"Egy olyan problémával keresem meg magát hogy a fogínyvérzésemmel nem tudok semmit kezdeni. Hiába mosom naponta többször is semit nem segít. vettem rá ecsetelöt is de semmi javulás. Lassan fél éve húzódik ez nállam és kezdek feszülté válni ez miatt.
Minek az előjele a fogínygyulladás és vérzés, mire vezethető vissza? Mit kell tennem hogy rendbejöjjön."
Fogínygyulladás és következményes fogínyvérzés általában akkor jelentkezik, ha a fogínyt a fog nyakán maradó lepedék, fogkő (esetleg a fogíny alatt az úgynevezett fogínytasakban), elálló tömés vagy fogpótlás (korona széle) irritálja. A fogkő érdes felülete a rátapadó baktériumokkal például egy ilyen tényező. Ez sajnos otthoni rendszeres fogmosással nem távolítható el, ennél erősebben tapad a fog nyakára. Amíg a kiváltó, irritáló tényező a „helyén” van, addig a fogmosás sem fogja a megfelelő eredményt meghozni.
Először a fog nyakát kell megint simára varázsolni, az esetleges megvastagodott elálló tömésszélt lepolírozni, megtanulni a fognyak és a fogközök tökéletes tisztítását, melyhez egyszerű fogkefe nem feltétlen elegendő, érdemes interdentális fogtisztító eszközöket is alkalmazni.
Amennyiben egyéb szisztémás háttérbetegség is fennáll, úgy annak felkutatása és kezelése is sokat segíthet, ez már inkább belgyógyász szakorvos feladata, de a tökéletes szájhigiéné megteremtése ebben az esetben is ugyanolyan fontos.
A fogorvos vagy szájhigiénikus segít megteremteni a kellően sima és tiszta felszíneket, segít abban, hogy milyen kiegészítő fogtisztító eszközöket kell alkalmazni otthon. Minden nem feltétlenül érhető el egy-két alkalom alatt, vannak olyan páciensek, akiknek eleinte hetente, majd havonta, később negyed vagy félévente kell professzionális fogtisztításra járni, az íny egészségének fenntartása érdekében.
Magamról
- A fogorvos válaszol
- Budapest, Hungary
- Kedves Olvasó! Jelenleg kisbabáimmal szabadságon vagyok, csak ritkán tudok válaszolni a levelekre! Sürgős esetben fordulj(on) azonnal személyesen szakemberhez. Meleg szívvel ajánlom kollégáimat a Budapest Dental Fogászaton: www.budapestdental.hu Dr. Pattogató Rita a nevem, 1997-ben végeztem a SOTE Fogorvostudományi Karán. Először Fog- és Szájbetegségekből, majd Konzerváló Fogászat és Fogpótlástan szakirányból szereztem szakvizsgát. Jelenleg Fogszabályozás rezidens vagyok, azaz ebben a szakirányban tanulok tovább. Szeretem a szakmámat és az embereket, szívesen segítek fogas kérdésekben, ha épp az adott kérdésre tudom a választ (sajnos nem tudom mindenre...). Nem célja ennek a weboldalnak, hogy más fogorvosok munkáiról véleményt alkossak, az ilyen jellegű levelekre nem válaszolok. Elsősorban abban szeretnék segíteni, hogy biztonságosabb érzés legyen elkezdeni egy fogászati kezelést. Úgy vettem észre, több információ birtokában a betegek bátrabban ülnek be a fogorvosi székbe, könnyebb és gyorsabb lesz a kezelés. Manapság olyan komoly a technikai fejlődés a fogászat területén, hogy szerintem érdemes több infót beszerezni a biztonságos döntéshez.
2009. november 30., hétfő
Fogínyvérzés, szájápolás
Címkék:
fogápolás,
fogínyvérzés,
fogpolírozás,
ínyvérzés,
sima fogfelszín
2009. november 25., szerda
Fogkőeltávolítás után még mindig fogínygyulladás
"60 éves vagyok. A fogaim viszonylag rendbven vannak, a hiányzó fogaim koronával, illetve hiddal vannak pótolva. Augusztusban leszedettem a fogköveket a fogaimról, ami elég sok volt, ezért csak 3 lépésben tudták a fogkőeltávolítást elvégezni. Kb. szept. elején új fogkefét kezdtem hsználni és azt vettem észre hogy minden fogmosáskor egyre intenzívebben vérzik az inyem. A TV-s reklámok hatására vásároltam Parodontox fogkrémet, ami semmit sem használt. Próbálkoztam Aloevera-s (Forever Living Products) fogkrémmel is de ez sem használt. Szedtem, illetve most is szedek nagy dozisban (napi 2-3000 mg) C vitamint és semmi. Kb. egy két fáj az inyem, (Pl. kenyér héját nem tudom megenni) és mintha az egyik koronázott fogam mozogna. Nem tudom mit tegyek, kérem segítsen."
Látatlanban sajnos nem fogok tudni érdemben segíteni, azt javaslom, mindenképp keresse fel fogorvosát a további teendők ügyében.
Levelében írja, hogy augusztusban nagy mennyiségű fogkő került eltávolításra, 3 alkalommal. A hosszú ideig a fognyakon, majd az íny alatt üldögélő fogkő az ínyben alattomosan folyamatosan gyulladást tart fent. Lehet hogy ez nem látványos, de sajnos így van. A fogkő irritálja a fogínyt, baktériumtelepek tömegét tartalmazza, melyek a mélyben folyamatos védekezést provokálnak az íny felől. Az íny védekezése a gyulladás, a gyulladással mozgósítja ugyanis a szervezetünk azokat az ellenanyagokat és biológiai faktorokat, melyek az ellenséges behatolók megsemmisítéséhez szükségesek. Ez egy oldalról jó dolog, hiszen a fertőző anyagok nem juthatnak mélyebbre, más oldalról viszont a krónikus gyulladás során termelődő anyagok sajnos a saját szervezetünk ellen is hatnak, az íny esetében úgy, hogy a csontsejteket, azaz magát a fogágyat pusztítják. Az elpusztult fogágy sajnos nem épül vissza. A fog nyakán tapadó íny és a valós csontperem között úgynevezett tasak, kis zsebecske alakul ki. Ezt folyamatosan tisztítani, bizonyos esetekben kürettálni kell, hogy a tasak mérete csökkenjen, illetve a gyulladást kordában tartsuk. Néhány esetben előfordul, hogy nyitott kürettázzsal vagy ínyplasztikával redukálni, megszüntetni igyekszik az orvos a tasakot, így a fogágypusztulás folyamata lassítható – ez azonban már speciálisan a parodontológia (fogágybetegségek) területe.
Általánosabb esetben az intenzív szájhihiénia megteremtésével, a gondos és szakszerű otthoni és rendelői tisztántartással kell kezdeni. Nem feltétlen elegendő egyszer leszedni a fogköveket, ez egy hosszabb folyamat. Van olyan eset, mikor valaki fél évig heti, majd 2 heti, majd havi és végül negyedéves rendszerességgel jár fogorvosához, vagy dentalhigiénikus szakemberhez, míg végül a köztes időszakokban az otthoni szájápolással is elégségesen fenn tudja tartani a gyulladásmentességet az íny területén. Ez aránylag könnyű, mikor még nincsenek ínytasakok és egyre nehezebb, mikor már mélyebb területeket is gondozni kell.
A szájöblögetők, parodontális fogkrémek nagyon hasznos kiegészítői a szájhigiéniának, de nem ez az alapvető. Az alapvetés az, hogy ne legyen a szájban semmi irritáló, gyulladást fenntartó tényező, azaz lepedék, fogkő, elálló tömés vagy korona széle.
Látatlanban sajnos nem fogok tudni érdemben segíteni, azt javaslom, mindenképp keresse fel fogorvosát a további teendők ügyében.
Levelében írja, hogy augusztusban nagy mennyiségű fogkő került eltávolításra, 3 alkalommal. A hosszú ideig a fognyakon, majd az íny alatt üldögélő fogkő az ínyben alattomosan folyamatosan gyulladást tart fent. Lehet hogy ez nem látványos, de sajnos így van. A fogkő irritálja a fogínyt, baktériumtelepek tömegét tartalmazza, melyek a mélyben folyamatos védekezést provokálnak az íny felől. Az íny védekezése a gyulladás, a gyulladással mozgósítja ugyanis a szervezetünk azokat az ellenanyagokat és biológiai faktorokat, melyek az ellenséges behatolók megsemmisítéséhez szükségesek. Ez egy oldalról jó dolog, hiszen a fertőző anyagok nem juthatnak mélyebbre, más oldalról viszont a krónikus gyulladás során termelődő anyagok sajnos a saját szervezetünk ellen is hatnak, az íny esetében úgy, hogy a csontsejteket, azaz magát a fogágyat pusztítják. Az elpusztult fogágy sajnos nem épül vissza. A fog nyakán tapadó íny és a valós csontperem között úgynevezett tasak, kis zsebecske alakul ki. Ezt folyamatosan tisztítani, bizonyos esetekben kürettálni kell, hogy a tasak mérete csökkenjen, illetve a gyulladást kordában tartsuk. Néhány esetben előfordul, hogy nyitott kürettázzsal vagy ínyplasztikával redukálni, megszüntetni igyekszik az orvos a tasakot, így a fogágypusztulás folyamata lassítható – ez azonban már speciálisan a parodontológia (fogágybetegségek) területe.
