Magamról

Saját fotó
Budapest, Hungary
Kedves Olvasó! Jelenleg kisbabáimmal szabadságon vagyok, csak ritkán tudok válaszolni a levelekre! Sürgős esetben fordulj(on) azonnal személyesen szakemberhez. Meleg szívvel ajánlom kollégáimat a Budapest Dental Fogászaton: www.budapestdental.hu Dr. Pattogató Rita a nevem, 1997-ben végeztem a SOTE Fogorvostudományi Karán. Először Fog- és Szájbetegségekből, majd Konzerváló Fogászat és Fogpótlástan szakirányból szereztem szakvizsgát. Jelenleg Fogszabályozás rezidens vagyok, azaz ebben a szakirányban tanulok tovább. Szeretem a szakmámat és az embereket, szívesen segítek fogas kérdésekben, ha épp az adott kérdésre tudom a választ (sajnos nem tudom mindenre...). Nem célja ennek a weboldalnak, hogy más fogorvosok munkáiról véleményt alkossak, az ilyen jellegű levelekre nem válaszolok. Elsősorban abban szeretnék segíteni, hogy biztonságosabb érzés legyen elkezdeni egy fogászati kezelést. Úgy vettem észre, több információ birtokában a betegek bátrabban ülnek be a fogorvosi székbe, könnyebb és gyorsabb lesz a kezelés. Manapság olyan komoly a technikai fejlődés a fogászat területén, hogy szerintem érdemes több infót beszerezni a biztonságos döntéshez.

2009. december 30., szerda

Fogcsikorgatás, porcelán héj

"28 éves nő vagyok. 3 éves korom óta minden éjjel csikorgatom a fogam,
amiről nem tudok leszokni, ha nem alszom, azt sem tudom, hogy csinálom.
Nagyon romlanak a fogaim, pedig rendszeresen mosok fogat. Örökölhetőek a
rossz fogak? Lehetséges, hogy a fogcsikorgatás miatt romlanak a fogaim? Az
egyik rágofogamból a napokban reggelre letört egy nagy darab.
A másik kérdésem pedig, hogy a felső két metszőfog melletti két fogam
jobbról és balról is (elnézést kérek, de a számozást nem tudom) befelé
állnak. Semmiféleképpen nem szeretnék fogszbályzót hordani, de tudom, hogy
egészséges fogakat pedig nem húznak ki, mégis az lenne a kérdésem, hogy ez
lehetséges-e, úgy, hogy utána egy híddal, vagy esetleg más megoldással
szabályosan álló fogaim legyenek. Tudom, hogy nem ennyi idősen kellene
ezen elgondolkodnom, de már undorodom magamtól és nem merek mosolyogni."

A fogcsikorgatástól nem romlanak a fogak, hanem elég erőteljesen kopnak. Emellett a rendszeres fogcsikorgatás az állkapocsizületet is terhelheti, de ez sok évvel később okozhat problémákat. A fogcsikorgatás eredendő okát a fogorvos nem valószínű hogy meg tudja oldani, ez inkább nagyon mélyen levő tudattalan feszültségekből eredhet, mely komoly önismereti munka során feltérképezhető, de ez már nem a fogászat területe. Fogcsikorgatás adódhat még nem megfelelően beállított fogpótlásból is, de ezt az Ön esetében kizárnám, mivel említi, hogy 3 éves kora óta van ez a jelenség.
Tüneti kezelésként ajánlható éjszakai fogsín a szorítás enyhítése és a fogak védelme érdekében. Amennyiben a metszőfogakra esztétikai korrekció céljából bármilyen porcelán megoldás a későbbiekben felkerül, ezek védelme fokozottan fontos fogcsikorgatás esetén, így ebben az esetben ez még inkább ajánlott a fogsín.

Ha a fogból egy nagyobb darab letörik, az inkább fogszuvasodás jelenlétére utal. Sok esetben a két fog közti területről elinduló fogszuvasodást nem lehet észrevenni. Míg a fog tökéletesen épnek tűnik feülről, oldalirányból barlangszerűen pusztulhat a fogszuvasodás következtében. Ha erősen meggyengül, a felszín már könnyen beroppanhat.

A felső kismetszőfogak esztétikai korrekciójára sajnos nem tudok látatlanban semmit mondani. Ehhez vizsgálat kell. A frontfogak esztétikus rendbetétele nem egyszerű feladat. Sok olyan eset van, hogy a vizsgáló fogorvos elsőre el sem tudja dönteni, hogy mi lenne a legjobb megoldás, lenyomatot vesz, fényképet készít, majd méreget, gondolkodik, fogtechnikussal is konzultál, míg végül kezelési tervet tud összeállítani. Vannak olyan szituációk, amikor az ínylefutás illetve a fogak pozíciója nem teszi lehetővé, hogy a fogszabályozást kihagyjuk, azonban sok olyan eset is van, amikor porcelán héjakkal, vagy koronákkal szép megoldás érhető el fogszabályozás nélkül. Ennek eldöntéséhez kell a vizsgálat.
Fogászati rendelőnk weboldalán talál sok esetismertetést a fogászati fotók menüpont alatt, ezek talán segítik, hogy milyen lehetőségek vannak.

2009. december 28., hétfő

Gyökértömés és csapos fogfelépítés

"Az lenne a problémám h van egy gyökérkezelt fogam a közepe ki van furva és betömve két oldalt volt és külsö oldalon letört a fogam és igy a tömés kilátszik mert oldalrol letört a fogam!!ezt lehet-e orvosolni vagy már nem?"

Látatlanban nehéz diagnózis adni, hiszen a leírásból nem derül ki, hogy a letört darab a csont alá tört be vagy felette marad. Ez nagyon fontos tényező. Általánosságban elmondható, hogy ha a fog letört felszínéből kb. 1 mm megmarad a csontszél felett, akkor csapos műcsonkkal, majd koronával a fog felépíthető. Fontos még, hogy milyen állapotban van a gyökértömés, milyen hosszú a gyökér és milyen a benne levő gyökércsatorna anatómiai formája. Ez röntgenfelvétellel ellenőrizhető.
Előfordul, hogy az íny alatt a letört fogcsonk része nehezen található meg, ilyenkor az orvos lézerrel ügyesen fel tudja szabadítani a szükséges részt ahoz, hogy a csap elkészíthető legyen. Ez is a röntgenfelvétel alapján deríthető ki.
Fontos lenne, hogy mihamarabb fogorvoshoz forduljon, hiszen a már amúgy is meggyengült koronai rész íny könnyen tovább törhet, amit jó lenne megakadályozni. Másrészt a letört tömésszél mellett a lepedék könnyen megtapad, amely másodlagos fogszuvasodást indít el, ez is tovább ronthatja a helyzetet.
Szerintem érdemes megpróbálni, sok ilyen esetben hosszú távon jól funkcionáló csapos korona készíthető ezzel a fogeltávolítás megelőzhető.

2009. december 22., kedd

Fogkőleszedés, fognyaki elszíneződés

"A www.budapestdental.hu oldalon találtam rá az Ön email címére, és olvastam, hogy lehet kérdezni emailben is a fogakkal kapcsolatban.25 éves nõ vagyok. Nekem a következõ problémám van, amit nem tudom, hogy mi és mivel hozhatnám rendbe. Kb. pár hónapja a fognyakon, tehát az íny és a fog találkozásánál vékony barnás csík alakult ki, ami lassan átterjedt a többi fogamra is de csak belülrõl (még?)...évek óta sensodyne néha paradontax fogkrémet használok, puha sensodyne fogkefével. Régen volt egy enyhe kis fogíny sorvadásom, de rende jött. Most ez a vékony barnás csík lassan minden fogamra ráterjed, nem tudom mi lehet fogkõ vagy más, fogkefével nem jön le....de nem fáj, nincs begyulladva az ínyem, a fogaim egészségesek, erõsek, nincs rossz lehelettem...csupán esztétikai hiba, de mivel látom, hogy terjed és rendszeresen mosom fogam nem dohányzom, így gondolkozom, hogy fogorvoshoz megyek és majd õ lecsiszolja vagy hasonló.Mit tanácsol? Vagy van rá valamilyen szer, ami leszedi? Mi lehet ez, fogkõ? Talán a csapvíztõl lehet??(néha elég vasízû) Kávézni kávézom, de naponta egyszer tejeskávét, és évek óta kévézom, és akkor nem volt ilyenem."

A leírás persze nem ugyanaz mintha valaki megnézné, de nagy valószínűséggel egyszerű elszíneződésről van szó. Ez egy erősebb változat, mint amit egyszerű fogmosással nem lehet lemosni a fognyakról, a kávé, tea, ételek színanyagai okozhatják. Nem igazán fogkő, de ugyanúgy ultrahangos fogkőeltávolítás során szedegeti le az orvos, majd finom polírozással végül teljesen eltávolítható. Van egy nagyon jó módszer még az ultrahangos fogkőeltávolításon kívül, az Air-Brush sópolírozás, amely tökéletesen letisztítja a fogfelszíneket, az ilyen finom elszíneződés alapos eltávolításához ez a legalkalmasabb.
Amúgy tankönyvben én még nem találtam rá, de egy gyermekfogászat professzorom annak idején tanította, hogy ez a vékony sötét színű elszíneződés, mely finoman a fognyakon fut végig elsősorban az alsó fogak nyelv felöli oldalán, de akár máshol is, az ő tapasztalatai szerint egy bizonyos egészséges gombafaj jelenlétére utal a szájban. Azoknál, akiknél ez a fajta elszíneződés, illetve gombafaj fellelhető, jóval kisebb carieshajlamot mutatnak, azaz kevésbé szuvasodik a foguk. Lehet ez amiatt, hogy valamiért ez a jó gomba elszaporodik, ezzel egyidőben viszont a szájflórában levő cariégon bacteriumok (fogszuvasodást okozó bacik) aránya jelentősen csökken. Ő tehát azt tanította, hogy ennek örülni kell, hiszen ilyen szájflóra mellett kisebb lesz az új szuvas fogak aránya.

Persze a finom polírozó módszerekkel ma már ez könnyen eltávolítható, így az esztétikát sem zavarja, de előfordulhat, hogy újra és újra meg fog jelenni a finom kis csík, így félévente vagy évente eltávolítására lesz szükség.

Bizonyos szájöblögetők (pl. corsodyl) szintén okozhatnak hasonló jellegő elszíneződést a fognyakon. A szájöblögetők folyamatos használata rövid távon, gyulladás esetén hasznos, hosszú távon azonban nagyon félrebillenti a szájflóra mikroorganizmusainak egyensúlyát, így hónapokig használata semmiképp nem ajánlott.

2009. december 19., szombat

Szájnyálkahártya gyulladás, aphta

"A blogját olvasgatva megörültem, hogy kérdezni is lehet. Remélem, tud valamit tanácsolni az én problémámra is, bár inkább szájhigiénés kérdés, nem a fogakkal kapcsolatos. Gyerekkorom óta érzékeny vagyok torokfájást, aftát okozó fertőzésekre, az afták nem voltak sosem súlyosak.Pár éve volt csak, hogy először herpesz jelent meg a számon, ez teljesen felismerhető volt még nekem is :)Azóta nem jelent meg. Van viszont egy néha visszatérő kiütés, amit nem tudok azonosítani (és orvoshoz sem jutok elvele abban a pár napban, amikor látszik.) Az ajkam belső részén van, megdagad, piros (a széle belül), kicsit fáj, de nem igazán tűnik herpesznek sem (nem viszket, nem hólyagos,nem fakad ki, nem hegesedik, meg hát nem az ajkam belső feléhez van mindig közel); illetve aftának sem igazán néz ki (nincs kör alakú, fehér közepe). Inkább mégis az aftára emlékeztet. Talán hozzátartozik még, hogy ilyenkor a torkom is kicsit fájni szokott (most küzdök épp 2. napja egy ilyen kiütéssel), illetve mindig télenjön elő, és akkor, amikor kiszáradt, repedezett a szám. Egyébként elég gyorsan el is szokott múlni, pár nap. Egyszer sikerült egy patikusnakmegmutatnom (más elhetőség híján), ő azt mondta, semmi, csak kirepedezett a szám. :o Gondolom, nem tud látatlanban diagnosztizálni, nem is ebben reménykedtem. Arra lennék kiváncsi, mi alapján tudnám énmagam beazonosítani, mi ez és mitől jelenik meg. Illetve vannak-e a herpes simplexen és az aftán kívül más ilyen jellegű fertőzések, pld. bakteriális fertőzések, vagy akár gomba (candida? vagy valami kevésbé felkapott egyed :). Lehet-e másfajta kiütés az ajkakon? Illetve amikor nem tudni, mitől dagadt fel a szám, mivel tudom kezelni? Most szedek epavir tablettát, kenegetem aloéval, borsmentával és öblögetek fertőtlenítő szájvízzel is,illetve az aftára szoktam használni a glycosept oldatot, ezt is használom. Tehát szinte mindent bevetek, ami fölösleges is. Remélem, tud segíteni, nagyon örülnék neki!"

