Mire jó az antibiotikum gyökérkezelés során?

"Leghátsó felső fogamat hosszabb ideje gyökérkezelik, de csak nem gyógyul meg, nem tudják véglegessel betömni. Legutóbb azonban granulómát állapított meg az orvos, mert ráharapásra hosszabb ideje érzékeny, és Dalacin 300 mg-ost írt fel, rögtön 2 dobozzal, nem bízván, hogy egy is segít. Sajnos így is lett, már 6-7 napja szedtem, de nyomásra még mindig fájt a fog (tehát ráharapás kizárt), s egyik reggel még lüktetett is. Mára úgy éreztem, hogy végre szépen javul (9. nap antibiotikum), amikor furcsa és éles fájdalomra lettem figyelmes. Tapintással kiderült, hogy a fog tövénél valami kis borsnyi duzzanat keletkezett, amely már érintésre is fáj, de nyomásra olyan érzés, mintha magát a csontot nyomná, eléggé fáj :(. Csak 2 hét múlva kellene visszamennem az orvoshoz, a tervek szerint végleges tömésre, de most tanácstalan vagyok. Mi lehet ez a fájdalmas csomó a fog tövénél az ínyen? Gyógyul ez magától, vagy menjek vissza az orvoshoz hamar? Egyáltalán ezt fogorvos gyógyítja, vagy szájsebész? Hogy lehetséges, hogy ilyen mennyiségű antibiotikumtól még mindig nem gyógyult meg a fogam?"


Kedves Tünde,

Röntgen kellene ahhoz, hogy biztosabb diagnózist lehessen felállítani, enélkül csak tippelni tudok.

A borsónyi duzzanatot fistulának hívjuk, ez egy gennykivezető nyílás. Magától nem gyógyul meg. Oka lehet, hogy a gyökércsatornákban még baktériumok vannak.

A Dalacin egy széles spektrumú nagyon jó antibiotikum, ennek ellenére lehetnek baktériumok amelyek rezisztensek rá és nem pusztulnak el. Emellett a gyökércsatornában nincsenek erek, ezért itt az antibiotikum nem hat, csak a csonthártyában illetve a gyökércsúcson kívüli területeken.

A gyökércsatornák mindegyikének feltárása és kitisztítása után után tűnnek csak el a fogból a baktériumok. Ez egy őrlőfognál minimum 3 gyökércsatornát jelent. Már önmagában ez sem könnyű, de sajnos vannak olyan fogak, ahol a normál gyökércsatornák mellett mellékes gyökércsatornák is vannak, illetve elágazódó csatornák.

Ezeket nagyon nehéz kifertőtleníteni, sokszor lehetetlen. Ha nem sikerült a teljes gyökércsatorna rendszert kifertőtleníteni, akkor az antibiotikum nem fog megoldást hozni, hiszen a fog belsejéből a bacik megint kiáramlanak a gyökérhártyába.
Ilyen állapotban sajnos nem lehet gyökértömést készíteni, hiszen ezzel a bacikat is betömné az orvos, amely pillanatok alatt feszítő fájdalmat hoz létre a csonthártyában.

A fogeltávolítás elkerülésének egyetlen lehetősége a gyökércsatorna rendszert tökéletes kitisztítása és fertőtlenítése.

Üdvözlettel,
dr. Pattogató Rita

Gyökérkezelés során antibiotikum terápia

"Mennyi az esélye annak, hogy a 150 mg Dalacin napi 4X1 szedése megszüntesse teljesen a gyulladást, és utána már elkészíthetõ a gyökértömés?
Válaszát elõre is köszönöm, kívánok Önnek további szakmai sikereket és sok boldogságot!"

Gyökérkezelés során a Dalacin nem az oki terápia, csak a gyulladást segít csökkenteni. A szisztémásan szedett antibiotikum a véráram felől segít, de a foggyökér belsejébe nem hatol be. Ha csak Dalacint kapna, az egy ideig ugyan segítene, a panaszok enyhülhetnek is, de ha az okot nem szüntetik meg akkor a fertőzés és gyulladás ismét kiújul.