Általánosabb esetben az intenzív szájhihiénia megteremtésével, a gondos és szakszerű otthoni és rendelői tisztántartással kell kezdeni. Nem feltétlen elegendő egyszer leszedni a fogköveket, ez egy hosszabb folyamat. Van olyan eset, mikor valaki fél évig heti, majd 2 heti, majd havi és végül negyedéves rendszerességgel jár fogorvosához, vagy dentalhigiénikus szakemberhez, míg végül a köztes időszakokban az otthoni szájápolással is elégségesen fenn tudja tartani a gyulladásmentességet az íny területén. Ez aránylag könnyű, mikor még nincsenek ínytasakok és egyre nehezebb, mikor már mélyebb területeket is gondozni kell.
A szájöblögetők, parodontális fogkrémek nagyon hasznos kiegészítői a szájhigiéniának, de nem ez az alapvető. Az alapvetés az, hogy ne legyen a szájban semmi irritáló, gyulladást fenntartó tényező, azaz lepedék, fogkő, elálló tömés vagy korona széle.
2009. november 24., kedd
Implantátum vagy kivehető fogpótlás fogínysorvadás esetén
"Érdeklõdve olvasgattam a honlapjukat...
Az alsó fogsoromban fogínygyulladás következtében elvesztettem 2 fogamat, egy magától esett ki egyet pedig fogorvos húzott ki. A röntgenen látszik, hogy egy harmadik fog sem fogja sokáig bírni. Jelenleg sinezéses eljárással oldottuk meg a 2 foghiányt, de ez csak ideiglenes megoldás, ezt én is tudom. A folytatásnál sor kell, hogy kerüljön ennek a 3. fognak a kihúzására is sajnos, azaz további fogpótlásra lesz szükség. Én semmiféleképpen nem szeretnék kivehetõs (bármilyen kivehetõs) pótlást, hanem mindenképpen rögzített - még akár csiszolás árán is - pótlást tudok csak elképzelni. ( A kivehetõs pótlástól nagyon "írtózom" minden szempontból) Inplantátum pedig szóban sem jöhet, allergia miatt. A kérdésem az, hogy elvileg létezik-e olyan rögzített lehetõség amivel a jelen probléma megoldható ?
Jelenleg a 2 fog helyett 1 került pótlásra, és az is szinezõdik sajnos ezek szerint az íny megint gyulladt."
Látatlanban, főleg ilyen komoly fogínysorvadás esetén lehetetlen akár elvi kezelési tervet is adni, ehhez komoly szájvizsgálat, röntgenfelvétel és tanulmányi lenyomat kielemzése szükséges.
Ezek nélkül, csak annyit tudok válaszolni, hogy megfelelő mennyiségű pillérfog (tartófog) nélkül csak akkor lehetséges a kivehető fogpótlás elkerülése, ha lehetséges implantátumokat behelyezni. Sajnos fogínysorvadás esetén erre nem mindig van lehetőség. Pillérfog nélkül nincs ami tartsa a hidat, ez a levegőben nem lóghat, a szájban levő hidat, csakúgy mint a folyóban levő hidakat valaminek tartania kell.
Amennyiben megfelelő mennyiségű, aránylag a csontban még jól pozicionált fog van a front zónában, lehetséges egy úgynevezett szabadvég kialakítása az utolsó meglevő fogak mögött. Ha például ez az utolsó fog a 4. fog, és utána már egy sincsen, akkor csak az 5. et lehet így pótolni, azaz hátra lógatva a hídról egy plusz fogat. Ehhez a foghiány elött minimum 2 fogat le kell csiszolni ahhoz, hogy a terhelést a híd elbírja. Van aki megelégszik egy ilyen plusz foggal, ha el akarja kerülni az implantációt és a kivehető fogpótlást, azonban ezt sem lehet sajnos minden esetben elkészíteni, megfelelő mennyiségű stabil fog kell ehhez is.
Az allergiáról: allergia gyanúja esetén mindenképp kérjen előzetes fogászati allergológiai vizsgálatot a megfelelő anyag kiválasztásához. Mind az általában használt fémkerámia hídak fémváza, mind a kivehető fogpótlások fémanyaga tartalmazhat olyan fém összetevőt amelyre allergiás lehet. A legtöbb esetben ma már nikkelmentes fémvázanyagot használnak, ugyanis erre voltak allergiásak a legtöbben, azonban van olyan rendelő, ahol még nem ez az anyag van forgalomban, illetve lehet más adalékanyagra is allergia.
Ezekkel szemben az implantátumok anyaga, mely nagytisztaságú titán, nem allergén. Ezt az anyagot alkalmazza más egyéb gyógyászati ág is, mikor a testbe idegen anyagot kell beépíteni. A titán annyira jó bio anyag, hogy a csontban például a csontsejtek kifejezetten szeretik, azaz testesen hozzánőnek a titán felszínéhez.
Remélem némiképp tudtam segíteni, kívánom, hogy megtalálja az Önnek legkedvezőbb megoldást.
Az alsó fogsoromban fogínygyulladás következtében elvesztettem 2 fogamat, egy magától esett ki egyet pedig fogorvos húzott ki. A röntgenen látszik, hogy egy harmadik fog sem fogja sokáig bírni. Jelenleg sinezéses eljárással oldottuk meg a 2 foghiányt, de ez csak ideiglenes megoldás, ezt én is tudom. A folytatásnál sor kell, hogy kerüljön ennek a 3. fognak a kihúzására is sajnos, azaz további fogpótlásra lesz szükség. Én semmiféleképpen nem szeretnék kivehetõs (bármilyen kivehetõs) pótlást, hanem mindenképpen rögzített - még akár csiszolás árán is - pótlást tudok csak elképzelni. ( A kivehetõs pótlástól nagyon "írtózom" minden szempontból) Inplantátum pedig szóban sem jöhet, allergia miatt. A kérdésem az, hogy elvileg létezik-e olyan rögzített lehetõség amivel a jelen probléma megoldható ?
Jelenleg a 2 fog helyett 1 került pótlásra, és az is szinezõdik sajnos ezek szerint az íny megint gyulladt."
Látatlanban, főleg ilyen komoly fogínysorvadás esetén lehetetlen akár elvi kezelési tervet is adni, ehhez komoly szájvizsgálat, röntgenfelvétel és tanulmányi lenyomat kielemzése szükséges.
Ezek nélkül, csak annyit tudok válaszolni, hogy megfelelő mennyiségű pillérfog (tartófog) nélkül csak akkor lehetséges a kivehető fogpótlás elkerülése, ha lehetséges implantátumokat behelyezni. Sajnos fogínysorvadás esetén erre nem mindig van lehetőség. Pillérfog nélkül nincs ami tartsa a hidat, ez a levegőben nem lóghat, a szájban levő hidat, csakúgy mint a folyóban levő hidakat valaminek tartania kell.
Amennyiben megfelelő mennyiségű, aránylag a csontban még jól pozicionált fog van a front zónában, lehetséges egy úgynevezett szabadvég kialakítása az utolsó meglevő fogak mögött. Ha például ez az utolsó fog a 4. fog, és utána már egy sincsen, akkor csak az 5. et lehet így pótolni, azaz hátra lógatva a hídról egy plusz fogat. Ehhez a foghiány elött minimum 2 fogat le kell csiszolni ahhoz, hogy a terhelést a híd elbírja. Van aki megelégszik egy ilyen plusz foggal, ha el akarja kerülni az implantációt és a kivehető fogpótlást, azonban ezt sem lehet sajnos minden esetben elkészíteni, megfelelő mennyiségű stabil fog kell ehhez is.
Az allergiáról: allergia gyanúja esetén mindenképp kérjen előzetes fogászati allergológiai vizsgálatot a megfelelő anyag kiválasztásához. Mind az általában használt fémkerámia hídak fémváza, mind a kivehető fogpótlások fémanyaga tartalmazhat olyan fém összetevőt amelyre allergiás lehet. A legtöbb esetben ma már nikkelmentes fémvázanyagot használnak, ugyanis erre voltak allergiásak a legtöbben, azonban van olyan rendelő, ahol még nem ez az anyag van forgalomban, illetve lehet más adalékanyagra is allergia.
Ezekkel szemben az implantátumok anyaga, mely nagytisztaságú titán, nem allergén. Ezt az anyagot alkalmazza más egyéb gyógyászati ág is, mikor a testbe idegen anyagot kell beépíteni. A titán annyira jó bio anyag, hogy a csontban például a csontsejtek kifejezetten szeretik, azaz testesen hozzánőnek a titán felszínéhez.
Remélem némiképp tudtam segíteni, kívánom, hogy megtalálja az Önnek legkedvezőbb megoldást.
Címkék:
fémallergia,
fogsor,
implantátum,
kivehető fogpótlás
2009. november 23., hétfő
Fogínysorvadás után, kivehető fogsor
"Az alsó fogsoromból az örlõfogak meglazultak,nyomásra érzékenyek lettek,a fogíny lesorvadt, egy év leforgása alatt ki kellett húzni az összeset, ill. most az utolsó kettõ van vissza, bal oldalon a 6-os és a 7-es.Kérdésem a következõ : Lehet-e a megmaradt elsõ 9 fog segítségével örlõfogakat betenni, vagy csak kivehetõ fogpótlás lehetséges? Kapcsos ( drótos ) fogat nem szeretnék ! Elbírna-e a 4. fog ill baloldalon a 4. 5. fog egy hidat 2-2 örlõfoggal?"
Nagyon komoly és több lehetőséget tartalmazó beavatkozásról kéri a véleményemet, egy ilyenhez azonban komoly szájvizsgálat, panoráma röntgen, esetleg kis röntgenfelvételek, tanulmányi lenyomat kell.