Fantasztikus, ilyen akkurátus, önvizsgáló embertársakkal találkozni, nagyon értékelem, hogy így odafigyel magára és igyekszik a végére járni a dolgoknak a tüneti kezelésen kívül. Amit azonban kérdez, az egy egy éves kemény tárgy az egyetemen, úgy hívják, hogy orális medicina, amelynek keretein belül millió-egy pöttyöt, foltot, bőr és nyálkahártya elváltozást igyekeznek a fogorvostanoncok fejébe verni – többé kevésbé sikeresen. Ezzel azt próbálom érzékeltetni, hogy rengeteg féle fajta elváltozás van, ezek „természetesen” nagyon szeretnek hasonlítani egymásra mégsem ugyanazok, más okozza őket, csak hogy az élet könnyebb legyen.

Nem tudom, tehát, hogy pontosan mi jelentkezik Önnél, de pár gondolatot megpróbálok hozzá fűzni:
„ajkam belső részén van, megdagad, piros (a széle belül), kicsit fáj„ ez gyulladásra utal, azaz van immunválasz – ezt fontos értékelni, ez utalhat fertőzésre, hozzátéve azt is, hogy „ilyenkor a torkom is kicsit fájni szokott ” .

Nekem is leginkább az aphta a legkézenfekvőbb, erről azt érdemes tudni, hogy a száj leggyakoribb fájdalmas elváltozásai közé tartozik, nőknél a 30-40 életkor között a leggyakoribb. 1-2 nappal a megjelenése elött már jelentkezhet fájdalmas égő érzés, egyéb tünet nélkül, csak ezután alakul ki a fekély – ez nem feltétlen kör alakú és nem feltétlen fehér a közepe.
Eredetét tekintve nincs 100%-ig kiforrva a válasz, elsősorban adenovírusokra gyanakodnak, de egyéb vírusrészecskék, baktériumok, sőt gyógyszer és étel antigének is okozhatják ha valahogy bejutnak a hámsejtbe.
Érdemes lenne megnézni, hogy azzal a nyálkahártyafelszínnel szemben, ahol ez a jelenség ki szokott újulni nincs e egy fog más pozícióban mint a többi, esetleg a fogíven kívül, vagy bármi ami valahogy erősebben súrolhatja ezt a nyálkahártyafelszínt.
A szakirodalom szerint B12, vitamin, folsav és vas hiány elő szokott fordulni az anamnézisben, illetve pár százalékban bélrendszerrel kapcsolatos autoimmun betegség is előfordul.
Az aphták 5-7 % ban a menses elött fordulnak elő, mintegy bevezetve azt, megfigyelések szerint terhesség során viszont eltünnek.

A herpeszes fekélyekhez az aphták nagyon hasonlíthatnak, bár ezek fekély jellege a kifakadás után erőteljesebb. Gombás fertőzésre nem gondolnék, ezeken fehér lepedékszerű hártya van, ilyenről Ön nem ír.

Amiket ír a tünetek eltüntetésére az teljesen jó, kipróbálható még a vagotyl oldat, vagy az ezüstkolloid oldat is, ez több mint 650 féle kórokozót biztonsággal pusztít. Persze ez mind csak tüneti kezelés lesz, hiszen az okot, mely nem tisztázott, sajnos ezek nem szüntetik meg, ettől függetlenül az életet ezekben a napokban megkönnyíthetik. Nagyon fontos még (egyébként is) a nagyon nagyon alapos fogtisztítás, az íny masszírozása, a szájhigiéné folyamatos fenntartása, hiszen ezek betartásával segíthetjük saját immunrendszerünk helyzetét, hogy kevesebb problémával kelljen egyszerre megbírkóznia.

2009. december 17., csütörtök

Gócos fog eltávolítása

"Nagyon sok hajam elkopott, most járok fogászati kezelésekre, sajnos a hid alatt volt gennyes fogam amit most már el távolitottak. Szeretném az ön véleményét is kikérni, hogyha kiürül a szervezetből a góc, akkor van e reményem,hogy visszanőjőn a hajam?"

A gennyes, gócos fog valóban komoly foltos hajhullás előidézője lehet. A szakirodalom szerint a gócos tünetek kb. 10 %-ért felelnek a gócos fogak. Mivel ez nem hormonális eredetű hajhullás, az én véleményem szerint a góc központ eltávolításával és a szervezet megtisztulása után ennek magától rendeződnie kell. Góc persze nem csak a fogak kapcsán keletkezhet a szervezetben, ezért ilyenkor komoly általános vizsgálatokon kell részt venni (szemészet, nőgyógyászat, gasztroenterológus, immunológus, stb.), hogy minden egyéb lehetőséget kizárjunk, de gondolom ezeken már túl van.

Nekem volt olyan páciensem, akinek a gócos fog eltávolítása után egy héten belül rendeződtek a bőrproblémái majd lassan helyreállt a hajhullás által elvesztett hajmennyiség is, de sajnos volt olyan is, akinek a teljes fogászati gócmenetesítés után is megmaradtak a bőrpanaszai (először megpróbálkoztam gyökérkezeléssel, végül húzni kellett), úgy, hogy végül minden megmaradt foga ép és egészséges volt, tehát a gócot (vagy egyéb problémát) máshol kellett keresni. Sokszor derült ki, hogy valamilyen táplálkozási probléma állt a háttérben.

Érdemes lehet ilyenkor a hajhagymákat kívülről is megtámogatni, én ebben nem vagyok szakértő, ebben hajgyógyász, bőrgyógyász szakvéleményét kell kikérni.

Én magam, más jellegű hajproblémákkal jártam egy bőrgyógyász doktornőnél: Dr. Terstyánszky Edit, (1027 Budapest, Margit krt. 8-10. I/8.); őt esetleg tudom ajánlani, nekem jó tapasztalataim voltak.

2009. december 16., szerda

Fogciszta: rezekció vagy fogeltávolítás

"Én már a 3. fogciszta "tisztításán" vagyok túl. Napok óta érzem, mintha újra ki akarna alakulni. A szájsebész orvosom azt tanácsolta, hogy ha legközelebb is gennyel telítődne tele a ciszta környéke, Ő azt már nem fogja többször megműteni. Számára csak a fogeltávolítása lenne a megoldás. A történethez tartozik, hogy a bal felső 2-es fogról van szó. A felsö 4 középső fogaimon (bal2-jobb 2) porcelán tok van rajta, kettes felbontásban. Azt szeretném Öntől megkérdezni, hogy mi erről a szakmai véleménye, ill. ha eltávolításról lesz szó, milyen megoldást javasolna számomra???"

Látatlanban röntgen és szájvizsgálat nélkül lehetetlent kér tőlem, így nem lehet kezelési tervet készíteni. Amit mondani tudok, hogy 3 rezekció után valóban érdemesebb a fogat eltávolítani, hiszen ezek szerint mindent megtettek a megmentése érdekében és mégsem sikerül. Sajnos van ilyen, a szakirodalom szerint a rezekciók 60-80 százaléka sikeres, a rendelői tapasztalatok azonban sajnos sokszor még ezt az arányt sem érik el.
Fogeltávolítás után fogbeültetés vagy híd jön szóba a hiányzó fog esztétikus pótlására. Azonnali implantátum behelyezésére az Ön esetében valószínűleg nincs lehetőség a komoly gyökércsúcsi gyulladás miatt, itt mindenképp meg kell majd várni a teljes gyógyulást. Ezután egy 3 dimenziós CT felvétel alapján tudja az implantológus szakember megmondani, hogy milyen módon, esetleg csontpótlással vagy anélkül tud e implantálni.
Másik lehetőség a híddal történő fogpótlás, amire az Ön esetében reálisan gondolhatunk, hiszen eleve az első 4 frontfog porcelán koronákkal borított, mint ahogy Ön is írja. Ezek felhasználásával nagyon szép megoldás érhető el implantálás nélkül is. A gyógyulás idejére mindenképp érdemes ideiglenes fogpótlást kérnie orvosától, hiszen ennek várható ideje 4-6 hét, mire el lehet kezdeni foglalkozni a végleges fogpótlással.
Nagyon sok múlik a végleges fogpótlás anyagán, így érdemes ezt jól meggondolni! Nem mindegy, hogy milyen technikát (pl. vállas korona előkészítés) és milyen anyagot használ az orvos a koronák elkészítésére. Vannak fémet tartalmazó és fémmentes megoldások, érdemes körüljárnia a lehetőségeket, hogy megfelelő információ birtokában tudjon dönteni.

2009. december 15., kedd

Foghúzás után mit tegyen

"Még nincs 1 órája, hogy kihuzták a bal felső 6-os fogamat, de tudni szeretném, hogy mikor lehet a fog helyére tett kendőt eltávolitani? Ugy tudom szívogatni és öblögetni nem szabad, és ön szerint van még valami fontos dolog amire ügyelnem kell? Ez volt az elsőfoghúzásom be vagyok pánikolva :)"

Ha már nem lát friss vért a gézlapon, akkor kiveheti – fogeltávolítás után egy óra után már nyugodtan. Ne öblögesse, ne szívogassa, mert ha kiszedi a véralvadékot a fog üregéből, azzal nehezíti a gyógyulást. Finoman még szivároghat, ez normális, holnapra ez is teljesen el kell múljon. Pár napig ne egyen igyon tejterméket. Holnap reggel már finoman, óvatosan megmoshatja a hiány környékét, a lyukba ne piszkáljon bele. Ha lehet egy két napig rágjon a túloldalon.
Ha fájdalmat érez, ne szedjen Aspirint, mert az újabb vérzést indíthat el. Én online nem ajánlok gyógyszert, ha fáj mindenképp forduljon az orvosához, ő segíteni fog. Ha holnap bedagad, esetleg kicsit elszíneződik az is normális.

Kívánom, hogy ez az eset ne csak az első hanem utolsó foghúzása is legyen!

2009. december 14., hétfő

Gyökérkezelés, gócos fog

"A bal felső 4. fogam. 2 éve gyökérkezelték, majd került rá ideiglenes korona... most 1 hónapja lepottyant... a röntgennél azt mondta 2 másik orvos, hogy a gyökértömés nincs végigtömve, ez így nem jó, ki kell szedni, végső esetben pedig a fogamat ki kell húzni. Neki is láttak, de csak az egyik gyökércsatornát sikerül kitisztítani, a másikat nem. Kérdésemre, hogy miért nem maradhat úgy, ahogy volt, azt a választ kaptam, hogy azért, mert gondot okozhat, úgymond góc lehet belőle bármikor... Kérem szíves segítségét, merre induljak tovább.Panaszom továbbra sincs, de reményem sem sok maradt ."

Valóban előfordul, hogy a gyökeret nem sikerül csúcsig betömni, mivel az anatomiai forma, esetleg egy elágazódás ami a röntgenen nem látszódik, ezt nem engedi. Új koronát a fogorvosok zöme nem szívesen tesz rá egy nem csúcsig gyökértömött fogra, természetes, hogy megpróbálja a gyökértömést mégegyszer. Ha ráteszi az új koronát egy nem megfelelően gyökértömött fogra és az később panaszt okoz, ki lesz a felelős?

