy panorámafelvételen.

2009. november 20., péntek

Gyökérkezelés után, milyen fogpótlás kell?

"Olvastam, hogy van lehetőség csiszolás nélküli fogpótlásra. 10-12 éve letört a felső metszőfogam egy nagyobb része. Még akkor megvolt a gyökérkezelés, de utána nem mentem vissza a pótlásra. Néhány hónapja vettem észre, hogy a megmaradt fogdarab kezd elszíneződni kívülről. Jobban megnézve láttam, hogy belülről is eléggé barna már. Azóta viszont egyre erősebb mértékben színeződött el. Érdeklődnék, hogy ezt lehet-e még orvosolni a fent említett pótlással, vagy már csak csiszolásos megoldás maradt, illetve netán ki is kell majd húzni a fogam?"

Látatlanban nagyon nehéz véleményt mondani, ha egy egyszerű digitális fotót küld, akkor ha nem is tudok részletes tervet küldeni, de nagyobb bizonyossággal tudok válaszolni.
A csiszolás nélküli fogpótlásokat elsősorban kisebb foghiányok, főleg kisörlő fogak hiányának pótlására fejlesztették ki. Azaz nem elsősorban a front zónában, hanem inkább az oldalsó fogak területén. A front zónában ennél általában kényesebb és finomabb anyagra van szükség (porcelán leplezésű fémvázas, vagy fémmentes koronára) a megfelelő esztétikai hatás elérése érdekében. Ha egy fog letört, gyökérkezelt és elszíneződött, a legtöbb esetben csapos fogfelépítésre és koronázásra van szükség. Fogeltávolításra csak nagyon végső esetben kerül sor, ha a fog koronai része betört vagy szuvasodott a csontfelszín alá, esetleg a gyökér a csontfelszín alatt vagy keresztben eltörött. Ezt csak szájvizsgálat és röntgenfelvétel alapján tudja a fogorvos megválaszolni Önnek.
Mindenesetre a csiszolás nélküli fogpótlások esetén a foghiányt határoló fogak nagyban épek, míg az Ön által küldött leírásban valószínűleg komolyabb felépítésre van szükség, így elképzelhető, hogy ez a megoldás az Ön esetében nem kivitelezhető.

2009. november 19., csütörtök

Porcelán héj vagy fogszabályozás

"Az utóbbi 1,5-2 évben vettem észre, hogy az első két fogam (ha jól tudom, akkor a szakkifejezése frontfog:) rakoncátlankodik, de csak mostanában kezdtem jelentőséget tulajdonítani neki. Kisebb hézag jelentkezett a két fogam között, és a bal fronfogam egy kicsit lejjebb "ereszkedett", láthatóvá vált a fognyak. Nem tudom, hogy ennek a vándorlásnak mi lehet az oka, az ínyem egészségesnek tűnik. 1995-ben kaptam állandó fogszabályzót, két évig viseltem, utána éjszakait hordtam egy ideig, és mindezidáig szépen, rendezetten sorakoztak a fogaim (25 éves vagyok). Félek, hogy esetleg valamiért még lejjebb csúszik a fogam, illetve nőni fog a távolság a két fog között. Lehet ezt a problémát orvosolni?"

Nem könnyű megmondani látatlanban, hogy mi lehet az oka, de amennyiben az íny egészséges, csak a fogszabályozás előtti állapot visszaalakulási hajlamára tudok gondolni. Ez nem jelenti azt, hogy minden visszaáll az eredeti pozicióba, de szerintem érdemes lenne egy fogszabályozó fogorvost felkeresni, aki válaszolni tudna, és ha valóban ez a helyzet talán egy újabb éjszakai készülékkel könnyen korrigálni tudna a helyzeten.
Az eredeti fog elrendeződés nagyon erős. Ez a született alapmintázat. A szervezetnek ezért megvan a hajlama a visszarendeződésre. A fix fogszabályozó levétele után például van olyan szakorvos aki egy év, vagy annál is több ideig tartó éjszakai készülék viselést rendel el, melyet a nap 24 órájából minimum 12 óra + egy percig hordani kell ahhoz, hogy az eredeti helyzet semmiképp ne alakuljon vissza és a fogak az új helyzetben véglegesen és nagyon erősen csontosodjanak. Ennek ellenére is elindulhat később kis mértékű visszarendeződés, melyet ismét korrigálni szükséges.

A két metszőfog közti rés fogszabályozó kezeléssel aránylag könnyen (kezelt fogszabályozós esetben valószínűleg kivehető készülékkel) korrigálható. Sajnos én nem tudok eleget a fogszabályozásról ahhoz, hogy biztos választ tudjak adni Önnek, ezért mindenképp keressen fel hozzáértő szakorvost.

Amennyiben a fogszabályozás nem megoldható, esetleg a frontfogak tömöttek, szuvasak, vagy nem megfelelő kinézetűek, lehetséges a metszőfogak közti rés zárása porcelán héj felhelyezésével is. Ez mindenképp csak egy második lehetőség, vagy a fogszabályozó kezelés után a legvégső finom korrekció és a kedvezőbb esztétikai hatás érdekében ajánlott. Önmagában fogszabályozás nélkül nem feltétlen fog segítséget nyújtani, legalábbis nem hosszú távon. Porcelán héj felhelyezését csak akkor javasolják, ha a kedvezőtlen esztétikai hatás ellensúlyozása érdekében valóban megéri a fogak felszínéből - minimális mennyiséget ugyan - foganyagot eltávolítani.

A fognyak megjelenése adódhat a fenti fog-elmozdulásból, illetve sok esetben fogmosási szokásból adódóan a legtöbben elmossuk a fognyakról az ínyt, ezután a fognyak területéről ügyesen el tudjuk távolítani a fogat fedő szövetet (cement és dentin). A jobb kezesek szívesebben mossák el a bal felső fognyakakat és fordítva, a balkezesek a jobb felsőket. Ha generalizált, minden fogon jelentkező jelentős fognyaki kopásokkal találkozunk, az inkább erős harapási rendellenességre, illtve éjszakai komoly fogszorításra utal, de ez más történet.
Ha a fogszabályozással az eredeti pozíció visszaállt, csak a fogkefe tartására kell figyelni, soha nem szabad a fognyakat vízszintesen súrolni, inkább a gyengédebb körkörös illetve a fognyak felől a rágósík felé való söprögető mozdulat ajánlott.