A fogínysorvadás következtében kialkult harapási magasság illetve a megmaradt fogak állapota döntő tényező a fogpótlás tervezésekor. Amennyiben elegendően vastag csont áll rendelkezésre az eltávolított fogak helyén (sajnos ennek fogínysorvadás esetén kevés az esélye, de ez panoráma röntgennel, ellenőrizhető) akkor lehetséges a hiányzó fogak helyére implantátumok behelyezése. Ha nem, akkor a rágófogak hiánya miatt csak kivehető fogpótlásban gondolkodhatunk. A megmaradt fogazat állapotát is nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hiszen ez egy alapvető szempont a fogpótlás tervezésekor. Meg kell találni az összes biztos pillérfogat és ezek felhasználásával lehet kialakítani a lehető legbiztosabb, hosszú távon funkcionáló tervet. Fogínysorvadás esetén sajnos ez nem mindig egyszerű, van hogy több orvos együtt nézi át a röntgent és a tanulmányi lenyomatot, hogy végül megtalálja a megfelelő megoldást és el tudja készíteni a kezelési tervet.
A kiveheztető fogpótlásoknak valóban van egy olyan formája, mikor a fogpótlás kapcsokkal rögzül a fix részhez. Ez egy egyszerűbb, valamivel olcsóbb megoldás, azonban esztétikai szempontból valóban nem a legkiválóbb. A részleges kivehető fogpótlások másik fajtája az úgynevezett rejtett elhorgonyzású kivehető fogpótlás. Ez nagyon bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy a megmaradt frontfogakra készített fémkerámia híd belső részére, láthatatlan területre helyez el a fogtechnikus rejtett rögzítő elemeket (ennek rengeteg különféle fajtája van, fogpótlástól, szituációtól függően), ezeket úgy kell elképzelni, mint egy láthatatlan patent a fogpótlás belsejében. A kivehető fogpótlás erre pattan rá, azaz nem a kapcsok tartják a helyén hanem ezek a rögzítő elemek. Kívülről az ilyen fogpótlás esztétikus, semmilyen fémkapocs vagy egyéb rögzítő elem nem látszódik. Amennyiben a páciens kitátja a száját, a szájpadon átívelő fémlemez azonban látható, ennek elkerüólése csak akkor lehetséges ha a fogorvos fix fogpótlást készít, azaz ha implantátumokat helyez be.
Nagyon komoly és több lehetőséget tartalmazó beavatkozásról kéri a véleményemet, egy ilyenhez azonban komoly szájvizsgálat, panoráma röntgen, esetleg kis röntgenfelvételek, tanulmányi lenyomat kell.
A fogínysorvadás következtében kialkult harapási magasság illetve a megmaradt fogak állapota döntő tényező a fogpótlás tervezésekor. Amennyiben elegendően vastag csont áll rendelkezésre az eltávolított fogak helyén (sajnos ennek fogínysorvadás esetén kevés az esélye, de ez panoráma röntgennel, ellenőrizhető) akkor lehetséges a hiányzó fogak helyére implantátumok behelyezése. Ha nem, akkor a rágófogak hiánya miatt csak kivehető fogpótlásban gondolkodhatunk. A megmaradt fogazat állapotát is nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hiszen ez egy alapvető szempont a fogpótlás tervezésekor. Meg kell találni az összes biztos pillérfogat és ezek felhasználásával lehet kialakítani a lehető legbiztosabb, hosszú távon funkcionáló tervet. Fogínysorvadás esetén sajnos ez nem mindig egyszerű, van hogy több orvos együtt nézi át a röntgent és a tanulmányi lenyomatot, hogy végül megtalálja a megfelelő megoldást és el tudja készíteni a kezelési tervet.
A kiveheztető fogpótlásoknak valóban van egy olyan formája, mikor a fogpótlás kapcsokkal rögzül a fix részhez. Ez egy egyszerűbb, valamivel olcsóbb megoldás, azonban esztétikai szempontból valóban nem a legkiválóbb. A részleges kivehető fogpótlások másik fajtája az úgynevezett rejtett elhorgonyzású kivehető fogpótlás. Ez nagyon bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy a megmaradt frontfogakra készített fémkerámia híd belső részére, láthatatlan területre helyez el a fogtechnikus rejtett rögzítő elemeket (ennek rengeteg különféle fajtája van, fogpótlástól, szituációtól függően), ezeket úgy kell elképzelni, mint egy láthatatlan patent a fogpótlás belsejében. A kivehető fogpótlás erre pattan rá, azaz nem a kapcsok tartják a helyén hanem ezek a rögzítő elemek. Kívülről az ilyen fogpótlás esztétikus, semmilyen fémkapocs vagy egyéb rögzítő elem nem látszódik. Amennyiben a páciens kitátja a száját, a szájpadon átívelő fémlemez azonban látható, ennek elkerüólése csak akkor lehetséges ha a fogorvos fix fogpótlást készít, azaz ha implantátumokat helyez be.
2009. november 22., vasárnap
Gyökércsúcs rezekció új gyökérkezelés után
"Barátnõm, ajánlotta Önöket. Az oldalukon beleolvastam a blogba. A téma számomra is aktuális - mármint a rezekció. Kb. fél éve a bal elsõ fogamnál kellett beavatkozni, mert hihetelenül csúnyán begyulladt. A problémám az, hogy az a rész azóta is érzékeny, ha az orrom alatt megnyomogatom, akkor még mindig olyan mintha lenne bent folyadék, tehát mintha nem távolítottak volna onnan el mindent teljesen. Nem nagyon szeretném, ha újra fel kellene nyitni, csak végsõ esetben. Vagy ez normális, hogy ilyen maradt? A beavatkozás után nem szedtem be az antibiotikumot, esetleg ennek köszönhetõ?"
Sajnos ezt nem lehet látatlanban megmondani, de ennyi idő után általában tünetmentessé válik a rezekált terület. Az antibiotikum szedése segítheti a műtött terület megfelelő gyógyulását, segítve a szervezet saját védekezőképességét azzal, hogy a rezekált területről eltávolított baktériumokból visszamaradó esetleges csírákat elöli. Ennek ellenére előfordul olyan is, hogy antibiotikum szedése mellett is újból kialakult a gyökércsúcson a gyulladás. A rezekció egy utolsó próbálkozás a fog megmentésére a foghúzás elött, elsősorban ha fog frontterületen van. Természetesen a rágózónában is megteszi az ember amit csak lehet, de a frontterület esztétikus pótlása sokkal nagyobb kihívás mint a rágóterületé, emellett a rezekció szempontjából ez a terület hozzáférhető, míg a rágózóna kevésbé.
Sikertelen rezekció esetén, amennyiben a gyökér hossza ezt megengedi egy új rezekció megkísérelhető. A rezekció elött mindenképp új gyökértömést kell készíteni, azaz a régi gyökértömést maradéktalanul el kell távolítani, a gyökércsatornát megpróbálni tökéletesen kifertőtleníteni (esetleg lézeres gyökércsatorna tisztítás) majd végleges, megfelelően jól záró gyökértömést készíteni. Új rezekció csak ezután kezdhető, régi gyökértömés cseréje nélkül nem!
A diganózishoz mindenképp érdemes fogorvost felkeresni, aki a szájvizsgálat mellett egy röntgenfelvétel alapján tud majd megfelelő diagnózist és kezelési tervet adni. Az áttekintő panoráma röntgenfelvétel mellett ilyen esetben érdemes egy „intraorális” kis röntgenfelvételt is készíteni, melyen a kérdéses fog és környezete részletgazdagabban látható, mint a nagy panorámafelvételen.
Sajnos ezt nem lehet látatlanban megmondani, de ennyi idő után általában tünetmentessé válik a rezekált terület. Az antibiotikum szedése segítheti a műtött terület megfelelő gyógyulását, segítve a szervezet saját védekezőképességét azzal, hogy a rezekált területről eltávolított baktériumokból visszamaradó esetleges csírákat elöli. Ennek ellenére előfordul olyan is, hogy antibiotikum szedése mellett is újból kialakult a gyökércsúcson a gyulladás. A rezekció egy utolsó próbálkozás a fog megmentésére a foghúzás elött, elsősorban ha fog frontterületen van. Természetesen a rágózónában is megteszi az ember amit csak lehet, de a frontterület esztétikus pótlása sokkal nagyobb kihívás mint a rágóterületé, emellett a rezekció szempontjából ez a terület hozzáférhető, míg a rágózóna kevésbé.
Sikertelen rezekció esetén, amennyiben a gyökér hossza ezt megengedi egy új rezekció megkísérelhető. A rezekció elött mindenképp új gyökértömést kell készíteni, azaz a régi gyökértömést maradéktalanul el kell távolítani, a gyökércsatornát megpróbálni tökéletesen kifertőtleníteni (esetleg lézeres gyökércsatorna tisztítás) majd végleges, megfelelően jól záró gyökértömést készíteni. Új rezekció csak ezután kezdhető, régi gyökértömés cseréje nélkül nem!
A diganózishoz mindenképp érdemes fogorvost felkeresni, aki a szájvizsgálat mellett egy röntgenfelvétel alapján tud majd megfelelő diagnózist és kezelési tervet adni. Az áttekintő panoráma röntgenfelvétel mellett ilyen esetben érdemes egy „intraorális” kis röntgenfelvételt is készíteni, melyen a kérdéses fog és környezete részletgazdagabban látható, mint a nagy panorámafelvételen.