Ha a gyökér nincsen csúcsig gyökértömve nagy valószínűséggel maradtak benne baktériumok, amelyek gócot, gyökércsúcs körüli gyulladást eredményeznek. Ez azonban nem minden esetben igaz. Rengeteg esetben látunk röntgenen nem csúcsig érő gyökértömött fogat, amely teljesen panaszmentes, sehol egy gyulladás és ez így van évek óta, valószínűleg így is lesz még hosszú évekig. Olyat is rengeteget látunk, hogy csúcsig érő, tankönyvbe illően tökéletesen gyökértömött fog gyökércsúcsa körül hatalmas gyulladásos góc van…

Miért? A válasz nem teljesen egyértelmű. Valószínűleg nagy szerepe van az egyén saját védekező rendszerének (immunrendszer), a fogat megfertőző baktériumok szaporodási képességének, illetve a gyökérkezelés során alkalmazott gyökércsatorna tisztító eljárásoknak. Van olyan elmélet ami azt mondja, nem az a lényeg, hogy hogyan és mit tömünk bele a gyökércsatornába, hanem az, hogy mit szedünk ki és mennyire lesz csíramentes ez a fog. Ha teljesen sterilre sikerül kifertőtleníteni, akkor nincs benne baktérium, azaz nem fog újra elszaporodni benne semmi.
Azonban hogyan lehetünk ebben biztosak? Sehogy, mivel a dentinben milliónyi nanométeres dentitubulus van, teli folyadékkal, a folyadékban esetleg baktériumokkal.
Honnan tudjuk, hogy ezeket valóban mind kiírtottuk? Nem tudjuk, csak törekszünk rá. Ezért van rengeteg különféle metódus a gyökércsatorna tiszításra, ezért találták ki a lézert, amely a tisztítás után - ha minden igaz - beolvasztja a dentintubulusok szájadékát illetve a nagy hő révén elpárologtatja azokat. Erre találták ki az ózont és a különféle gyógyszereket is.

Az első tehát a tisztítás, utána, természetesen törekedni kell a legtökéletesebb csúcsig érő és falálló, azaz a csatornarendszert tökéletesen kitöltő gyökértömésre... Mi például elektromos gyökércsatornabemérést, tűs kontrollt, elektromos gyökércsatornatágítót, lézeres gyökércsatorna tiszítást alkalmazunk a lehető legtökéletesebb gyökértömés érdekében, de kollégáim nem kifejezetten endodontus szakemberek.

Ilyenkor, ha a véleményemet kérdik egy bonyodalmasabb fogászati esetben, mindig úgy próbálok gondolkodni, mi lenne ha az én fogamról vagy valamely családtagom fogáról lenne szó.
Én egy panaszmentes fogat semmiképp nem húznék ki. Kitisztítanám a gyökércsatornákat, amennyire csak lehetséges, majd készítenék egy gyökértömést – amennyire jót csak lehetséges. Ha szükséges a fogba csapot készítenék – ezt valószínűleg többé már nem lehet eltávolítani! – majd erre készítenék egy ideiglenes műanyag fogszínű koronát. Ha fél év múlva tünetmentes (röntgenen is) akkor elkészíteném rá a végleges koronát. Ez az eset magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy fél év múlva mégis el kell búcsúzni ettől a fogtól, az a fontos, hogy a páciens tudatában van e ennek a lehetőségnek és vállalja e ezt a kockázatot vagy sem.

2009. december 10., csütörtök

Fogínyvérzés fogkőleszedés ellenére

"Az utobbi 1 évben többször volt problémám a fogínyemmel és sajnos a fogorvosom azt mondta nem tud már segíteni. Vérzett, kellemetlen szájszag kiséretével. Egészségesen étkezem, rendszeresen sportolok, betegségeket alig kapok el, erõs immunrendszerrel rendelkezem. Probálkozott mindenféle fertõtlenítéssel, különbözõ oldatokkal való fertõtelnítéssel, de nem használtak. Felírt egy dalacin nevü gyógyszert, ami az elsõ 1-2 tabletta bevétele után érezhetõ javulást okozott. Miután beszedtem az összes tablettát, eltünt teljesen a fogíngyulladásom, szép, szinte rózsaszín volt a fogínyem, és kõkemény. Sajnos a gyulladás visszatért fél év elteltével, probálkoztam a dalacin gyógyszerrel megint, de most csak 1 hétig tartott a rózsaszín szép fogíny. Ahogy kiürült belõlem az antibiotikum (az utolsó tabletta után 1 héttel kb) visszatért megint a fogíngyulladás. 22 éves vagyok, nem szeretném még elveszíteni a fogaim. Orvosom azt mondta, nem tud segíteni, alapos szájhigéniával tudom hátráltatni a folyamatot. Kérdezem, ha rendszeresen szedném a dalacin nevû antibiotikumot lenne tõle valami károsodása a szervezetemnek? Nem mostam a fogaim ezelött évekig, mert ugyéreztem egészségesek voltak. Életmód váltáson mentem át, nem eszem cukrot, se rossz minõségû szénhidrátokat, és rendszeresen sportolok. Amióta "egészségesen" élek azóta kezdõdtek a bajok a fogínyemmel. Ez véletlen egybeesés vagy lehet köze a fogíngyulladáshoz ennek az életmódnak? Pár napja rendszeresen mosom a fogaim meridol fogkrémmel, és nem látok javulást, vérzik ill lila a fogínyem."

Sajnos nem tudok érdemben segíteni, én is nagyjából hasonlóan működtem volna, mint az Ön fogorvosa.

Az antibiotikumokkal azonban érdemes nagyon óvatosan bánni! A Dalacin egy nagyon-nagyon jó, széles spektrumú antibiotikum, azonban, mint Ön is láthatja a szájában fertőzést okozó mikroorganizmust nem volt képes hosszú távon eltüntetni, illetve az valahogy újra elszaporodott. Az antibiotikum fantasztikus segítség lehet a szervezetnek, de csak akkor, ha a baj valódi forrását is megtaláljuk és azt is orvosoljuk közben.

Van például a szakirodalom szerint egy nagyon agresszív baci, meglehetősen fura névvel: Actinomices Actinomicetemcomitans – ez egy anaerob baktérium, és megfigyelések szerint teljesen egészséges embereknél is előfordul, hogy valahogy egy olyan fehérje szintézise hiányzik, ami ezt az anaerob bacit az íny szélénél vissza tudná tartani. A baci átjut a gyenge védelmi zónán és gyulladást okoz. A széles spektrumú antibiotikum egy időre valóban segít, hiszen lecsökkenti a csíraszámot, de végleges megoldást nem fog nyújtani. Az anaerob baktériumokra célzottan is kifejlesztettek már gyógyszereket. Érdemes tudni, hogy hosszú távon az antibiotikum elöli a normális egészséges bélflóra baktériumait is, következményes gombás és egyéb súlyos betegségeket okozva. Így az antibiotikum folyamatos szedéséről én mindenképp lebeszélném.

Amit fogorvos mondott a nagyon-nagyon alapos szájhigiénéről, azt érdemes betartani, hiszen ezzel valóban lassítani tudja a folyamatot. Ne legyen egy gramm lepedék sem sehol, amiben a baktérium telepek elkezdhetnek szaporodni! Nagyon alaposan masszírozza az ínyszélt a fogaknál, hogy serkentse a vérkeringést, ez nem kedvez az anaerob (oxigén mentes) környezetnek. Ne ijedjen meg ha vérzik, akkor is masszírozza, egy nap kétszer minimum. Használjon interdentális fogkefét a fogközök megtisztítására. Érdemes lenne elmennie a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájára (Budapest, IX. ker. Szentkirályi u. 47.), ahol speciálisan tudnak ezzel a problémával foglalkozni. Ez állami hely, nem tudom, hogy tud bejutni és mennyit kell várni, de próbálja meg. Itt szájbetegségekre és fogágybetegségekre szakosodott specialisták dolgoznak, erről a területről ők tudnak a lehető legtöbbet. Érdemes szépen letiszított, fogkő és lepedék mentes állapotban menni, hogy lássák, Ön és fogorvosa már mindent megtettek mégsem történt meg a remélt javulás. Lehet, hogy ők tudnak kenetet venni és pontosabban meghatározni, majd kezelni a probléma valódi forrását.

2009. december 9., szerda

Fémporcelán fogászati korona, porcelán lepattanás

"Pár évvel ezelőtt felraktak nekem fémporcelán koronát amiből egyszercsak rágásnál kitört egy pici porcelán darab,az a kérdésem hogy lehet-e ezt korigálni koronacsere nélkül"

Sajnos ez valóban előfordul, elsősorban akkor, ha valami miatt megfeszül a fémporcelán korona. A porcelánt a fogtechnikus ráégeti a fémre, ez egy elég merev, sérülékeny anyag. Ha nagyon keményre harapunk rá, esetleg nekikoccintjuk, egy kemény tárgynak, akkor aránylag könnyen törik. Ilyenkor azonban az alap stabil, csak a külső behatás volt erős, tehát mindenképp érdemes megpróbálni kiegészíteni a letört darabot, amely nagy valószínűséggel fent marad.
Van olyan helyzet is, mikor nem történt külső behatás, vagy keményre harapás és mégis megpattan a porcelán. Ez sajnos a nehezebb eset, mert ilyenkor feltételezhető, hogy maga a fémváz tudott kicsit meghajlani, ami statikai probléma előjele. Néha előfordul, hogy a korona alatti fog nem bírja a terhelést (pl. fogszuvasodás, vagy a csapos fog meglazulása) és végsősoron ez okozza a leplezés lepattanását.
Ilyenkor is meg lehet próbálni a porcelán kiegészítését, de ez nem feltétlen fog hosszú távú sikerrel járni.

Mit tehetünk? Mivel a porcelánt magas hőfokon a fogtechnikus égette fel, egy speciális kemencében, ezért ugyanolyan módon nem lehet visszaállítani, azaz ismét porcelánnal leplezni. Létezik egy porcelán javító szett, mellyel a fogorvos a szájban megpróbálja a fém színét először fehérrel lefedni, majd felépíteni a hiányzó leplezést fogszínű esztétikus tömőanyaggal. A fém felületét egy speciális homokfúvóval kell felérdesíteni, majd ugyanúgy rétegenként kerül rá a fogszín mint a tömésnél, utánozva a dentin, majd a zománc színét. A végeredmény függ attól is, hogy milyen területen van a lepattanás, mennyi maradék porcelán leplezés övezi. Van hogy ugyanúgy évekre sikerül így az esztétikai problémát megoldani, mintha semmi nem történt volna, de van, hogy időnként újra lepattan és ismét ki kell pótolni. Mindenesetre érdemes megpróbálni.

2009. december 7., hétfő

Fogínysorvadás, fogkőlevétel

"Sajnos azt vettem eszre, hogy egy-ket fogamrol visszahuzodott a foginyem... verzik is, es nem tapad ugy hozzajuk mint a tobbi foghoz. Angliabol irok, ezert nem tudok ekezetet hasznalni. Tudom, hogy ez eleg hatalmas problema, itt jelenleg nincs modom elmenni orvoshoz - az ara a csillagos egben van - viszont karacsonyra megyunk haza, es januarban szeretnek ellatogatni a rendelojukbe, mert ezt mindenkepp rendbe szeretnem hozni. Amugy 2 lukas fogam van, nincs gyokerkezelve egyik sem, sosem volt kulonosebb bajom a fogaimmal. most viszont nagyon meg vagyok remulve, mit tegyek, hogy legalabb januarig ne romoljon tovabb az allapotom? Rettentoen felek, hogy elveszitem valamelyiket! (mindossze 28 eves vagyok, 8 honapos kisbabaval :-)) Segitseget elore is koszonom, remelem a problemam hamarosan megoldodik a rendelojukben!"

Gratulálok kisgyermekéhez, Ön biztos nagyon figyelmes és gondos édesanya, hiszen magára is figyelmet fordít. A bejelentkezéseket munkatársaim intézik, megadom majd nekik az Ön e-mail címét, a januári esetleges időpontegyeztetést velük tudja intézni az info@budapestdental.hu e-mail címen.

A fogínysorvadás és ínyvérzés kezeléséről addig is:

A legfontosabb a tökéletes szájhigiene megteremtése. A visszahúzódott íny sajnos nem építhető újra, a folyamat azonban lassítható, ha minden gyulladáskeltő tényezőt eltávolítunk a szájból. Amíg a dentalhigiéniai kezelés nem is történik meg, a legfontosabb az alapos fogmosás. Ez ugyan nem fogja eltávolítani az íny közelében és az az alatt megbúvó fogköveket, de akkor is segíteni fog! Ne ijedjen meg a fogmosáskor jelentkező ínyvérzéstől, inkább annál kitartóbban ápolja! Fogmosáskor ne csak a fogakat súrolja, finoman, körkörös mozdulatokkal masszírozza a fogínyt a fognyak és az íny határán. Sokan követik el azt a hibát, hogy a fogmosáskor megjelenő ínyvérzés miatt a fogmosást kezdik el óvatosabban, kevesebbszer vagy rövidebb ideig végezni, amivel még nagyobb bajt okoznak. Nem baj ha vérzik, ha alaposabban megmossa, másnapra picit kevésbé fog vérezni. Ha pedig lehetőség lesz a fogkövek professzionális eltávolítására és a fogfelszínek simára polírozására a folyamat tovább javul majd.