A lényeg a gyökérkezelésen van, hogy mennyire sikerül a gyökércsatornákat feltárni és ezeket tökéletesen kifertőtleníteni. Amíg a fog nyitva van, ez meg sem történik, hiszen a szájból a bacik bejutnak a csatornába. Az oki terápia tehát akkor kezdődik meg ha a csatornát le lehet zárni gyógyszerrel.

Ha gyógyszeres lezárás után is tünetmentes, nem jön a csatornából váladék és megszűnik a fertőzés kellemetlen szaga – ekkor már el lehet készíteni a gyökértömést. Ez van hogy hamar megoldható, van hogy többször kell tisztogatni a fogat míg ez az állapot elérhető.

Gyökérkezelés hosszadalmasan. Miért nem gyógyul a fog?

"2 éve gyökérkezelt fogamat ez év február első napjaiban felnyitotta a fogorvosom (enyhe tünetek miatt), ekkor kiderült, hogy az egyik fogcsúcsnál gyulladás található. A megnyitás után elviselhetetlen, gyógyszerekre immunis fájdalom napokig, majd első adag antibiotikum kúra (Augmentin), közben továbbra is 2 naponta tisztogatva volt a fog. Eközben fülem, szemem olyannyira begyulladt a foggyulladástól (illetve a hirtelen kiszabadult gennytől), hogy 1 hétig hőemelkedéssel és gyulladt fejjel otthon kellett maradnom. A gyógyszer hatására vmennyit javult a fogam, pár hét után ideiglenes tömést kaptam. Ekkor 2 nap alatt sajnos újra belángolt a gyulladás. Újra kinyitották a fogat, 2 hétig továbbra is csak tisztogatás, majd mivel az ínyemen lévő gennytasak gyors ütemben elkezdett nőni és nagyon érzékennyé vált, a fogorvos újabb, másfajta antibiotikum (Dalacin) szedését kérte. Ezután panaszaim jóformán megszűntek, az ínyen lévő tasak fájdalommentes volt és lejjebb ment, de nem tűnt el teljesen (mintha bekeményedett volna!). 2 hét (folyamatos tisztogatás) múltán (múlt hét hétfőn) gyökértömést kaptam. A múlt hét fájdalommentesen telt, azonban vasárnap este az ínyen lévő tasak fájdalmassá vált és elkezdett nőni újra. Kiújult a gyulladás. A doktor az egyik csatornából a tömést újra eltávolította és nyitva hagyta. Most megint fájó foggal várom a következő vizitet.

Kérdésem lenne, hogy mi az a pont, amikor ki kell húzni a fogat? Normális-e, hogy 2-3 hónapig vesződik az ember egy foggyulladással, holott 2 antibiotikumkúrán vagyok túl, amellett, hogy az orvos 3 féle fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő szerrel fecskendezi tele a foggyökereket 2 naponta? Miért nem múlik el a gyulladás?

Előre is nagyon köszönöm válaszát/véleményét, üdvözlettel:"

Leírása alapján úgy tűnik olyan fogorvosa van, aki a legvégsőkig mindent elkövet, hogy a fogát megmentse. Sajnos van olyan, hogy ez nem lehetséges. A gyökerek csúcsán vagy magasabban olyan elágazódások lehetnek, melyekbe nagyon nehéz vagy lehetetlen a fogorvosnak bejutnia, bezzeg a mikrométeres baktériumok bejutnak.

Az antibiotikumok kívülről a csonthártya felől hatnak. Az augmentin (penicillin) és a dalacin a két legmegfelelőbb és leghatékonyabb antibiotikum, melyet a fogászatban alkalmazni szoktunk. Ezek a külső gyulladást a gyökérhártyásól, csonthártyáról lehúzzák.