2009. november 20., péntek
Gyökérkezelés után, milyen fogpótlás kell?
"Olvastam, hogy van lehetőség csiszolás nélküli fogpótlásra. 10-12 éve letört a felső metszőfogam egy nagyobb része. Még akkor megvolt a gyökérkezelés, de utána nem mentem vissza a pótlásra. Néhány hónapja vettem észre, hogy a megmaradt fogdarab kezd elszíneződni kívülről. Jobban megnézve láttam, hogy belülről is eléggé barna már. Azóta viszont egyre erősebb mértékben színeződött el. Érdeklődnék, hogy ezt lehet-e még orvosolni a fent említett pótlással, vagy már csak csiszolásos megoldás maradt, illetve netán ki is kell majd húzni a fogam?"
Látatlanban nagyon nehéz véleményt mondani, ha egy egyszerű digitális fotót küld, akkor ha nem is tudok részletes tervet küldeni, de nagyobb bizonyossággal tudok válaszolni.
A csiszolás nélküli fogpótlásokat elsősorban kisebb foghiányok, főleg kisörlő fogak hiányának pótlására fejlesztették ki. Azaz nem elsősorban a front zónában, hanem inkább az oldalsó fogak területén. A front zónában ennél általában kényesebb és finomabb anyagra van szükség (porcelán leplezésű fémvázas, vagy fémmentes koronára) a megfelelő esztétikai hatás elérése érdekében. Ha egy fog letört, gyökérkezelt és elszíneződött, a legtöbb esetben csapos fogfelépítésre és koronázásra van szükség. Fogeltávolításra csak nagyon végső esetben kerül sor, ha a fog koronai része betört vagy szuvasodott a csontfelszín alá, esetleg a gyökér a csontfelszín alatt vagy keresztben eltörött. Ezt csak szájvizsgálat és röntgenfelvétel alapján tudja a fogorvos megválaszolni Önnek.
Mindenesetre a csiszolás nélküli fogpótlások esetén a foghiányt határoló fogak nagyban épek, míg az Ön által küldött leírásban valószínűleg komolyabb felépítésre van szükség, így elképzelhető, hogy ez a megoldás az Ön esetében nem kivitelezhető.
Látatlanban nagyon nehéz véleményt mondani, ha egy egyszerű digitális fotót küld, akkor ha nem is tudok részletes tervet küldeni, de nagyobb bizonyossággal tudok válaszolni.
A csiszolás nélküli fogpótlásokat elsősorban kisebb foghiányok, főleg kisörlő fogak hiányának pótlására fejlesztették ki. Azaz nem elsősorban a front zónában, hanem inkább az oldalsó fogak területén. A front zónában ennél általában kényesebb és finomabb anyagra van szükség (porcelán leplezésű fémvázas, vagy fémmentes koronára) a megfelelő esztétikai hatás elérése érdekében. Ha egy fog letört, gyökérkezelt és elszíneződött, a legtöbb esetben csapos fogfelépítésre és koronázásra van szükség. Fogeltávolításra csak nagyon végső esetben kerül sor, ha a fog koronai része betört vagy szuvasodott a csontfelszín alá, esetleg a gyökér a csontfelszín alatt vagy keresztben eltörött. Ezt csak szájvizsgálat és röntgenfelvétel alapján tudja a fogorvos megválaszolni Önnek.
Mindenesetre a csiszolás nélküli fogpótlások esetén a foghiányt határoló fogak nagyban épek, míg az Ön által küldött leírásban valószínűleg komolyabb felépítésre van szükség, így elképzelhető, hogy ez a megoldás az Ön esetében nem kivitelezhető.
2009. november 19., csütörtök
Porcelán héj vagy fogszabályozás
"Az utóbbi 1,5-2 évben vettem észre, hogy az első két fogam (ha jól tudom, akkor a szakkifejezése frontfog:) rakoncátlankodik, de csak mostanában kezdtem jelentőséget tulajdonítani neki. Kisebb hézag jelentkezett a két fogam között, és a bal fronfogam egy kicsit lejjebb "ereszkedett", láthatóvá vált a fognyak. Nem tudom, hogy ennek a vándorlásnak mi lehet az oka, az ínyem egészségesnek tűnik. 1995-ben kaptam állandó fogszabályzót, két évig viseltem, utána éjszakait hordtam egy ideig, és mindezidáig szépen, rendezetten sorakoztak a fogaim (25 éves vagyok). Félek, hogy esetleg valamiért még lejjebb csúszik a fogam, illetve nőni fog a távolság a két fog között. Lehet ezt a problémát orvosolni?"
Nem könnyű megmondani látatlanban, hogy mi lehet az oka, de amennyiben az íny egészséges, csak a fogszabályozás előtti állapot visszaalakulási hajlamára tudok gondolni. Ez nem jelenti azt, hogy minden visszaáll az eredeti pozicióba, de szerintem érdemes lenne egy fogszabályozó fogorvost felkeresni, aki válaszolni tudna, és ha valóban ez a helyzet talán egy újabb éjszakai készülékkel könnyen korrigálni tudna a helyzeten.
Az eredeti fog elrendeződés nagyon erős. Ez a született alapmintázat. A szervezetnek ezért megvan a hajlama a visszarendeződésre. A fix fogszabályozó levétele után például van olyan szakorvos aki egy év, vagy annál is több ideig tartó éjszakai készülék viselést rendel el, melyet a nap 24 órájából minimum 12 óra + egy percig hordani kell ahhoz, hogy az eredeti helyzet semmiképp ne alakuljon vissza és a fogak az új helyzetben véglegesen és nagyon erősen csontosodjanak. Ennek ellenére is elindulhat később kis mértékű visszarendeződés, melyet ismét korrigálni szükséges.
A két metszőfog közti rés fogszabályozó kezeléssel aránylag könnyen (kezelt fogszabályozós esetben valószínűleg kivehető készülékkel) korrigálható. Sajnos én nem tudok eleget a fogszabályozásról ahhoz, hogy biztos választ tudjak adni Önnek, ezért mindenképp keressen fel hozzáértő szakorvost.
Amennyiben a fogszabályozás nem megoldható, esetleg a frontfogak tömöttek, szuvasak, vagy nem megfelelő kinézetűek, lehetséges a metszőfogak közti rés zárása porcelán héj felhelyezésével is. Ez mindenképp csak egy második lehetőség, vagy a fogszabályozó kezelés után a legvégső finom korrekció és a kedvezőbb esztétikai hatás érdekében ajánlott. Önmagában fogszabályozás nélkül nem feltétlen fog segítséget nyújtani, legalábbis nem hosszú távon. Porcelán héj felhelyezését csak akkor javasolják, ha a kedvezőtlen esztétikai hatás ellensúlyozása érdekében valóban megéri a fogak felszínéből - minimális mennyiséget ugyan - foganyagot eltávolítani.
A fognyak megjelenése adódhat a fenti fog-elmozdulásból, illetve sok esetben fogmosási szokásból adódóan a legtöbben elmossuk a fognyakról az ínyt, ezután a fognyak területéről ügyesen el tudjuk távolítani a fogat fedő szövetet (cement és dentin). A jobb kezesek szívesebben mossák el a bal felső fognyakakat és fordítva, a balkezesek a jobb felsőket. Ha generalizált, minden fogon jelentkező jelentős fognyaki kopásokkal találkozunk, az inkább erős harapási rendellenességre, illtve éjszakai komoly fogszorításra utal, de ez más történet.
Ha a fogszabályozással az eredeti pozíció visszaállt, csak a fogkefe tartására kell figyelni, soha nem szabad a fognyakat vízszintesen súrolni, inkább a gyengédebb körkörös illetve a fognyak felől a rágósík felé való söprögető mozdulat ajánlott.
Nem könnyű megmondani látatlanban, hogy mi lehet az oka, de amennyiben az íny egészséges, csak a fogszabályozás előtti állapot visszaalakulási hajlamára tudok gondolni. Ez nem jelenti azt, hogy minden visszaáll az eredeti pozicióba, de szerintem érdemes lenne egy fogszabályozó fogorvost felkeresni, aki válaszolni tudna, és ha valóban ez a helyzet talán egy újabb éjszakai készülékkel könnyen korrigálni tudna a helyzeten.
Az eredeti fog elrendeződés nagyon erős. Ez a született alapmintázat. A szervezetnek ezért megvan a hajlama a visszarendeződésre. A fix fogszabályozó levétele után például van olyan szakorvos aki egy év, vagy annál is több ideig tartó éjszakai készülék viselést rendel el, melyet a nap 24 órájából minimum 12 óra + egy percig hordani kell ahhoz, hogy az eredeti helyzet semmiképp ne alakuljon vissza és a fogak az új helyzetben véglegesen és nagyon erősen csontosodjanak. Ennek ellenére is elindulhat később kis mértékű visszarendeződés, melyet ismét korrigálni szükséges.
A két metszőfog közti rés fogszabályozó kezeléssel aránylag könnyen (kezelt fogszabályozós esetben valószínűleg kivehető készülékkel) korrigálható. Sajnos én nem tudok eleget a fogszabályozásról ahhoz, hogy biztos választ tudjak adni Önnek, ezért mindenképp keressen fel hozzáértő szakorvost.