Fontos még a fogközök alapos tisztogatása is, melyhez nem minden esetben elegendő a fogkefe használata. A fogköztisztító, úgynevezett interdentális kefékkel be lehet nyúlni a fogak közötti területre, el lehet távolítani az ide lerakódott lepedéket. Már két alkalom után – az első alkalmakkor bizony nagyon vérezhet – érezni lehet, hogy a vérzés, azaz a gyulladás csökkent. Persze a legmegfelelőbb interdentális fogkefe kiválasztásához megint érdemesebb dentalhigiénikus vagy fogorvos véleményét megkérdezni, aki segíteni tud abban, hogy melyik a legmegfelelőbb az Ön számára, de ha a legkisebb kefét választja első körben, akkor azzal nagy valószínűséggel nem fog hibázni. Fontos hogy a pici kefét óvatosan, gondosan vezessük be a fogközbe, a íny megsértése nélkül – így is meg fog sérülni az első időben, épp a gyulladása miatt, erőltetni nem kell.

Talán segíthet még az is, ha tudja, a terhesség során az áldott állapotra jellemző hormonális változások a fogakra is kihatnak. A fogakat a csontos fogmederben tartó ezernyi finom rost a megváltozott hormonháztartásra ugyanúgy reagál, mint a méhszalagok, azaz finoman lazulnak. Ezért fontos még fokozottabban és a szülést követően a hormonháztartás teljes visszarendeződéséig a még fokozottabb és aktívabb fogápolás, rendszeres szájhigiéniai kezelés.

Komolyabb ínygyulladás esetén bizonyos szájöblögetők is segítenek. Ezeket azonabn nem érdemes állandóan használni és inkább a fogászati kezelés után javasolnám őket, mikor a fogkövek és az oki tényezők valóban ki lettek kezelve és a szájöblögető csak egy plusz segítség a folyamat kezelésében. Önmagában, egyéb kezelés nélkül hosszú távon és folyamatosan nem jó használni.
Remélem a fenti információk segíteni fogják Önt addig is, míg részletesebb felvilágosításhoz és kezeléshez nem jut.

2009. december 6., vasárnap

Fogszuvasodás és fogtömés mélyen az íny alatt

"Két hete tömték a fogamat , mert hidegre kicsit érzékennyé vált, bár látszólag nem volt problémája. Mint kiderült a szuvasodás majdnem a két fog között alakult ki, ezért szét is kellett feszíteni a fogakat, hogy rendesen be lehessen tömni (legalábbis nekem ezt mondta az orvos). Azóta gyakran fáj a fogam környéke, de a nagyobb baj az, hogy szerda óta vérezni is elkezdett a fog vagy a fogíny. Nem tudom pontosan, mert amennyire látom a vér a két fog közötti területen szivárog, de sokszor minden előzmény nélkül, csak a véríz miatt veszem észre. A szám többi részén viszont ilyen vérzés nincs. Már többször is tömtek nekem fogat, de ilyen még egyszer sem fordult elő. A kérdésem az lenne, hogy ez lehet "természetes" reakció ilyenkor vagy tanácsos lenne visszamenni az orvoshoz? Egyáltalán normális, hogy még két héttel a kezelés után is fáj a tömött fog? Csak mert amennyire emlékszem ilyen még egyszer sem fordult elő."

A fog maga biztosan nem vérzik, inkább a fogíny vérezhet. Leírásából arra következtetek, hogy a szuvasodás a fog oldalán a másik fog felé néző területen indulhatott el (két fog közti terület) – ez a leggyakoribb szuvasodási forma. Ezt sajnos a páciensek nem veszik észre, hiszen felülről egyszerű ránézésre ez nem látszódik, így alattomosan egyre mélyebbre és mélyebbre tud terjedni. A terjeszkedés nem csak a fog belseje felé történik, hanem lefele is az íny felé.

Mikor egy fog a szuvasodás következtében hidegre érzékennyé kezd válni, ez azt jelenti, hogy az üreg már mélyen beterjed a fogbél, azaz a fogat ellátó ér és idegcsatorna felé. Ilyenkor ha a páciens gyorsan jelentkezik, a legtöbb esetben elkerülhető a gyökérkezelés és a fog életben marad. A szuvasodást a fogorvos teljes egészében fel kell tárja, a szuvas részeket mind el kell távolítani. Iyenkor sok páciens megdöbbenve tapasztalja, hogy milyen hatalmas „kráter” keletkezett a fogban. A legmélyebb területekre gyógyszeres fedés kerül, majd a tetejére a tömés. Ha sikerült időben elkapni a folyamatot, bizonyos ideig még érzékeny maradhat, főleg hidegre erősebben reagálhat a fog, de szép lassan az érzékenység elmúlik és a fog ismét tökéletesen funkcionálhat. Sajnos sok esetben a tömés már csak kísérlet marad és a kezelés ellenére a folyamat már nem áll meg, hanem a fogbélüregben levő érzékeny idegszövet a tömés ellenére begyullad. Ha ez nagyon kezdeti stádiumban van, esetleg a végleges tömés újbóli eltávolításával és bizonyos gyógyszeres tömés behelyezésével kevés esetben a folyamat ismét visszafordítható. Ha ez sem sikerül, vagy az idegcsatorna (fogbélpulpa) befertőződött, akkor a következő lépés csak a gyökérkezelés lehet, a fájdalom és a további káros folyamatok megelőzése érdekében.

A másik említett probléma az íny területe. Ha egy szuvasodás mélyre terjed a fogíny felé, a fogorvos az íny alatt is ki kell tisztítsa az üreget. Ilyenkor a töméshez nem elegendő maga a tömőanyag, hiszen egy formát kell képeznie az orvosnak. Olyan ez, mikor a házépítésnél egy formát akarnak kiönteni betonból. Ha a semmire öntik a betont az elterül, ezért egy zsalu készül a kívánt formában és ezt töltik fel. Ugyanezt kell elképzelni a fog esetén is. A hiányzó fogfalat a fogorvos átmenetileg egy vékony lapocska segítségével megformázza (ezt kell feszítéssel behelyezni a két fog közé), majd ehhez a formához építi hozzá a tömést, a végén pedig a formát adó eszközt a két fog közül eltávolítja. Ez mind rendben is van, azonban ha a szuvasodás nagyon mélyen az íny alá terjedt, elképesztően nehéz ezt úgy kivitelezni, hogy az így elkészülő tömés formája pontosan egyezzen az eredeti, ép fog formájával és sima felszínével. Ha valamivel domborubb vagy recésebb, az érzékeny íny máris begyullad és a gyulladt íny vérezni kezd. Ilyenkor meg kell a tömés szélét polírozni esetleg a formáján változtatni, hogy a gyulladás elmúljon. Bizonyos esetekben, ha a szuvasodás nagyon mélyre terjedt, vagy a fogforma nem engedi meg, nem is lehet tökéletes tömést készíteni, ilyenkor választja a legtöbb fogorvos a betét elnevezésű megoldást, mely lényegében egy olyan tömés, melyet a fogban előkészített üregről vett lenyomat alapján a fogtechnikus készít el. Ez a forma tökéletes lesz, sima és elegendő helyet hagy a fog nyakánál. Mély szuvasodás esetén sokkal precízebb és tartósabb megoldás, mint a szájban elkészített direkt tömés.
Mind az ínyvérzés, mind a fogfájdalom miatt érdemes lenne ismét felkeresnie fogorvosát. Lehet, hogy egy kis polírozással egyszerűen segíteni tud, ha pedig nagyobb probléma van azt érdemes mielöbb megoldani és elkerülni a még kellemetlenebb következményeket.

2009. december 2., szerda

Fogkorona, fogászati lenyomat, fogcsiszolás

"Már elkészült porcelánkoronámat nem sikerült berakatni egy héttel a mintavétel után,
mert technikai malõr miatt a fogászat aznap nem üzemelt (konkrétan áramszünetük volt).
Ezt követõen pedig külföldre utaztam, így nem tudok hetekig eljutni a beragasztásra. Kérdésem az lenne mennyire fog ránõni a csapos felépítményre a fogíny? Mert gondolom rögtön gyógyulásnak indul a csiszolás után. A fogíny alá lett csiszolva,-gondolom ez a vállas technika -hátsó rágófognál. Illetve mit tehetek, hogy ne kelljen a berágásnál nagyon szenvedni vele?
Vagy lehet valamilyen eszközzel az íny alá nyúlni? Vagy esetleg valamilyen kezeléssel fellazítják az ínyt? Ettõl viszont ismét vérezhet,ami biztos nem kedvez a beragasztásnak."


Amennyiben a fogcsonk hosszabb ideig szabadon, végleges vagy ideiglenes borító korona nélkül marad, úgy valóban lehet számolni az íny helyzetének megváltozásával és ami nehezebb a korona poziciójának megváltozásával is. A szabadon hagyott lecsiszolt csonk ugyanis nincs a rágósíkban, nem támasztja semmi, ilyenkor valamilyen szinten „mozgásba lendül” és minimálisan elmozdul – felfele illetve oldalirányban. Ez a minimális elmozdulás azonban a legtöbb esetben azzal jár, hogy az előző állapotra elkészített korona nem, vagy csak utólagos korrekció során ragasztható be, erre sajnos számítani kell.

Az ínyről: A vállas csiszolás lényege nem az íny alatti csiszolás. A vállas csiszolás lényege az, hogy a fog nyaki területén egy finom vállat képez ki a fogon a fogorvos, mégpedig azért, hogy az elkészülő korona széle, amely kb. 1,2 mm széles, ebbe a vállba feküdjön bele, ezáltal az elkészült korona széle nem fogja irritálni az ínyt, nem hoz létre következményes ínygyulladást, mint ahogy a hagyományos csiszolással készített koronák esetén ez előfordul. A váll kiképzése lehet íny feletti és íny alatti. Az íny szempontjából az íny feletti, vagy az íny szintjében futó kiképzés lenne ideális, ez azonban a legtöbb páciensnek nem felel meg, mivel esztétikailag nem ez a legszebb megoldás. Ezért a látható területeken a fogorvos a vállat finoman leviszi az íny alá, így az elkészülő korona záródási széle végül láthatatlan területre kerül. Amennyiben az íny visszaborul a várakozás során a vállra, akkor a fogorvos egy kis fonalat visz újra a fogcsonk köré – ugyanúgy ahogy a lenyomat során – ezzel egy kicsit eltávolítja az ínyt a válltól, majd beragasztja a koronát. Ehhez lehet hogy kis adag érzéstelenítőre is szükség van, attól függ, hogy milyen mélyen lett az íny alatt a váll kiképezve, illetve hogy milyen feszesen tapadt fel az íny. Ez a beavatkozás a végeredményt nem befolyásolja, hiszen a lényeg a váll kiképzésén van, az íny a korona nyakán a legtöbb esetben újra szépen megállapodik.

Köszönöm a gyors válaszát!
Igen volt egy gyógynövényes fonal körbevezetve az íny alatt-rettenetes ízzel ,
hát akkor ezt tűnik most újra élvezhetem, bár az talán vérzéscsillapító volt.
Azért remélem, az elmozdulás miatt nem kell új koronát készíteni majd.
Nagyon megbízom az orvosomban és szépen dolgozik csak nem tudtam tőle már kérdezni,
az asszisztens pedig nem tudott biztosan válaszolni, ezért jó hogy van ez az on-line lehetőség.
További jó munkát kívánva!

2009. november 30., hétfő

Fogínyvérzés, szájápolás

"Egy olyan problémával keresem meg magát hogy a fogínyvérzésemmel nem tudok semmit kezdeni. Hiába mosom naponta többször is semit nem segít. vettem rá ecsetelöt is de semmi javulás. Lassan fél éve húzódik ez nállam és kezdek feszülté válni ez miatt.
Minek az előjele a fogínygyulladás és vérzés, mire vezethető vissza? Mit kell tennem hogy rendbejöjjön."