A lényeg azonban a gyökércsatornában van. A fertőzés a gyökércsúcson túlra mindig innen szivárog ki. Az antibiotikum kívül ugyan hat, de ha belül maradtak bacik, akkor innen újrafertőződik a gyökércsúcs. A gyökércsatornákat sajnos nem lehet a szisztémásan adott antibiotikumokkal kifertőtleni, ezekre lokális fertőtlenítés kell – mint írta, kinyitni, áttisztítani, gyógyszerrel lezárni, újra és újra.

Ha ennek ellenére kiújul a csúcson a fertőzés az arra utal, hogy vagy a gyökércsúcson van olyan delta szerű csatornahálózat, melyet képtelenség kitisztítani, vagy van valahol egy mellékes gyökércsatorna, melyet nem tudott a fogorvos feltárni – ez lehet hogy a röntgenen sem látszódik.

Ha a gyökércsúcsi deltáról van szó, bizonyos esetekben meg lehet kísérelni a fogat megmenteni gyökércsúcs rezekcióval, azaz a fertőzött gyökércsúcs műtéti eltávolításával, ez inkább frontfogakon, 60-80%ban sikeres, moláris fogakon kevésbé, sőt a moláris fogak szájpad felöli gyökércsúcsán nem leheteséges, hiszen túl mélyen vannak a rezekciós műtéthez.

Hogy hol a határ a fogeltávolítás/gyökérkezelés folytatásánál? Ezt a páciens és a fogorvos együtt döntik el. Van aki hamarabb, van aki később dönt úgy, nem ad több esélyt a fognak. Van például egy nyugdíjas fogorvos kolléganőnk, akinek az egyik alsó 7-es fogát kb. egy éve tartjuk tünetmentesen úgy, hogy havonta jön Calcium hidroxid – Klion paszta gyógyszercserére + lézeres fertőtlenítésre a csatornákban. Nem merjük gyökértömni – az ő egyetértésével, mert a röntgen is és ő is bizonytalan ebben, lehet, hogy ha gyökértömnénk, kiújulna a fájdalom. Képtelenség ugyanis feltárni az egyik gyökércsatornát teljesen a csúcsig. Így viszont valahogy egy egyensúlyi állapot állt be, ugyan ideiglenes tömés van a koronában, de neki ez így inkább megfelel, minthogy elveszítse a fogát.

Egy másik páciens pedig semmiképp nem választaná ezt a megoldást, hiszen biztos, sokkal kézzel foghatóbb megoldást szeretne, akkor is ha az adott esetben a fogeltávolítás, majd híd készítés.

Olyan is volt hogy egy pácienssel egy évig tartottuk a lelket egymásban és a fogban, hogy hátha sikerül, majd a végén csak a foghúzást kellett választanunk, mert makacsul ellenált a kezelésnek. Addig reménykedtünk, utána sajnáltuk az eltelt időt…

Mindannyian mások vagyunk és minden egyes eset más és más, így ebben fogorvosával közösen kell döntést hozniuk. A fogorvos el tudja mondani egy egy kezelési lehetőségét előnyét, hátrányát, prognózisát, sikerességének várható szintjét, ajánlatát a kezelésre több szempont szerint, de végsősoron nem ő dönt a kezelésről, hanem a páciens.

Remélem segítik Önt a fenti információk, mielöbbi gyógyulást kívánok,

"Nagyon köszönöm gyors és kimerítő válaszát. Példáival nagyon sokat segített, hisz mint minden elhúzódó betegséget (így a fogét is), talán inkább az ember lelke sínyli meg hosszútávon és bizonyos helyzetekben már nagyon szubjektív, hogy mi a helyes döntés (a szakmai oldaltól eltekintve). Fogorvosom egyetlen hibája, hogy gyakorlatilag szó nélkül végzi a kezeléseket és csak ritkán közli, mi a helyzet. Ezért is merészeltem kikérni a véleményét, hiszen nem fogorvosként, nem tudom eldönteni, hogy ez mennyire gyakori eset. Ezért mégegyszer nagyon köszönöm a példákat.

Egy biztos, hogy holnap kikérdezem alaposan a doktorurat, lesz ami lesz :) "