Amennyiben a fogszabályozás nem megoldható, esetleg a frontfogak tömöttek, szuvasak, vagy nem megfelelő kinézetűek, lehetséges a metszőfogak közti rés zárása porcelán héj felhelyezésével is. Ez mindenképp csak egy második lehetőség, vagy a fogszabályozó kezelés után a legvégső finom korrekció és a kedvezőbb esztétikai hatás érdekében ajánlott. Önmagában fogszabályozás nélkül nem feltétlen fog segítséget nyújtani, legalábbis nem hosszú távon. Porcelán héj felhelyezését csak akkor javasolják, ha a kedvezőtlen esztétikai hatás ellensúlyozása érdekében valóban megéri a fogak felszínéből - minimális mennyiséget ugyan - foganyagot eltávolítani.
A fognyak megjelenése adódhat a fenti fog-elmozdulásból, illetve sok esetben fogmosási szokásból adódóan a legtöbben elmossuk a fognyakról az ínyt, ezután a fognyak területéről ügyesen el tudjuk távolítani a fogat fedő szövetet (cement és dentin). A jobb kezesek szívesebben mossák el a bal felső fognyakakat és fordítva, a balkezesek a jobb felsőket. Ha generalizált, minden fogon jelentkező jelentős fognyaki kopásokkal találkozunk, az inkább erős harapási rendellenességre, illtve éjszakai komoly fogszorításra utal, de ez más történet.
Ha a fogszabályozással az eredeti pozíció visszaállt, csak a fogkefe tartására kell figyelni, soha nem szabad a fognyakat vízszintesen súrolni, inkább a gyengédebb körkörös illetve a fognyak felől a rágósík felé való söprögető mozdulat ajánlott.
2009. november 18., szerda
Fogínyvérzés lehetséges okai
"Ínyvérzés... Egy 20 éves emberke vagyok. És hát a fogaim véreznek. Már mint már gyerek koromban sokkat véreztek mert nekem kicsik a fogaim. ÉS így könyen megsérült mindig. DE 19 évesek kromban elmentem pár fogam tõmetni és a tõmés elõtt leszedték az õszes fog kõvem és azotta sokkal roszabb már mint hogy fogselymezhetek meg hasonlok és még roszabb lett mert mára már kicsit fály is a fogam és csak elmosolygom magam vagy bele harapok a kenyérbe és azt látom hogy most is vérzik a fogam.Mit csináljak??"
Bár fogainak vérzéséről ír levelében, véleményem szerint a fogínye vérezhet. A fogak maguk nem véreznek, csak a fogágy, illetve az azt beburkoló rózsaszín íny (foghús) abban az esetben, ha gyulladásban van. A fog maga csak akkor vérzik, ha baleset következtében eltörik és a fogbélpulpa, a benne levő apró erekből elkezd vérezni.
Sajnálattal olvasom, hogy a fogkő-eltávolítás után rosszabb lett, ennek kellene ugyanis segítenie, a gyulladást csökkentenie, azáltal, hogy a gyulladást fenntartó tényező – a fogkő – lekerül a fog nyakáról, azonban sokszor előfordul, hogy egy alkalom nem elegendő. A fogkőlevétel a szájhigiéniás kezelés egyik lépése és komoly gyulladásos panaszok esetén többször meg kell ismételni, akár kiegészítő kezelésekkel együtt (fogágytasakok kitisztítása, kürettálása, lézeres kezelése, sópolírozás, fertőtlenítő öblögető alkalmazása stb.). Vannak olyan páciensek, akiknél általános háttérbetegség is fennáll, ilyenkor a fogínygyulladás szakszerű kezelése mellett előfordulhat, hogy a háttérbetegséget is kezelni kell (ilyenek lehetnek: immunbetegségek, vitaminhiányok, stb.).
Fogínygyulladás, fogínyvérzés esetén, amennyiben háttérbetegség nem áll fent, vagy ez kezelt, a legfontosabb teendő az alapos fogmosás. Nem csak a fogak alapos tisztítása, hanem a fognyaknál a fogíny körkörös átdörgölése, a lepedék alapos eltávolítása (fogmosás naponta minimum kétszer minimum 2 percen keresztül!). Emellett a folyamatos professzionális tisztántartás – azaz rendszeres időközönként a fogorvos, dentalhigiénikus által a fogkövek eltávolítása, mély fogínytasakok kitisztítása – mivel ezek sajnos a páciensek számára egyszerű fogmosás során nem elérhetőek.
A szakszerű ellátás érdekében azt javaslom, mindenképp keresse fel fogorvosát, hiszen a folyamatosan fennálló ínygyulladás hosszú távon a fogak meglazulásához vezet.
Bár fogainak vérzéséről ír levelében, véleményem szerint a fogínye vérezhet. A fogak maguk nem véreznek, csak a fogágy, illetve az azt beburkoló rózsaszín íny (foghús) abban az esetben, ha gyulladásban van. A fog maga csak akkor vérzik, ha baleset következtében eltörik és a fogbélpulpa, a benne levő apró erekből elkezd vérezni.
Sajnálattal olvasom, hogy a fogkő-eltávolítás után rosszabb lett, ennek kellene ugyanis segítenie, a gyulladást csökkentenie, azáltal, hogy a gyulladást fenntartó tényező – a fogkő – lekerül a fog nyakáról, azonban sokszor előfordul, hogy egy alkalom nem elegendő. A fogkőlevétel a szájhigiéniás kezelés egyik lépése és komoly gyulladásos panaszok esetén többször meg kell ismételni, akár kiegészítő kezelésekkel együtt (fogágytasakok kitisztítása, kürettálása, lézeres kezelése, sópolírozás, fertőtlenítő öblögető alkalmazása stb.). Vannak olyan páciensek, akiknél általános háttérbetegség is fennáll, ilyenkor a fogínygyulladás szakszerű kezelése mellett előfordulhat, hogy a háttérbetegséget is kezelni kell (ilyenek lehetnek: immunbetegségek, vitaminhiányok, stb.).
Fogínygyulladás, fogínyvérzés esetén, amennyiben háttérbetegség nem áll fent, vagy ez kezelt, a legfontosabb teendő az alapos fogmosás. Nem csak a fogak alapos tisztítása, hanem a fognyaknál a fogíny körkörös átdörgölése, a lepedék alapos eltávolítása (fogmosás naponta minimum kétszer minimum 2 percen keresztül!). Emellett a folyamatos professzionális tisztántartás – azaz rendszeres időközönként a fogorvos, dentalhigiénikus által a fogkövek eltávolítása, mély fogínytasakok kitisztítása – mivel ezek sajnos a páciensek számára egyszerű fogmosás során nem elérhetőek.
A szakszerű ellátás érdekében azt javaslom, mindenképp keresse fel fogorvosát, hiszen a folyamatosan fennálló ínygyulladás hosszú távon a fogak meglazulásához vezet.
Címkék:
fogápolás,
fogíny gyulladás,
fogínyvérzés,
fogmosás,
ínyvérzés
2009. november 17., kedd
Örökölt fogínysorvadás
"Azt mondta a fogorvos, hogy 22 éves korom ellenére fogínysorvadásom van. Nagymamámnak is ez volt a panasza, nála is fiatal korban kezdődött. Illetve, hogy ez nem egy olyan folyamat ami megállítható, maximum lassítható. Minden fogmosásnál, és evésnél vérzik a fogínyem, hiába öblögetek rendszeresen, ahogy a fogorvos mondta. Tudna nekem mondani olyan módszert amitől elállna a vérzés, és nem lazulnának meg jobban a fogaim... ? Nem akarok 30 évesen kivehető fogsort, szeretném megőrizni a fogaimat..."
Sajnos valóban előfordul, hogy a háttérben genetikailag öröklődő háttérbetegségként egy immunprobléma áll fenn. Az immunbetegség abban jelentkezik, hogy egy immunfehérje nem termelődik rendesen, amelynek az lenne a szerepe, hogy az ínynél a fogak mellett az ínytasakban védelmet biztosítson a lepedékből ott maradó baktériumok inváziója ellen. Bizonyos baktériumok ellen tehát az íny lényegében védtelen, így ezek könnyen gyulladást indítanak el a fogínynél.
Sajnos a háttérbetegséget, az immunfehérje hiányát nem igazán tudják kezelni, ezért az egyetlen megoldás a folyamatos és nagyon alapos szájhigiénia fenntartása. Ezzel lehet segíteni a gyenge fogínynek, hogy a lehető legtisztábban tartjuk, a baktériumok elszaporodását megelőzve. Ennek két fontos része van, az egyik az otthoni, átlagon felüli alapos fogtisztítás, mely minimum kétszeri (de akár minden étkezés utáni), minimum 2 perces alapos fogmosást jelent, körkörösen masszírozva az ínyszélt is a fognyaknál, egyéb interdentális kiegészítő fogtisztító eszközök és bizonyos esetekben fertőtlenítő öblögető alkalmazását (nem folyamatosan!). Másik része a rendszeres fogorvosi vagy dentalhigiéniai fogtisztító kezelés, mely öröklött parodontopathiás páciensek esetében minimum negyedévenként ajánlott.
A fogínysorvadást – komoly háttérbetegség, immunprobléma esetén – valóban nem lehet megállítani vagy visszafordítani, de a folyamat gyorsasága jelentősen csökkenthető, azonban rendkívül sok múlhat a páciens hozzáállásán, mely önmaga alapos és lelkiismeretes gondozásában rejlik!
Sajnos valóban előfordul, hogy a háttérben genetikailag öröklődő háttérbetegségként egy immunprobléma áll fenn. Az immunbetegség abban jelentkezik, hogy egy immunfehérje nem termelődik rendesen, amelynek az lenne a szerepe, hogy az ínynél a fogak mellett az ínytasakban védelmet biztosítson a lepedékből ott maradó baktériumok inváziója ellen. Bizonyos baktériumok ellen tehát az íny lényegében védtelen, így ezek könnyen gyulladást indítanak el a fogínynél.