Fogínygyulladás és következményes fogínyvérzés általában akkor jelentkezik, ha a fogínyt a fog nyakán maradó lepedék, fogkő (esetleg a fogíny alatt az úgynevezett fogínytasakban), elálló tömés vagy fogpótlás (korona széle) irritálja. A fogkő érdes felülete a rátapadó baktériumokkal például egy ilyen tényező. Ez sajnos otthoni rendszeres fogmosással nem távolítható el, ennél erősebben tapad a fog nyakára. Amíg a kiváltó, irritáló tényező a „helyén” van, addig a fogmosás sem fogja a megfelelő eredményt meghozni.
Először a fog nyakát kell megint simára varázsolni, az esetleges megvastagodott elálló tömésszélt lepolírozni, megtanulni a fognyak és a fogközök tökéletes tisztítását, melyhez egyszerű fogkefe nem feltétlen elegendő, érdemes interdentális fogtisztító eszközöket is alkalmazni.
Amennyiben egyéb szisztémás háttérbetegség is fennáll, úgy annak felkutatása és kezelése is sokat segíthet, ez már inkább belgyógyász szakorvos feladata, de a tökéletes szájhigiéné megteremtése ebben az esetben is ugyanolyan fontos.

A fogorvos vagy szájhigiénikus segít megteremteni a kellően sima és tiszta felszíneket, segít abban, hogy milyen kiegészítő fogtisztító eszközöket kell alkalmazni otthon. Minden nem feltétlenül érhető el egy-két alkalom alatt, vannak olyan páciensek, akiknek eleinte hetente, majd havonta, később negyed vagy félévente kell professzionális fogtisztításra járni, az íny egészségének fenntartása érdekében.

2009. november 25., szerda

Fogkőeltávolítás után még mindig fogínygyulladás

"60 éves vagyok. A fogaim viszonylag rendbven vannak, a hiányzó fogaim koronával, illetve hiddal vannak pótolva. Augusztusban leszedettem a fogköveket a fogaimról, ami elég sok volt, ezért csak 3 lépésben tudták a fogkőeltávolítást elvégezni. Kb. szept. elején új fogkefét kezdtem hsználni és azt vettem észre hogy minden fogmosáskor egyre intenzívebben vérzik az inyem. A TV-s reklámok hatására vásároltam Parodontox fogkrémet, ami semmit sem használt. Próbálkoztam Aloevera-s (Forever Living Products) fogkrémmel is de ez sem használt. Szedtem, illetve most is szedek nagy dozisban (napi 2-3000 mg) C vitamint és semmi. Kb. egy két fáj az inyem, (Pl. kenyér héját nem tudom megenni) és mintha az egyik koronázott fogam mozogna. Nem tudom mit tegyek, kérem segítsen."

Látatlanban sajnos nem fogok tudni érdemben segíteni, azt javaslom, mindenképp keresse fel fogorvosát a további teendők ügyében.

Levelében írja, hogy augusztusban nagy mennyiségű fogkő került eltávolításra, 3 alkalommal. A hosszú ideig a fognyakon, majd az íny alatt üldögélő fogkő az ínyben alattomosan folyamatosan gyulladást tart fent. Lehet hogy ez nem látványos, de sajnos így van. A fogkő irritálja a fogínyt, baktériumtelepek tömegét tartalmazza, melyek a mélyben folyamatos védekezést provokálnak az íny felől. Az íny védekezése a gyulladás, a gyulladással mozgósítja ugyanis a szervezetünk azokat az ellenanyagokat és biológiai faktorokat, melyek az ellenséges behatolók megsemmisítéséhez szükségesek. Ez egy oldalról jó dolog, hiszen a fertőző anyagok nem juthatnak mélyebbre, más oldalról viszont a krónikus gyulladás során termelődő anyagok sajnos a saját szervezetünk ellen is hatnak, az íny esetében úgy, hogy a csontsejteket, azaz magát a fogágyat pusztítják. Az elpusztult fogágy sajnos nem épül vissza. A fog nyakán tapadó íny és a valós csontperem között úgynevezett tasak, kis zsebecske alakul ki. Ezt folyamatosan tisztítani, bizonyos esetekben kürettálni kell, hogy a tasak mérete csökkenjen, illetve a gyulladást kordában tartsuk. Néhány esetben előfordul, hogy nyitott kürettázzsal vagy ínyplasztikával redukálni, megszüntetni igyekszik az orvos a tasakot, így a fogágypusztulás folyamata lassítható – ez azonban már speciálisan a parodontológia (fogágybetegségek) területe.

Általánosabb esetben az intenzív szájhihiénia megteremtésével, a gondos és szakszerű otthoni és rendelői tisztántartással kell kezdeni. Nem feltétlen elegendő egyszer leszedni a fogköveket, ez egy hosszabb folyamat. Van olyan eset, mikor valaki fél évig heti, majd 2 heti, majd havi és végül negyedéves rendszerességgel jár fogorvosához, vagy dentalhigiénikus szakemberhez, míg végül a köztes időszakokban az otthoni szájápolással is elégségesen fenn tudja tartani a gyulladásmentességet az íny területén. Ez aránylag könnyű, mikor még nincsenek ínytasakok és egyre nehezebb, mikor már mélyebb területeket is gondozni kell.

A szájöblögetők, parodontális fogkrémek nagyon hasznos kiegészítői a szájhigiéniának, de nem ez az alapvető. Az alapvetés az, hogy ne legyen a szájban semmi irritáló, gyulladást fenntartó tényező, azaz lepedék, fogkő, elálló tömés vagy korona széle.

2009. november 24., kedd

Implantátum vagy kivehető fogpótlás fogínysorvadás esetén

"Érdeklõdve olvasgattam a honlapjukat...
Az alsó fogsoromban fogínygyulladás következtében elvesztettem 2 fogamat, egy magától esett ki egyet pedig fogorvos húzott ki. A röntgenen látszik, hogy egy harmadik fog sem fogja sokáig bírni. Jelenleg sinezéses eljárással oldottuk meg a 2 foghiányt, de ez csak ideiglenes megoldás, ezt én is tudom. A folytatásnál sor kell, hogy kerüljön ennek a 3. fognak a kihúzására is sajnos, azaz további fogpótlásra lesz szükség. Én semmiféleképpen nem szeretnék kivehetõs (bármilyen kivehetõs) pótlást, hanem mindenképpen rögzített - még akár csiszolás árán is - pótlást tudok csak elképzelni. ( A kivehetõs pótlástól nagyon "írtózom" minden szempontból) Inplantátum pedig szóban sem jöhet, allergia miatt. A kérdésem az, hogy elvileg létezik-e olyan rögzített lehetõség amivel a jelen probléma megoldható ?
Jelenleg a 2 fog helyett 1 került pótlásra, és az is szinezõdik sajnos ezek szerint az íny megint gyulladt."


Látatlanban, főleg ilyen komoly fogínysorvadás esetén lehetetlen akár elvi kezelési tervet is adni, ehhez komoly szájvizsgálat, röntgenfelvétel és tanulmányi lenyomat kielemzése szükséges.
Ezek nélkül, csak annyit tudok válaszolni, hogy megfelelő mennyiségű pillérfog (tartófog) nélkül csak akkor lehetséges a kivehető fogpótlás elkerülése, ha lehetséges implantátumokat behelyezni. Sajnos fogínysorvadás esetén erre nem mindig van lehetőség. Pillérfog nélkül nincs ami tartsa a hidat, ez a levegőben nem lóghat, a szájban levő hidat, csakúgy mint a folyóban levő hidakat valaminek tartania kell.
Amennyiben megfelelő mennyiségű, aránylag a csontban még jól pozicionált fog van a front zónában, lehetséges egy úgynevezett szabadvég kialakítása az utolsó meglevő fogak mögött. Ha például ez az utolsó fog a 4. fog, és utána már egy sincsen, akkor csak az 5. et lehet így pótolni, azaz hátra lógatva a hídról egy plusz fogat. Ehhez a foghiány elött minimum 2 fogat le kell csiszolni ahhoz, hogy a terhelést a híd elbírja. Van aki megelégszik egy ilyen plusz foggal, ha el akarja kerülni az implantációt és a kivehető fogpótlást, azonban ezt sem lehet sajnos minden esetben elkészíteni, megfelelő mennyiségű stabil fog kell ehhez is.
Az allergiáról: allergia gyanúja esetén mindenképp kérjen előzetes fogászati allergológiai vizsgálatot a megfelelő anyag kiválasztásához. Mind az általában használt fémkerámia hídak fémváza, mind a kivehető fogpótlások fémanyaga tartalmazhat olyan fém összetevőt amelyre allergiás lehet. A legtöbb esetben ma már nikkelmentes fémvázanyagot használnak, ugyanis erre voltak allergiásak a legtöbben, azonban van olyan rendelő, ahol még nem ez az anyag van forgalomban, illetve lehet más adalékanyagra is allergia.
Ezekkel szemben az implantátumok anyaga, mely nagytisztaságú titán, nem allergén. Ezt az anyagot alkalmazza más egyéb gyógyászati ág is, mikor a testbe idegen anyagot kell beépíteni. A titán annyira jó bio anyag, hogy a csontban például a csontsejtek kifejezetten szeretik, azaz testesen hozzánőnek a titán felszínéhez.
Remélem némiképp tudtam segíteni, kívánom, hogy megtalálja az Önnek legkedvezőbb megoldást.

2009. november 23., hétfő

Fogínysorvadás után, kivehető fogsor

"Az alsó fogsoromból az örlõfogak meglazultak,nyomásra érzékenyek lettek,a fogíny lesorvadt, egy év leforgása alatt ki kellett húzni az összeset, ill. most az utolsó kettõ van vissza, bal oldalon a 6-os és a 7-es.Kérdésem a következõ : Lehet-e a megmaradt elsõ 9 fog segítségével örlõfogakat betenni, vagy csak kivehetõ fogpótlás lehetséges? Kapcsos ( drótos ) fogat nem szeretnék ! Elbírna-e a 4. fog ill baloldalon a 4. 5. fog egy hidat 2-2 örlõfoggal?"

Nagyon komoly és több lehetőséget tartalmazó beavatkozásról kéri a véleményemet, egy ilyenhez azonban komoly szájvizsgálat, panoráma röntgen, esetleg kis röntgenfelvételek, tanulmányi lenyomat kell.
A fogínysorvadás következtében kialkult harapási magasság illetve a megmaradt fogak állapota döntő tényező a fogpótlás tervezésekor. Amennyiben elegendően vastag csont áll rendelkezésre az eltávolított fogak helyén (sajnos ennek fogínysorvadás esetén kevés az esélye, de ez panoráma röntgennel, ellenőrizhető) akkor lehetséges a hiányzó fogak helyére implantátumok behelyezése. Ha nem, akkor a rágófogak hiánya miatt csak kivehető fogpótlásban gondolkodhatunk. A megmaradt fogazat állapotát is nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hiszen ez egy alapvető szempont a fogpótlás tervezésekor. Meg kell találni az összes biztos pillérfogat és ezek felhasználásával lehet kialakítani a lehető legbiztosabb, hosszú távon funkcionáló tervet. Fogínysorvadás esetén sajnos ez nem mindig egyszerű, van hogy több orvos együtt nézi át a röntgent és a tanulmányi lenyomatot, hogy végül megtalálja a megfelelő megoldást és el tudja készíteni a kezelési tervet.

A kiveheztető fogpótlásoknak valóban van egy olyan formája, mikor a fogpótlás kapcsokkal rögzül a fix részhez. Ez egy egyszerűbb, valamivel olcsóbb megoldás, azonban esztétikai szempontból valóban nem a legkiválóbb. A részleges kivehető fogpótlások másik fajtája az úgynevezett rejtett elhorgonyzású kivehető fogpótlás. Ez nagyon bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy a megmaradt frontfogakra készített fémkerámia híd belső részére, láthatatlan területre helyez el a fogtechnikus rejtett rögzítő elemeket (ennek rengeteg különféle fajtája van, fogpótlástól, szituációtól függően), ezeket úgy kell elképzelni, mint egy láthatatlan patent a fogpótlás belsejében. A kivehető fogpótlás erre pattan rá, azaz nem a kapcsok tartják a helyén hanem ezek a rögzítő elemek. Kívülről az ilyen fogpótlás esztétikus, semmilyen fémkapocs vagy egyéb rögzítő elem nem látszódik. Amennyiben a páciens kitátja a száját, a szájpadon átívelő fémlemez azonban látható, ennek elkerüólése csak akkor lehetséges ha a fogorvos fix fogpótlást készít, azaz ha implantátumokat helyez be.

2009. november 22., vasárnap

Gyökércsúcs rezekció új gyökérkezelés után

"Barátnõm, ajánlotta Önöket. Az oldalukon beleolvastam a blogba. A téma számomra is aktuális - mármint a rezekció. Kb. fél éve a bal elsõ fogamnál kellett beavatkozni, mert hihetelenül csúnyán begyulladt. A problémám az, hogy az a rész azóta is érzékeny, ha az orrom alatt megnyomogatom, akkor még mindig olyan mintha lenne bent folyadék, tehát mintha nem távolítottak volna onnan el mindent teljesen. Nem nagyon szeretném, ha újra fel kellene nyitni, csak végsõ esetben. Vagy ez normális, hogy ilyen maradt? A beavatkozás után nem szedtem be az antibiotikumot, esetleg ennek köszönhetõ?"