Sajnos a háttérbetegséget, az immunfehérje hiányát nem igazán tudják kezelni, ezért az egyetlen megoldás a folyamatos és nagyon alapos szájhigiénia fenntartása. Ezzel lehet segíteni a gyenge fogínynek, hogy a lehető legtisztábban tartjuk, a baktériumok elszaporodását megelőzve. Ennek két fontos része van, az egyik az otthoni, átlagon felüli alapos fogtisztítás, mely minimum kétszeri (de akár minden étkezés utáni), minimum 2 perces alapos fogmosást jelent, körkörösen masszírozva az ínyszélt is a fognyaknál, egyéb interdentális kiegészítő fogtisztító eszközök és bizonyos esetekben fertőtlenítő öblögető alkalmazását (nem folyamatosan!). Másik része a rendszeres fogorvosi vagy dentalhigiéniai fogtisztító kezelés, mely öröklött parodontopathiás páciensek esetében minimum negyedévenként ajánlott.
A fogínysorvadást – komoly háttérbetegség, immunprobléma esetén – valóban nem lehet megállítani vagy visszafordítani, de a folyamat gyorsasága jelentősen csökkenthető, azonban rendkívül sok múlhat a páciens hozzáállásán, mely önmaga alapos és lelkiismeretes gondozásában rejlik!
Címkék:
fogínygyulladás,
fogínysorvadás,
fogmosás,
fogtisztítás
2009. november 16., hétfő
Fogszuvasodás és gyökérkezelés
"A bal szemfogamat be kellet tömni de nagyon fáj az ínyem miatta meg a hidegre is érzékeny most készülök vissza a fogorvoshoz mert azt mondta ha fájna akkor menjek vissza és gyökér kezeli lehet-e ilyet?és még az lenne a kérdésem hogy már jó ideje fáj az álkapcsom nem a csont hanem a bőrrészénél belül ez lehet-e amiatt hogy a szemfogam esetleg be van gyuladva és átment volna arra a részre a gyulladás."
Ha a fogat be lehetett tömni, és a fogorvos megemlítette, hogy ha fáj menjen vissza, akkor gyanítom, hogy nagyon mély lehetett a szuvasodás, ilyenkor szoktuk ezt mondani. Ez annyit jelent, hogy mély szuvasodás esetén még van esély arra is, hogy a tömés után a fog rendbe jön és nem gyullad be, de sajnos arra is, hogy a folyamat már nem állítható meg a töméssel, hanem gyökérkezelni kell a fogat. Ezt a tömés készítésekor még nem lehet egyértelműen megmondani, az orvos megpróbálja megmenteni (életben tartani), de sajnos nagyon mély szuvasodások esetén előfordul, hogy nem sikerül.
Ha fáj és hidegre nagyon érzékeny, akkor valószínű, hogy az orvos gyökérkezelést fog javasolni, hiszen ezzel a lehet a gyulladást kezelni. A gyökérkezelés után ugyan ez a fog már nem lesz élő fog, azonban a helyén marad, nem kell eltávolítani és nagyon sokáig ugyanolyan funkcióképes marad, mint a mellette levő fogai.
A szájüreg felöli oldalon az íny fájdalma vagy érzékenysége lehet attól, hogy a foggyökér gyulladásban van, sőt a gyulladás már továbbhaladt a foggyökér csúcsán (ez is orvosolható gyökérkezeléssel), ennek megállapításához azonban szájvizsgálat és fogászati röntgen kell.
Ha a fogat be lehetett tömni, és a fogorvos megemlítette, hogy ha fáj menjen vissza, akkor gyanítom, hogy nagyon mély lehetett a szuvasodás, ilyenkor szoktuk ezt mondani. Ez annyit jelent, hogy mély szuvasodás esetén még van esély arra is, hogy a tömés után a fog rendbe jön és nem gyullad be, de sajnos arra is, hogy a folyamat már nem állítható meg a töméssel, hanem gyökérkezelni kell a fogat. Ezt a tömés készítésekor még nem lehet egyértelműen megmondani, az orvos megpróbálja megmenteni (életben tartani), de sajnos nagyon mély szuvasodások esetén előfordul, hogy nem sikerül.
Ha fáj és hidegre nagyon érzékeny, akkor valószínű, hogy az orvos gyökérkezelést fog javasolni, hiszen ezzel a lehet a gyulladást kezelni. A gyökérkezelés után ugyan ez a fog már nem lesz élő fog, azonban a helyén marad, nem kell eltávolítani és nagyon sokáig ugyanolyan funkcióképes marad, mint a mellette levő fogai.
A szájüreg felöli oldalon az íny fájdalma vagy érzékenysége lehet attól, hogy a foggyökér gyulladásban van, sőt a gyulladás már továbbhaladt a foggyökér csúcsán (ez is orvosolható gyökérkezeléssel), ennek megállapításához azonban szájvizsgálat és fogászati röntgen kell.
Címkék:
a gyökérkezelés lépései,
fogfájdalom,
fogszuvasodás
2009. november 13., péntek
A kellemetlen lehelet esetleges okairól
"Kellemetlen lehelletem miatt már elég sok problémám van. A fogorvos szerint semmi probléma a fogaimmal, egészségesek. Hallottam, hogy ilyenkor valamilyen belső szervi problémák is okozhatnak ilyen mellékhatást, bár ezügyben még nem voltam vizsgálaton. A következő címen, egy 'csodaszert' találtam: http://www.frisslehelet.hu/lepes.html Azt szeretném kérdezni, hogy Ön tud valamit, vagy hallott már valamit erről a csomagról, és hogy valóban használ-e?Válaszát előre is köszönöm!"
Sajnos nem ismerem a „csodaszert” így nem tudok véleményt mondani róla. A fogak egészsége egy dolog, a kellemetlen leheletet a legtöbb esetben az íny gyulladása okozza. Ennek karbantartására a rendszeres szájhigiéniai kezelés javasolt. A fogkövek, lepedék eltávolítása után ugyanis a kellemetlen lehelet a legtöbb esetben elmúlik. Bármilyen öblögetőről legyen szó, ezek csak abban az esetben hatásosak, amennyiben az alapvető probléma megoldott. Bizonyos esetekben, súlyos ínygyulladás szájhigiéniai kezelése mellett mi is ajánlunk a rendelőben szájöblögetőt általában clorhexidin tartalommal, mely a gyulladás csökkentésében segít, de ez önmagában nem lenne elegendő, ha csak az ínnyel, fogakkal kapcsolatos kezelések helyett alkalmaznánk ezt.
Ha a fogak is egészségesek (a kellemetlen lehetel eredhet szuvas fogakból is) az íny is rendben van, (rózsaszínű, feszes, nem vérzik fogmosáskor stb.) és még mindig érződik a kellemetlen lehelet, akkor valóban érdemes belgyógyászhoz, endokrinológushoz fordulni kivizsgálás végett. Ennek a területnek már nem vagyok szakértője, de ilyen esetben a legtöbbször nyelőcső záródási problémát állapítanak meg, sajnos a kezeléséről nincsen információm, de egészen biztosan van erre megfelelő módszer vagy gyógyszer.
Sajnos nem ismerem a „csodaszert” így nem tudok véleményt mondani róla. A fogak egészsége egy dolog, a kellemetlen leheletet a legtöbb esetben az íny gyulladása okozza. Ennek karbantartására a rendszeres szájhigiéniai kezelés javasolt. A fogkövek, lepedék eltávolítása után ugyanis a kellemetlen lehelet a legtöbb esetben elmúlik. Bármilyen öblögetőről legyen szó, ezek csak abban az esetben hatásosak, amennyiben az alapvető probléma megoldott. Bizonyos esetekben, súlyos ínygyulladás szájhigiéniai kezelése mellett mi is ajánlunk a rendelőben szájöblögetőt általában clorhexidin tartalommal, mely a gyulladás csökkentésében segít, de ez önmagában nem lenne elegendő, ha csak az ínnyel, fogakkal kapcsolatos kezelések helyett alkalmaznánk ezt.
Ha a fogak is egészségesek (a kellemetlen lehetel eredhet szuvas fogakból is) az íny is rendben van, (rózsaszínű, feszes, nem vérzik fogmosáskor stb.) és még mindig érződik a kellemetlen lehelet, akkor valóban érdemes belgyógyászhoz, endokrinológushoz fordulni kivizsgálás végett. Ennek a területnek már nem vagyok szakértője, de ilyen esetben a legtöbbször nyelőcső záródási problémát állapítanak meg, sajnos a kezeléséről nincsen információm, de egészen biztosan van erre megfelelő módszer vagy gyógyszer.
Címkék:
fogínygyulladás,
kellemetlen lehelet,
szájhigiéné
2009. november 12., csütörtök
Fogínysorvadás és fogszabályozás
"Egy elég komoly fogínygyulladáson vagyok túl, ami sajnos fogínysorvadással is járt. Ennek következtében a fogaim eltávolodtak egymástól. A gyulladást parodontológus szakorvos már kikezelte, szerencsére egyetlen fogamat sem vesztettem el és nem is akarom. Az lenne a kérdésem, hogy az ínysorvadás miatt eltávolodott fogaimat lehet-e fogszabályzóval rendbe hozni? Eléggé zavarnak így a fogaim, feszélyeznek, de megválni nem akarok tőlük, hiszen még elég fiatal vagyok (31 éves)."