Sajnos ezt nem lehet látatlanban megmondani, de ennyi idő után általában tünetmentessé válik a rezekált terület. Az antibiotikum szedése segítheti a műtött terület megfelelő gyógyulását, segítve a szervezet saját védekezőképességét azzal, hogy a rezekált területről eltávolított baktériumokból visszamaradó esetleges csírákat elöli. Ennek ellenére előfordul olyan is, hogy antibiotikum szedése mellett is újból kialakult a gyökércsúcson a gyulladás. A rezekció egy utolsó próbálkozás a fog megmentésére a foghúzás elött, elsősorban ha fog frontterületen van. Természetesen a rágózónában is megteszi az ember amit csak lehet, de a frontterület esztétikus pótlása sokkal nagyobb kihívás mint a rágóterületé, emellett a rezekció szempontjából ez a terület hozzáférhető, míg a rágózóna kevésbé.

Sikertelen rezekció esetén, amennyiben a gyökér hossza ezt megengedi egy új rezekció megkísérelhető. A rezekció elött mindenképp új gyökértömést kell készíteni, azaz a régi gyökértömést maradéktalanul el kell távolítani, a gyökércsatornát megpróbálni tökéletesen kifertőtleníteni (esetleg lézeres gyökércsatorna tisztítás) majd végleges, megfelelően jól záró gyökértömést készíteni. Új rezekció csak ezután kezdhető, régi gyökértömés cseréje nélkül nem!

A diganózishoz mindenképp érdemes fogorvost felkeresni, aki a szájvizsgálat mellett egy röntgenfelvétel alapján tud majd megfelelő diagnózist és kezelési tervet adni. Az áttekintő panoráma röntgenfelvétel mellett ilyen esetben érdemes egy „intraorális” kis röntgenfelvételt is készíteni, melyen a kérdéses fog és környezete részletgazdagabban látható, mint a nagy panorámafelvételen.

2009. november 20., péntek

Gyökérkezelés után, milyen fogpótlás kell?

"Olvastam, hogy van lehetőség csiszolás nélküli fogpótlásra. 10-12 éve letört a felső metszőfogam egy nagyobb része. Még akkor megvolt a gyökérkezelés, de utána nem mentem vissza a pótlásra. Néhány hónapja vettem észre, hogy a megmaradt fogdarab kezd elszíneződni kívülről. Jobban megnézve láttam, hogy belülről is eléggé barna már. Azóta viszont egyre erősebb mértékben színeződött el. Érdeklődnék, hogy ezt lehet-e még orvosolni a fent említett pótlással, vagy már csak csiszolásos megoldás maradt, illetve netán ki is kell majd húzni a fogam?"

Látatlanban nagyon nehéz véleményt mondani, ha egy egyszerű digitális fotót küld, akkor ha nem is tudok részletes tervet küldeni, de nagyobb bizonyossággal tudok válaszolni.
A csiszolás nélküli fogpótlásokat elsősorban kisebb foghiányok, főleg kisörlő fogak hiányának pótlására fejlesztették ki. Azaz nem elsősorban a front zónában, hanem inkább az oldalsó fogak területén. A front zónában ennél általában kényesebb és finomabb anyagra van szükség (porcelán leplezésű fémvázas, vagy fémmentes koronára) a megfelelő esztétikai hatás elérése érdekében. Ha egy fog letört, gyökérkezelt és elszíneződött, a legtöbb esetben csapos fogfelépítésre és koronázásra van szükség. Fogeltávolításra csak nagyon végső esetben kerül sor, ha a fog koronai része betört vagy szuvasodott a csontfelszín alá, esetleg a gyökér a csontfelszín alatt vagy keresztben eltörött. Ezt csak szájvizsgálat és röntgenfelvétel alapján tudja a fogorvos megválaszolni Önnek.
Mindenesetre a csiszolás nélküli fogpótlások esetén a foghiányt határoló fogak nagyban épek, míg az Ön által küldött leírásban valószínűleg komolyabb felépítésre van szükség, így elképzelhető, hogy ez a megoldás az Ön esetében nem kivitelezhető.

2009. november 19., csütörtök

Porcelán héj vagy fogszabályozás

"Az utóbbi 1,5-2 évben vettem észre, hogy az első két fogam (ha jól tudom, akkor a szakkifejezése frontfog:) rakoncátlankodik, de csak mostanában kezdtem jelentőséget tulajdonítani neki. Kisebb hézag jelentkezett a két fogam között, és a bal fronfogam egy kicsit lejjebb "ereszkedett", láthatóvá vált a fognyak. Nem tudom, hogy ennek a vándorlásnak mi lehet az oka, az ínyem egészségesnek tűnik. 1995-ben kaptam állandó fogszabályzót, két évig viseltem, utána éjszakait hordtam egy ideig, és mindezidáig szépen, rendezetten sorakoztak a fogaim (25 éves vagyok). Félek, hogy esetleg valamiért még lejjebb csúszik a fogam, illetve nőni fog a távolság a két fog között. Lehet ezt a problémát orvosolni?"

Nem könnyű megmondani látatlanban, hogy mi lehet az oka, de amennyiben az íny egészséges, csak a fogszabályozás előtti állapot visszaalakulási hajlamára tudok gondolni. Ez nem jelenti azt, hogy minden visszaáll az eredeti pozicióba, de szerintem érdemes lenne egy fogszabályozó fogorvost felkeresni, aki válaszolni tudna, és ha valóban ez a helyzet talán egy újabb éjszakai készülékkel könnyen korrigálni tudna a helyzeten.
Az eredeti fog elrendeződés nagyon erős. Ez a született alapmintázat. A szervezetnek ezért megvan a hajlama a visszarendeződésre. A fix fogszabályozó levétele után például van olyan szakorvos aki egy év, vagy annál is több ideig tartó éjszakai készülék viselést rendel el, melyet a nap 24 órájából minimum 12 óra + egy percig hordani kell ahhoz, hogy az eredeti helyzet semmiképp ne alakuljon vissza és a fogak az új helyzetben véglegesen és nagyon erősen csontosodjanak. Ennek ellenére is elindulhat később kis mértékű visszarendeződés, melyet ismét korrigálni szükséges.

A két metszőfog közti rés fogszabályozó kezeléssel aránylag könnyen (kezelt fogszabályozós esetben valószínűleg kivehető készülékkel) korrigálható. Sajnos én nem tudok eleget a fogszabályozásról ahhoz, hogy biztos választ tudjak adni Önnek, ezért mindenképp keressen fel hozzáértő szakorvost.

Amennyiben a fogszabályozás nem megoldható, esetleg a frontfogak tömöttek, szuvasak, vagy nem megfelelő kinézetűek, lehetséges a metszőfogak közti rés zárása porcelán héj felhelyezésével is. Ez mindenképp csak egy második lehetőség, vagy a fogszabályozó kezelés után a legvégső finom korrekció és a kedvezőbb esztétikai hatás érdekében ajánlott. Önmagában fogszabályozás nélkül nem feltétlen fog segítséget nyújtani, legalábbis nem hosszú távon. Porcelán héj felhelyezését csak akkor javasolják, ha a kedvezőtlen esztétikai hatás ellensúlyozása érdekében valóban megéri a fogak felszínéből - minimális mennyiséget ugyan - foganyagot eltávolítani.

A fognyak megjelenése adódhat a fenti fog-elmozdulásból, illetve sok esetben fogmosási szokásból adódóan a legtöbben elmossuk a fognyakról az ínyt, ezután a fognyak területéről ügyesen el tudjuk távolítani a fogat fedő szövetet (cement és dentin). A jobb kezesek szívesebben mossák el a bal felső fognyakakat és fordítva, a balkezesek a jobb felsőket. Ha generalizált, minden fogon jelentkező jelentős fognyaki kopásokkal találkozunk, az inkább erős harapási rendellenességre, illtve éjszakai komoly fogszorításra utal, de ez más történet.
Ha a fogszabályozással az eredeti pozíció visszaállt, csak a fogkefe tartására kell figyelni, soha nem szabad a fognyakat vízszintesen súrolni, inkább a gyengédebb körkörös illetve a fognyak felől a rágósík felé való söprögető mozdulat ajánlott.

2009. november 18., szerda

Fogínyvérzés lehetséges okai

"Ínyvérzés... Egy 20 éves emberke vagyok. És hát a fogaim véreznek. Már mint már gyerek koromban sokkat véreztek mert nekem kicsik a fogaim. ÉS így könyen megsérült mindig. DE 19 évesek kromban elmentem pár fogam tõmetni és a tõmés elõtt leszedték az õszes fog kõvem és azotta sokkal roszabb már mint hogy fogselymezhetek meg hasonlok és még roszabb lett mert mára már kicsit fály is a fogam és csak elmosolygom magam vagy bele harapok a kenyérbe és azt látom hogy most is vérzik a fogam.Mit csináljak??"

Bár fogainak vérzéséről ír levelében, véleményem szerint a fogínye vérezhet. A fogak maguk nem véreznek, csak a fogágy, illetve az azt beburkoló rózsaszín íny (foghús) abban az esetben, ha gyulladásban van. A fog maga csak akkor vérzik, ha baleset következtében eltörik és a fogbélpulpa, a benne levő apró erekből elkezd vérezni.
Sajnálattal olvasom, hogy a fogkő-eltávolítás után rosszabb lett, ennek kellene ugyanis segítenie, a gyulladást csökkentenie, azáltal, hogy a gyulladást fenntartó tényező – a fogkő – lekerül a fog nyakáról, azonban sokszor előfordul, hogy egy alkalom nem elegendő. A fogkőlevétel a szájhigiéniás kezelés egyik lépése és komoly gyulladásos panaszok esetén többször meg kell ismételni, akár kiegészítő kezelésekkel együtt (fogágytasakok kitisztítása, kürettálása, lézeres kezelése, sópolírozás, fertőtlenítő öblögető alkalmazása stb.). Vannak olyan páciensek, akiknél általános háttérbetegség is fennáll, ilyenkor a fogínygyulladás szakszerű kezelése mellett előfordulhat, hogy a háttérbetegséget is kezelni kell (ilyenek lehetnek: immunbetegségek, vitaminhiányok, stb.).

Fogínygyulladás, fogínyvérzés esetén, amennyiben háttérbetegség nem áll fent, vagy ez kezelt, a legfontosabb teendő az alapos fogmosás. Nem csak a fogak alapos tisztítása, hanem a fognyaknál a fogíny körkörös átdörgölése, a lepedék alapos eltávolítása (fogmosás naponta minimum kétszer minimum 2 percen keresztül!). Emellett a folyamatos professzionális tisztántartás – azaz rendszeres időközönként a fogorvos, dentalhigiénikus által a fogkövek eltávolítása, mély fogínytasakok kitisztítása – mivel ezek sajnos a páciensek számára egyszerű fogmosás során nem elérhetőek.
A szakszerű ellátás érdekében azt javaslom, mindenképp keresse fel fogorvosát, hiszen a folyamatosan fennálló ínygyulladás hosszú távon a fogak meglazulásához vezet.

2009. november 17., kedd

Örökölt fogínysorvadás

"Azt mondta a fogorvos, hogy 22 éves korom ellenére fogínysorvadásom van. Nagymamámnak is ez volt a panasza, nála is fiatal korban kezdődött. Illetve, hogy ez nem egy olyan folyamat ami megállítható, maximum lassítható. Minden fogmosásnál, és evésnél vérzik a fogínyem, hiába öblögetek rendszeresen, ahogy a fogorvos mondta. Tudna nekem mondani olyan módszert amitől elállna a vérzés, és nem lazulnának meg jobban a fogaim... ? Nem akarok 30 évesen kivehető fogsort, szeretném megőrizni a fogaimat..."

Sajnos valóban előfordul, hogy a háttérben genetikailag öröklődő háttérbetegségként egy immunprobléma áll fenn. Az immunbetegség abban jelentkezik, hogy egy immunfehérje nem termelődik rendesen, amelynek az lenne a szerepe, hogy az ínynél a fogak mellett az ínytasakban védelmet biztosítson a lepedékből ott maradó baktériumok inváziója ellen. Bizonyos baktériumok ellen tehát az íny lényegében védtelen, így ezek könnyen gyulladást indítanak el a fogínynél.
Sajnos a háttérbetegséget, az immunfehérje hiányát nem igazán tudják kezelni, ezért az egyetlen megoldás a folyamatos és nagyon alapos szájhigiénia fenntartása. Ezzel lehet segíteni a gyenge fogínynek, hogy a lehető legtisztábban tartjuk, a baktériumok elszaporodását megelőzve. Ennek két fontos része van, az egyik az otthoni, átlagon felüli alapos fogtisztítás, mely minimum kétszeri (de akár minden étkezés utáni), minimum 2 perces alapos fogmosást jelent, körkörösen masszírozva az ínyszélt is a fognyaknál, egyéb interdentális kiegészítő fogtisztító eszközök és bizonyos esetekben fertőtlenítő öblögető alkalmazását (nem folyamatosan!). Másik része a rendszeres fogorvosi vagy dentalhigiéniai fogtisztító kezelés, mely öröklött parodontopathiás páciensek esetében minimum negyedévenként ajánlott.

A fogínysorvadást – komoly háttérbetegség, immunprobléma esetén – valóban nem lehet megállítani vagy visszafordítani, de a folyamat gyorsasága jelentősen csökkenthető, azonban rendkívül sok múlhat a páciens hozzáállásán, mely önmaga alapos és lelkiismeretes gondozásában rejlik!

2009. november 16., hétfő

Fogszuvasodás és gyökérkezelés

"A bal szemfogamat be kellet tömni de nagyon fáj az ínyem miatta meg a hidegre is érzékeny most készülök vissza a fogorvoshoz mert azt mondta ha fájna akkor menjek vissza és gyökér kezeli lehet-e ilyet?és még az lenne a kérdésem hogy már jó ideje fáj az álkapcsom nem a csont hanem a bőrrészénél belül ez lehet-e amiatt hogy a szemfogam esetleg be van gyuladva és átment volna arra a részre a gyulladás."

Ha a fogat be lehetett tömni, és a fogorvos megemlítette, hogy ha fáj menjen vissza, akkor gyanítom, hogy nagyon mély lehetett a szuvasodás, ilyenkor szoktuk ezt mondani. Ez annyit jelent, hogy mély szuvasodás esetén még van esély arra is, hogy a tömés után a fog rendbe jön és nem gyullad be, de sajnos arra is, hogy a folyamat már nem állítható meg a töméssel, hanem gyökérkezelni kell a fogat. Ezt a tömés készítésekor még nem lehet egyértelműen megmondani, az orvos megpróbálja megmenteni (életben tartani), de sajnos nagyon mély szuvasodások esetén előfordul, hogy nem sikerül.
Ha fáj és hidegre nagyon érzékeny, akkor valószínű, hogy az orvos gyökérkezelést fog javasolni, hiszen ezzel a lehet a gyulladást kezelni. A gyökérkezelés után ugyan ez a fog már nem lesz élő fog, azonban a helyén marad, nem kell eltávolítani és nagyon sokáig ugyanolyan funkcióképes marad, mint a mellette levő fogai.
A szájüreg felöli oldalon az íny fájdalma vagy érzékenysége lehet attól, hogy a foggyökér gyulladásban van, sőt a gyulladás már továbbhaladt a foggyökér csúcsán (ez is orvosolható gyökérkezeléssel), ennek megállapításához azonban szájvizsgálat és fogászati röntgen kell.

2009. november 13., péntek

A kellemetlen lehelet esetleges okairól

"Kellemetlen lehelletem miatt már elég sok problémám van. A fogorvos szerint semmi probléma a fogaimmal, egészségesek. Hallottam, hogy ilyenkor valamilyen belső szervi problémák is okozhatnak ilyen mellékhatást, bár ezügyben még nem voltam vizsgálaton. A következő címen, egy 'csodaszert' találtam: http://www.frisslehelet.hu/lepes.html Azt szeretném kérdezni, hogy Ön tud valamit, vagy hallott már valamit erről a csomagról, és hogy valóban használ-e?Válaszát előre is köszönöm!"

Sajnos nem ismerem a „csodaszert” így nem tudok véleményt mondani róla. A fogak egészsége egy dolog, a kellemetlen leheletet a legtöbb esetben az íny gyulladása okozza. Ennek karbantartására a rendszeres szájhigiéniai kezelés javasolt. A fogkövek, lepedék eltávolítása után ugyanis a kellemetlen lehelet a legtöbb esetben elmúlik. Bármilyen öblögetőről legyen szó, ezek csak abban az esetben hatásosak, amennyiben az alapvető probléma megoldott. Bizonyos esetekben, súlyos ínygyulladás szájhigiéniai kezelése mellett mi is ajánlunk a rendelőben szájöblögetőt általában clorhexidin tartalommal, mely a gyulladás csökkentésében segít, de ez önmagában nem lenne elegendő, ha csak az ínnyel, fogakkal kapcsolatos kezelések helyett alkalmaznánk ezt.

Ha a fogak is egészségesek (a kellemetlen lehetel eredhet szuvas fogakból is) az íny is rendben van, (rózsaszínű, feszes, nem vérzik fogmosáskor stb.) és még mindig érződik a kellemetlen lehelet, akkor valóban érdemes belgyógyászhoz, endokrinológushoz fordulni kivizsgálás végett. Ennek a területnek már nem vagyok szakértője, de ilyen esetben a legtöbbször nyelőcső záródási problémát állapítanak meg, sajnos a kezeléséről nincsen információm, de egészen biztosan van erre megfelelő módszer vagy gyógyszer.

2009. november 12., csütörtök

Fogínysorvadás és fogszabályozás

"Egy elég komoly fogínygyulladáson vagyok túl, ami sajnos fogínysorvadással is járt. Ennek következtében a fogaim eltávolodtak egymástól. A gyulladást parodontológus szakorvos már kikezelte, szerencsére egyetlen fogamat sem vesztettem el és nem is akarom. Az lenne a kérdésem, hogy az ínysorvadás miatt eltávolodott fogaimat lehet-e fogszabályzóval rendbe hozni? Eléggé zavarnak így a fogaim, feszélyeznek, de megválni nem akarok tőlük, hiszen még elég fiatal vagyok (31 éves)."

Sajnos én nem értek eléggé a fogszabályozáshoz – bár tanultam, nincs ebben a témában szakvizsgám. Arról viszont több tapasztalatom van, hogy a parodontopáthia (fogínysorvadás) miatt eltávolodott fogak újrarendezésére és stabilizálására a fogszabályozó fogorvosnál valóban találhat megoldást. Több olyan esettel találkoztam a fogszabályozó rendelőben, mikor Önnél jóval idősebb pácienst is kezeltek ezzel a problémával – a legidősebb akire emlékszem 51 éves volt, 3 évig vont fel a fogszabályozó. Volt a fogszabályozó szakorvossal egy 42 éves közös páciensünk is, a fogszabályozás 2,5 évig tartott, majd az esztétikus sínt (esztétikus koronák egymáshoz pontszerűen rögzítve, melyek felhelyezés után helyben tartják, sínezik a fogakat) én készítettem el a páciens számára. Nála ez nem volt elkerülhető, a rágófogak aránylag stabilizálódtak, de a metszők helybetartására ezt a megoldást kellett válasszuk – természetesen csak az után, hogy a fogak egymáshoz való helyzetét a normálishoz közelire sikerült beállítani.

Sokszor előfordul, hogy a fogszabályozó orvossal közösen együtt működünk, egy-egy eset megoldásában. A fogak megfelelő pozicionálása alapvető egy-egy szép esztétikai korrekció kialakításához.

Én azt javaslom, hogy ha a parodontológiai kezelés sikeresnek bizonyult, mindenképp keressen fel egy fogszabályozó szakorvost a további teendők megtervezése végett. Azt nem tudom, hogy "rendbe tudja e hozni", de szükséges lehet a további negatív folyamatok ellensúlyozására. Emellett a parodontológiai kezeléseket is folyamatosan folytatni kell – legalábbis fenntartó kezelés szintjén, hogy a szájhigiene mindig megfelelő legyen és ne indulhasson el újabb gyógyulás.

2009. november 11., szerda

Letört fog: gyökérkezelés és korona?

"1-2 évvel ezelõtt egy baleset következtében az egyik felsõ szemfogamból, pontosabban a sarkából letörött egy darab. Szerettem volna már akkor megcsináltatni de nekem azt mondták, hogy ez egy elég drága beavatkozás lenne (kihúzni, majd a mellette levõ két egészséges fogat lecsiszolva, felépíteni). Sajnos nem tudtam pénzügyileg megoldani, így azóta sem sikerült megcsinálni a fogam.
Szeretném megkérdezni, hogy lenne-e más mód a helyrehozásra? Persze tudom, hogy látatlanban nehéz bármit is mondani de nagyon örülnék és nagyra értékelném az Ön véleményét is. Sok mindent olvastam már hasonló esetekrõl és arról, hogy ilyen téren napról-napra fejlõdik az orvostudomány. Nem tudom jót jelent-e vagy sem, de a letört fogam nem érzékeny, se hidegre, se melegre, nem kezdett el szürkülni és nem is fájt.
Másik kérdésem lenne, hogy a szóba jöhetõ megoldásoknak, nagyságrendileg milyen anyagi vonzata lenne? Gondolom ezt így nehéz megválaszolni, de sokat segítene, ha tényleg csak fõbb irányvonalakban tudna valamit írni.Továbbá ezúton szeretném megköszönni, hogy létrehozta ezt az oldalt és azt a kedves, segítõkész és lelkiismeretes doktori mivoltát ami a soraiból kisugárzik. Bár több ilyen orvos lenne..."


Látatlanban valóban nem tudok konkrétumot mondani, hiszen millió és egy dolgot jelenthet az, ha egy fogból letörik egy darab. A legbanálisabb esettől, mely kezelést sem igényel a fogeltávolításig. Mindez attól függ, hogy mekkora darab tört le, sérült e a fog belsejében az ideg ér csatorna (fogbélpulpa), eltört e esetleg a gyökér, ha eltört hosszában vagy keresztben repedt e, ha repedt, a fog koronai részétől a gyökércsúcs felé milyen távolságban? Mindezekre a kérdésekre csak a személyes vizsgálat és a röntgenfelvétel ad megfelelő felvilágosítást.

Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a szemfog az egyik legértékesebb fogunk és egyben a legerősebb. Ennek eltávolítása mellett ritkán dönt az orvos és csak valóban nagyon kilátástalan esetben. A szemfog ugyanis amellett, hogy hosszú gyökerével erősen kapaszkodik a fogágyban, statikailag a legfontosabb pozíciót tölti be, a fogív „sarkaiban” azaz a kanyarban helyezkedik el, ezért szerepe a rágás során illetve később egy esetleges fogpótlás kialakításakor alapvető fontosságú.

Ha a baleset következtében valóban „csak” a fog koronai részéből tört le egy darab és a gyökér nem sérült, nagy eséllyel a fog megmenthető. Ha a fogbél sérült, akkor gyökérkezeléssel ez kezelhető, majd a letört darab pótolható. A letört darab pótlásának módja attól függ, hogy mekkora ez a darab. Általánosságban elmondható, hogyha nem nagyobb, mint a fog koronai részének fele akkor sok esetben még fehér töméssel vagy esztétikus kompozit héjjal felépíthető. Ha több mint a fele eltört, akkor inkább csapos műcsonk, majd esztétikus porcelán korona kerül rá.
Ha a gyökér eltört, de a törésvonal a csontos fogágy felett húzódik, akkor gyökérkezelés, csapos műcsonk és korona jön szóba. Ha a csontos ágy alatt van a törés, akkor valóban a fogeltávolítás mellett kell az orvos döntsön, ebben a szituációban nemigen jön szóba más megoldás.

Ha a fogat el kellett távolítani, és a mellette levő fogak épek, akkor a legmegfelelőbb megoldás, mind az ép fogak védelme, mind a fent írt statikai helyzetből kifolyólag, ha a fogat implantátummal pótolják. Többféle implantátum rendszer létezik, ezek ára nagyon különböző, a minőség függvényében. Emellett lehetséges az Ön által felvetett hídpótlás készítése is, ilyenkor azonban a szemfog pótlása esetén nem minden esetben elegendő egy-egy mellette levő fog bevonása a hídba, a komoly megterhelés miatt, ez egyénenként a harapási viszonyok függvényében más és más lehet, a szájvizsgálat után dönthető el a legjobb megoldás.