Sajnos én nem értek eléggé a fogszabályozáshoz – bár tanultam, nincs ebben a témában szakvizsgám. Arról viszont több tapasztalatom van, hogy a parodontopáthia (fogínysorvadás) miatt eltávolodott fogak újrarendezésére és stabilizálására a fogszabályozó fogorvosnál valóban találhat megoldást. Több olyan esettel találkoztam a fogszabályozó rendelőben, mikor Önnél jóval idősebb pácienst is kezeltek ezzel a problémával – a legidősebb akire emlékszem 51 éves volt, 3 évig vont fel a fogszabályozó. Volt a fogszabályozó szakorvossal egy 42 éves közös páciensünk is, a fogszabályozás 2,5 évig tartott, majd az esztétikus sínt (esztétikus koronák egymáshoz pontszerűen rögzítve, melyek felhelyezés után helyben tartják, sínezik a fogakat) én készítettem el a páciens számára. Nála ez nem volt elkerülhető, a rágófogak aránylag stabilizálódtak, de a metszők helybetartására ezt a megoldást kellett válasszuk – természetesen csak az után, hogy a fogak egymáshoz való helyzetét a normálishoz közelire sikerült beállítani.
Sokszor előfordul, hogy a fogszabályozó orvossal közösen együtt működünk, egy-egy eset megoldásában. A fogak megfelelő pozicionálása alapvető egy-egy szép esztétikai korrekció kialakításához.
Én azt javaslom, hogy ha a parodontológiai kezelés sikeresnek bizonyult, mindenképp keressen fel egy fogszabályozó szakorvost a további teendők megtervezése végett. Azt nem tudom, hogy "rendbe tudja e hozni", de szükséges lehet a további negatív folyamatok ellensúlyozására. Emellett a parodontológiai kezeléseket is folyamatosan folytatni kell – legalábbis fenntartó kezelés szintjén, hogy a szájhigiene mindig megfelelő legyen és ne indulhasson el újabb gyógyulás.
Sajnos én nem értek eléggé a fogszabályozáshoz – bár tanultam, nincs ebben a témában szakvizsgám. Arról viszont több tapasztalatom van, hogy a parodontopáthia (fogínysorvadás) miatt eltávolodott fogak újrarendezésére és stabilizálására a fogszabályozó fogorvosnál valóban találhat megoldást. Több olyan esettel találkoztam a fogszabályozó rendelőben, mikor Önnél jóval idősebb pácienst is kezeltek ezzel a problémával – a legidősebb akire emlékszem 51 éves volt, 3 évig vont fel a fogszabályozó. Volt a fogszabályozó szakorvossal egy 42 éves közös páciensünk is, a fogszabályozás 2,5 évig tartott, majd az esztétikus sínt (esztétikus koronák egymáshoz pontszerűen rögzítve, melyek felhelyezés után helyben tartják, sínezik a fogakat) én készítettem el a páciens számára. Nála ez nem volt elkerülhető, a rágófogak aránylag stabilizálódtak, de a metszők helybetartására ezt a megoldást kellett válasszuk – természetesen csak az után, hogy a fogak egymáshoz való helyzetét a normálishoz közelire sikerült beállítani.
Sokszor előfordul, hogy a fogszabályozó orvossal közösen együtt működünk, egy-egy eset megoldásában. A fogak megfelelő pozicionálása alapvető egy-egy szép esztétikai korrekció kialakításához.
Én azt javaslom, hogy ha a parodontológiai kezelés sikeresnek bizonyult, mindenképp keressen fel egy fogszabályozó szakorvost a további teendők megtervezése végett. Azt nem tudom, hogy "rendbe tudja e hozni", de szükséges lehet a további negatív folyamatok ellensúlyozására. Emellett a parodontológiai kezeléseket is folyamatosan folytatni kell – legalábbis fenntartó kezelés szintjén, hogy a szájhigiene mindig megfelelő legyen és ne indulhasson el újabb gyógyulás.
2009. november 11., szerda
Letört fog: gyökérkezelés és korona?
"1-2 évvel ezelõtt egy baleset következtében az egyik felsõ szemfogamból, pontosabban a sarkából letörött egy darab. Szerettem volna már akkor megcsináltatni de nekem azt mondták, hogy ez egy elég drága beavatkozás lenne (kihúzni, majd a mellette levõ két egészséges fogat lecsiszolva, felépíteni). Sajnos nem tudtam pénzügyileg megoldani, így azóta sem sikerült megcsinálni a fogam.
Szeretném megkérdezni, hogy lenne-e más mód a helyrehozásra? Persze tudom, hogy látatlanban nehéz bármit is mondani de nagyon örülnék és nagyra értékelném az Ön véleményét is. Sok mindent olvastam már hasonló esetekrõl és arról, hogy ilyen téren napról-napra fejlõdik az orvostudomány. Nem tudom jót jelent-e vagy sem, de a letört fogam nem érzékeny, se hidegre, se melegre, nem kezdett el szürkülni és nem is fájt.
Másik kérdésem lenne, hogy a szóba jöhetõ megoldásoknak, nagyságrendileg milyen anyagi vonzata lenne? Gondolom ezt így nehéz megválaszolni, de sokat segítene, ha tényleg csak fõbb irányvonalakban tudna valamit írni.Továbbá ezúton szeretném megköszönni, hogy létrehozta ezt az oldalt és azt a kedves, segítõkész és lelkiismeretes doktori mivoltát ami a soraiból kisugárzik. Bár több ilyen orvos lenne..."
Látatlanban valóban nem tudok konkrétumot mondani, hiszen millió és egy dolgot jelenthet az, ha egy fogból letörik egy darab. A legbanálisabb esettől, mely kezelést sem igényel a fogeltávolításig. Mindez attól függ, hogy mekkora darab tört le, sérült e a fog belsejében az ideg ér csatorna (fogbélpulpa), eltört e esetleg a gyökér, ha eltört hosszában vagy keresztben repedt e, ha repedt, a fog koronai részétől a gyökércsúcs felé milyen távolságban? Mindezekre a kérdésekre csak a személyes vizsgálat és a röntgenfelvétel ad megfelelő felvilágosítást.
Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a szemfog az egyik legértékesebb fogunk és egyben a legerősebb. Ennek eltávolítása mellett ritkán dönt az orvos és csak valóban nagyon kilátástalan esetben. A szemfog ugyanis amellett, hogy hosszú gyökerével erősen kapaszkodik a fogágyban, statikailag a legfontosabb pozíciót tölti be, a fogív „sarkaiban” azaz a kanyarban helyezkedik el, ezért szerepe a rágás során illetve később egy esetleges fogpótlás kialakításakor alapvető fontosságú.
Ha a baleset következtében valóban „csak” a fog koronai részéből tört le egy darab és a gyökér nem sérült, nagy eséllyel a fog megmenthető. Ha a fogbél sérült, akkor gyökérkezeléssel ez kezelhető, majd a letört darab pótolható. A letört darab pótlásának módja attól függ, hogy mekkora ez a darab. Általánosságban elmondható, hogyha nem nagyobb, mint a fog koronai részének fele akkor sok esetben még fehér töméssel vagy esztétikus kompozit héjjal felépíthető. Ha több mint a fele eltört, akkor inkább csapos műcsonk, majd esztétikus porcelán korona kerül rá.
Ha a gyökér eltört, de a törésvonal a csontos fogágy felett húzódik, akkor gyökérkezelés, csapos műcsonk és korona jön szóba. Ha a csontos ágy alatt van a törés, akkor valóban a fogeltávolítás mellett kell az orvos döntsön, ebben a szituációban nemigen jön szóba más megoldás.
Ha a fogat el kellett távolítani, és a mellette levő fogak épek, akkor a legmegfelelőbb megoldás, mind az ép fogak védelme, mind a fent írt statikai helyzetből kifolyólag, ha a fogat implantátummal pótolják. Többféle implantátum rendszer létezik, ezek ára nagyon különböző, a minőség függvényében. Emellett lehetséges az Ön által felvetett hídpótlás készítése is, ilyenkor azonban a szemfog pótlása esetén nem minden esetben elegendő egy-egy mellette levő fog bevonása a hídba, a komoly megterhelés miatt, ez egyénenként a harapási viszonyok függvényében más és más lehet, a szájvizsgálat után dönthető el a legjobb megoldás.
Remélem megérti, hogy a fenti variációs lehetőségek függvényében a különböző lehetőségek pénzügyi vonatkozásainak összeállítása szájvizsgálat és röntgenfelvétel nélkül nem lehetséges. Az árakról az egyes fogászati oldalak árlistái felvilágosítást nyújthatnak, a kalkulációban remélem, hogy a fent adott információk segíteni fogják Önt.
Köszönöm melegszívű hozzászólását a munkámhoz, bízom benne, hogy segítségére lesz a fenti információ.
Minden jót és gyors gyógyulást kívánok Önnek!
Szeretném megkérdezni, hogy lenne-e más mód a helyrehozásra? Persze tudom, hogy látatlanban nehéz bármit is mondani de nagyon örülnék és nagyra értékelném az Ön véleményét is. Sok mindent olvastam már hasonló esetekrõl és arról, hogy ilyen téren napról-napra fejlõdik az orvostudomány. Nem tudom jót jelent-e vagy sem, de a letört fogam nem érzékeny, se hidegre, se melegre, nem kezdett el szürkülni és nem is fájt.