Remélem megérti, hogy a fenti variációs lehetőségek függvényében a különböző lehetőségek pénzügyi vonatkozásainak összeállítása szájvizsgálat és röntgenfelvétel nélkül nem lehetséges. Az árakról az egyes fogászati oldalak árlistái felvilágosítást nyújthatnak, a kalkulációban remélem, hogy a fent adott információk segíteni fogják Önt.
Köszönöm melegszívű hozzászólását a munkámhoz, bízom benne, hogy segítségére lesz a fenti információ.
Minden jót és gyors gyógyulást kívánok Önnek!

2009. november 10., kedd

Fémkerámia híd utólagos korrekciója

"A kérdésem a következő. Egy hete helyezték fel a fémkerámia hidat ami elég jól sikerült a fogorvosom szerint és egyből fel is ragasztotta véglegesre. Azonban úgy érzem , h kicsit szélesebb lett mint kellene mert nyomja az arcomat olyan mint ha egy cukrot kaptam volna be. A kérdésem a következő lehet e még a szájban korrigálni ill. lecsiszolni az elkészített fogak oldalából."

Bizonyos mértékben lehet korrigálni a szájban is a fémkerámia hídon. A porcelán leplezésből az orvos elvenni el tud, hozzátenni azonban nem. Azt, hogy mennyit lehet elvenni az határozza meg, hogy mennyi porcelán leplező anyag van a fémen. Az oldalsó felszínből nem szoktunk elvenni csak a koronák csücskeiből, illetve a rágófelszíni zónából, ez azonban elegendő szokott lenni ahhoz, hogy a kényelmetlenség elmúljon és az új fogpótlást könnyű legyen megszokni.

Teljesen az orca felöli oldalából elvenni hipotetikusan ugyan el lehet, de ez tönkretenné a fogtechnikus által kialakított fogfelszínt, elvesztené a színét, a festés alatt ugyanis a porcelán egyszínű és valamivel világosabb mint festve, illetve a szélesebb felszínt lehetetlen olyan simára polírozni, mint az eredeti felszín volt, amely a nyelvnek, ínynek kényelmetlen lenne ezen kívül porózus is marad. Ez a megoldás tehát nem jön szóba, de a fogtechnikus a szemben elhelyezkedő oldal szélességéhez igazítja az új fogpótlás szélességét, így ez nem lehet szélesebb, mint amennyire szükséges, inkább, amint írtam, a csücskök igazítása elegendő lehet. Ha mégis erről van szó és valóban szélesre sikeredett a híd, előfordulhat, hogy cserélni kell, de ez a próbák során kiderült volna.

A szájüreg a nyelvvel és a fogakkal nagyon érzékeny terület. Egy fél milliméternyi eltérés komoly problémákat okoz, az ember mintha cseresznyemagot érezne. Becsapós érzés ez, melyet a legtöbb esetben a fogorvos aránylag egyszerűen tud korrigálni.

2009. november 8., vasárnap

Ideiglenes fogtömés szerepe

"A fogorvos koronát javasolt a letört és lyukas fogamra. Sajnos munkanélküli lévén erre egyelőre nincs keretem. Ezután említette, hogy akkor ideiglenesen betömi. Erről az ideiglenes tömésről szeretnék általánosságban érdeklődni."

Az ideiglenes tömés azt jelenti, hogy a fogat az orvos kitisztítja, a szuvas részeket eltávolítja, amennyiben szükséges az üreg aljára gyógyszeres fedést helyez. Lényegében mindent előkészít, ugyanúgy mintha utána a végleges tömés vagy egyéb megoldás következne.

Ideiglenes tömést elsősorban akkor szoktunk készíteni, ha valamiért várnunk kell a végleges tömés elkészítésével – például várjuk, hogy meggyógyuljon az íny egy fogtisztítás vagy kürettálás után, vagy a fogtechnikustól várunk egy munka elkészültére, melyet majd beragasztunk. Ugyancsak ideiglenes tömést készítünk, ha a fog gyökérkezelés alatt áll és le kell fednünk a behelyezett gyógyszert valamivel, de szeretnénk majd újra könnyedén a fog belsejéhez jutni.

Ideiglenes tömést általában egy-két hétre készítünk, ritkán hosszabb időszakra. Ez a tömés ugyanis általában puhább anyagból készül, elmállik a rágás során, így több hetet nem bír ki. Ha hosszabb távra döntünk mellette, előfordulhat, hogy vissza kell járni cserélni, vagy választhat az orvos egy hosszabb távú ideiglenes tömőanyagot is – ha a fog alkalmas erre – ez azonban drágább anyag szokott lenni, így a kezelés maga is többe kerül.
Az ideiglenes tömés – nem tudja a végleges tömés vagy fogpótlás szerepét hosszú távon ellátni, hiszen elkészítése során nem lehet a megszokott elveket betartani. Ez nem precíz tömés, így ha valaki hosszabb távon viseli és nem megy vissza vele az orvoshoz, hogy az folytatni tudja a munkáját előfordulhat, hogy a fogszuvasodás folytatódik. Ha mégis hosszabb távú viselésre kerül sor, érdemes többször ellenőriztetni, szükség esetén közben cserélni, hogy az így ideiglenesen ellátott fog vagy fogfelszín ne sérüljön tovább.

2009. november 3., kedd

Rezekció, avagy gyökércsúcsamputáció után

"Május végén estem át egy gyökércsúcs rezekción. Nincs is vele gondom azóta sem, viszont kb. két hete észrevettem, hogy a mûtét helyén az ínyemnél egy kis megkeményedett kitüremkedés van, mintha csont lenne ott . Azt szeretném kérdezni, hogy ez normális?"

A csontos kitüremkedés teljesen normális is lehet, hiszen a rezekció során az orvos egy kis ablakot vág a csonton, ezen keresztül jut be a gyökércsúcshoz és távolítja el azt. A rezekció magát a gyökércsúcs eltávolítását jelenti, az így kialakult hiány helyét a véralvadék (esetleg nagyobb üreg esetén csontpótló) tölti ki, majd ez csontosodik. Ez a csontosodás a legtöbb esetben nem tölti ki annyira az üreget, mint az eredeti fog, ezért egy kis behorpadás maradhat. A csontablak széle, melyen keresztül az orvos bejutott, megmaradhat egy kis peremként, amely érződhet kitüremkedésnek, miután a csontosodási folyamat megállapodott, az eredeti duzzanat visszahúzódott. Ezzel semmi további teendő nincs, ritkán előfordul, hogy valakit annyir zavar (vagy az évekkel későbbi fogsor helyén el kell simítani) ilyenkor ez egy egyszerű beavatkozással érzéstelenítésben megoldható.
Sajnos bizonyos esetekben előfordul, hogy a rezekció ellenére a gyulladás a gyökér csúcsán kiújul. Ez azonban inkább röntgenárnyékként jelentkezik, illetve a páciens ismét elkezdi érezni a fájdalmat. Ha ilyenkor kialakul valami a gyökércsúcs környékén az inkább puha, mint kemény, esetleg egy fistula nyílás, melyen a genny ürülhet.
Ha bizonytalan a fogát illetően, a legmegfelelőbb, ha ismét orvosához fordul, aki tapintással vagy a röntgen segítségével hamar választ tud adni a jelenségre.

2009. október 29., csütörtök

Foghúzás után ne szedjen aszpirint

"Négy napja kihúzták a jobb alós 5. fogamat. Még mindig látom a nyers húst a helyén és enyhe szivárgást észlelek. Normális dolog ez ennyi idő után? (az eddigi foghúzásoknál nem volt ilyentapasztalatom). lüktető fájdalmat is érzek."

Én nem vagyok most Magyarországon, így csak késve tudok válaszolni, így lehet, hogy már nem aktuális a kérdése, remélem azóta rendben van. A kihúzott fog helyén egy vérrögnek kell kialakulnia, fontos tehát, hogy az üreg ne legyen üres, sőt ha üres lenne az lenne a baj, mert az azt jelenti, hogy nem alakult ki benne a véralvadék. A véralvadékban levő őssejtekből alakul ki ugyanis a fog helyét kitöltő csont majd a későbbiekben. Az, hogy 4 nap után is még vérzést tapasztal, valóban nem megszokott, esetleg a háttérben valami véralvadási probléma állhat, mindenképp forduljon az orvoshoz, hogy ennek a végére járjanak. Az is elő szokott fordulni, hogy a foghúzás után egy enyhébb fájdalom miatt valaki bekap egy aszpirint, ami jó ugyan a fájdalomra, azonban véralvadás gátló hatása miatt ez foghúzás után (és elött) nem javasolt – elnyújtja a véralvadást.
A lüktető fájdalom oka szintén lehet az, hogy a foghúzás helyén nem alakult ki a véralvadék, az üres üregben ilyenkor könnyebben alakul ki fertőzés, amely rendellenes fájdalmat okoz a fogeltávolítás után. Ilyenkor mindenképp orvoshoz kell fordulni, aki újra elérzésteleníti a fog helyét, kitisztítja az üreget, miközben újra vérzést indukál e területen. A véralvadék kitölti az üreget és normálisan folytatótdhat a gyógyulás.

2009. október 26., hétfő

Bölcsességfog mögötti gyulladt fogínytasak

"Egy fogászati problémával kapcsolatos kérdésem lenne: a bölcsességfogam alul be van tömve már több éve, nem fáj. 2 hónappal ezelőtt kezdődött, hogy úgy éreztem fáj a nyakam. Éjjel vettem észre hasonfekvésben ha oldalra fordultam. És elkezdődött a kálváriám: házi orvos, garattükrözés, nyelőcsőröntgen. Minden rendben. Előjegyzés ultrahangra, vérképre, movalis kúp felírva..stb Közben - ettől függetlenül - fogpótlást csinálatok egyik oldalon (koronát) és gondoltam egyúttal csináltatok panoráma röntgent is. Megmutatam szájsebésznek is aki azt mondta, feltehetőleg a bölcsességfogamban a tömés alatt szuvasodik a fogam. Aztán a fogorvos is megnézte,mondta, hogy a bölcsességfogam utáni rész is gyulladásban van, ezért csináltatott külön erről a fogról röntgenfelvételt, és ő azt mondta, hogy ki kell húzni mert tasak van a fogam mellett (ez már az íny alatti részen) ettől lehet begyulladva a nyakam is. Ezer százalékra mondta, hogy el kell távolítani, mert kérdeztem, hogy biztos nincs-e más megoldás.
Önhöz is ez lenne a kérdésem: tényleg szükséges-e ez esetben a foghúzás? nem lehet a tasakot eltávolítani vagy tisztítani?"


Ha a fogorvosa ennyire 100 %-ra a foghúzás mellett voksol, akkor erre valószínűleg jó oka van. Egy bölcsességfogat, főleg ha ennyire kiterjedt, komoly következményes panaszokat okoz nem szoktunk elkezdeni megmenteni, mivel ez általában nagyon kis sikeraránnyal járó művelet, viszont annál nagyobb esélye van még komolyabb szövődmények kialakulásának. A bölcsességfogak mögötti tasakok terápiája nagyban függ attól, hogy az illető fog mennyire emelkedett be a rágósíkba, azaz mennyi helye volt az előtörésre. Minél inkább „kint van” azaz a helyén van a bölcsességfog, annál kevésbé van mögötte tasak és ez annál könnyebben kezelhető. A bölcsességfogak nagy részének azonban nem marad már elegendő hely a teljes előtöréshez, így ezek hely hiányában hátsó felükkel részben vagy egészben az íny alatt maradnak, így alakul ki mögöttük a tasak – tehát a legnagyobb probléma a hely hiánya, a tasak csak ennek következménye. Ha a bölcsességfog mögötti tasak nem túl nagy kiterjedésű, eltüntetni ugyan nem lehet, azonban lehetőség van arra, hogy a szájhigiénikus, vagy a fogorvos rendszeresen kitisztítsa a tasakot, a félévenkénti hagyományos fogtisztítás alkalmával, ilyenkor, ha szükséges lézeres kezelést is alkalmazhat a fogínytasakban fellelhető kötőszövetes, baktériumokkal átitatott szövetrészek eltávolítására. Ha azonban a tasak mélyre terjed, és a bölcsességfog komoly panaszokat okoz, valóban gyakori megoldás a fogeltávolítás.
Természetesen a legjobb az lenne, hogy még egyszer megkérdezi a fogorvost a lehetőségekről és megkérdezi a részletekről, hogy végül biztonsággal tudjon dönteni a következő lépésről.