Másik kérdésem lenne, hogy a szóba jöhetõ megoldásoknak, nagyságrendileg milyen anyagi vonzata lenne? Gondolom ezt így nehéz megválaszolni, de sokat segítene, ha tényleg csak fõbb irányvonalakban tudna valamit írni.Továbbá ezúton szeretném megköszönni, hogy létrehozta ezt az oldalt és azt a kedves, segítõkész és lelkiismeretes doktori mivoltát ami a soraiból kisugárzik. Bár több ilyen orvos lenne..."
Látatlanban valóban nem tudok konkrétumot mondani, hiszen millió és egy dolgot jelenthet az, ha egy fogból letörik egy darab. A legbanálisabb esettől, mely kezelést sem igényel a fogeltávolításig. Mindez attól függ, hogy mekkora darab tört le, sérült e a fog belsejében az ideg ér csatorna (fogbélpulpa), eltört e esetleg a gyökér, ha eltört hosszában vagy keresztben repedt e, ha repedt, a fog koronai részétől a gyökércsúcs felé milyen távolságban? Mindezekre a kérdésekre csak a személyes vizsgálat és a röntgenfelvétel ad megfelelő felvilágosítást.
Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a szemfog az egyik legértékesebb fogunk és egyben a legerősebb. Ennek eltávolítása mellett ritkán dönt az orvos és csak valóban nagyon kilátástalan esetben. A szemfog ugyanis amellett, hogy hosszú gyökerével erősen kapaszkodik a fogágyban, statikailag a legfontosabb pozíciót tölti be, a fogív „sarkaiban” azaz a kanyarban helyezkedik el, ezért szerepe a rágás során illetve később egy esetleges fogpótlás kialakításakor alapvető fontosságú.
Ha a baleset következtében valóban „csak” a fog koronai részéből tört le egy darab és a gyökér nem sérült, nagy eséllyel a fog megmenthető. Ha a fogbél sérült, akkor gyökérkezeléssel ez kezelhető, majd a letört darab pótolható. A letört darab pótlásának módja attól függ, hogy mekkora ez a darab. Általánosságban elmondható, hogyha nem nagyobb, mint a fog koronai részének fele akkor sok esetben még fehér töméssel vagy esztétikus kompozit héjjal felépíthető. Ha több mint a fele eltört, akkor inkább csapos műcsonk, majd esztétikus porcelán korona kerül rá.
Ha a gyökér eltört, de a törésvonal a csontos fogágy felett húzódik, akkor gyökérkezelés, csapos műcsonk és korona jön szóba. Ha a csontos ágy alatt van a törés, akkor valóban a fogeltávolítás mellett kell az orvos döntsön, ebben a szituációban nemigen jön szóba más megoldás.
Ha a fogat el kellett távolítani, és a mellette levő fogak épek, akkor a legmegfelelőbb megoldás, mind az ép fogak védelme, mind a fent írt statikai helyzetből kifolyólag, ha a fogat implantátummal pótolják. Többféle implantátum rendszer létezik, ezek ára nagyon különböző, a minőség függvényében. Emellett lehetséges az Ön által felvetett hídpótlás készítése is, ilyenkor azonban a szemfog pótlása esetén nem minden esetben elegendő egy-egy mellette levő fog bevonása a hídba, a komoly megterhelés miatt, ez egyénenként a harapási viszonyok függvényében más és más lehet, a szájvizsgálat után dönthető el a legjobb megoldás.
Remélem megérti, hogy a fenti variációs lehetőségek függvényében a különböző lehetőségek pénzügyi vonatkozásainak összeállítása szájvizsgálat és röntgenfelvétel nélkül nem lehetséges. Az árakról az egyes fogászati oldalak árlistái felvilágosítást nyújthatnak, a kalkulációban remélem, hogy a fent adott információk segíteni fogják Önt.
Köszönöm melegszívű hozzászólását a munkámhoz, bízom benne, hogy segítségére lesz a fenti információ.
Minden jót és gyors gyógyulást kívánok Önnek!
2009. november 10., kedd
Fémkerámia híd utólagos korrekciója
"A kérdésem a következő. Egy hete helyezték fel a fémkerámia hidat ami elég jól sikerült a fogorvosom szerint és egyből fel is ragasztotta véglegesre. Azonban úgy érzem , h kicsit szélesebb lett mint kellene mert nyomja az arcomat olyan mint ha egy cukrot kaptam volna be. A kérdésem a következő lehet e még a szájban korrigálni ill. lecsiszolni az elkészített fogak oldalából."
Bizonyos mértékben lehet korrigálni a szájban is a fémkerámia hídon. A porcelán leplezésből az orvos elvenni el tud, hozzátenni azonban nem. Azt, hogy mennyit lehet elvenni az határozza meg, hogy mennyi porcelán leplező anyag van a fémen. Az oldalsó felszínből nem szoktunk elvenni csak a koronák csücskeiből, illetve a rágófelszíni zónából, ez azonban elegendő szokott lenni ahhoz, hogy a kényelmetlenség elmúljon és az új fogpótlást könnyű legyen megszokni.
Teljesen az orca felöli oldalából elvenni hipotetikusan ugyan el lehet, de ez tönkretenné a fogtechnikus által kialakított fogfelszínt, elvesztené a színét, a festés alatt ugyanis a porcelán egyszínű és valamivel világosabb mint festve, illetve a szélesebb felszínt lehetetlen olyan simára polírozni, mint az eredeti felszín volt, amely a nyelvnek, ínynek kényelmetlen lenne ezen kívül porózus is marad. Ez a megoldás tehát nem jön szóba, de a fogtechnikus a szemben elhelyezkedő oldal szélességéhez igazítja az új fogpótlás szélességét, így ez nem lehet szélesebb, mint amennyire szükséges, inkább, amint írtam, a csücskök igazítása elegendő lehet. Ha mégis erről van szó és valóban szélesre sikeredett a híd, előfordulhat, hogy cserélni kell, de ez a próbák során kiderült volna.
A szájüreg a nyelvvel és a fogakkal nagyon érzékeny terület. Egy fél milliméternyi eltérés komoly problémákat okoz, az ember mintha cseresznyemagot érezne. Becsapós érzés ez, melyet a legtöbb esetben a fogorvos aránylag egyszerűen tud korrigálni.
Bizonyos mértékben lehet korrigálni a szájban is a fémkerámia hídon. A porcelán leplezésből az orvos elvenni el tud, hozzátenni azonban nem. Azt, hogy mennyit lehet elvenni az határozza meg, hogy mennyi porcelán leplező anyag van a fémen. Az oldalsó felszínből nem szoktunk elvenni csak a koronák csücskeiből, illetve a rágófelszíni zónából, ez azonban elegendő szokott lenni ahhoz, hogy a kényelmetlenség elmúljon és az új fogpótlást könnyű legyen megszokni.
Teljesen az orca felöli oldalából elvenni hipotetikusan ugyan el lehet, de ez tönkretenné a fogtechnikus által kialakított fogfelszínt, elvesztené a színét, a festés alatt ugyanis a porcelán egyszínű és valamivel világosabb mint festve, illetve a szélesebb felszínt lehetetlen olyan simára polírozni, mint az eredeti felszín volt, amely a nyelvnek, ínynek kényelmetlen lenne ezen kívül porózus is marad. Ez a megoldás tehát nem jön szóba, de a fogtechnikus a szemben elhelyezkedő oldal szélességéhez igazítja az új fogpótlás szélességét, így ez nem lehet szélesebb, mint amennyire szükséges, inkább, amint írtam, a csücskök igazítása elegendő lehet. Ha mégis erről van szó és valóban szélesre sikeredett a híd, előfordulhat, hogy cserélni kell, de ez a próbák során kiderült volna.
A szájüreg a nyelvvel és a fogakkal nagyon érzékeny terület. Egy fél milliméternyi eltérés komoly problémákat okoz, az ember mintha cseresznyemagot érezne. Becsapós érzés ez, melyet a legtöbb esetben a fogorvos aránylag egyszerűen tud korrigálni.
Címkék:
fogpótlás,
fogtechnika,
porcelán leplezés
2009. november 8., vasárnap
Ideiglenes fogtömés szerepe
"A fogorvos koronát javasolt a letört és lyukas fogamra. Sajnos munkanélküli lévén erre egyelőre nincs keretem. Ezután említette, hogy akkor ideiglenesen betömi. Erről az ideiglenes tömésről szeretnék általánosságban érdeklődni."
Az ideiglenes tömés azt jelenti, hogy a fogat az orvos kitisztítja, a szuvas részeket eltávolítja, amennyiben szükséges az üreg aljára gyógyszeres fedést helyez. Lényegében mindent előkészít, ugyanúgy mintha utána a végleges tömés vagy egyéb megoldás következne.
Ideiglenes tömést elsősorban akkor szoktunk készíteni, ha valamiért várnunk kell a végleges tömés elkészítésével – például várjuk, hogy meggyógyuljon az íny egy fogtisztítás vagy kürettálás után, vagy a fogtechnikustól várunk egy munka elkészültére, melyet majd beragasztunk. Ugyancsak ideiglenes tömést készítünk, ha a fog gyökérkezelés alatt áll és le kell fednünk a behelyezett gyógyszert valamivel, de szeretnénk majd újra könnyedén a fog belsejéhez jutni.
Ideiglenes tömést általában egy-két hétre készítünk, ritkán hosszabb időszakra. Ez a tömés ugyanis általában puhább anyagból készül, elmállik a rágás során, így több hetet nem bír ki. Ha hosszabb távra döntünk mellette, előfordulhat, hogy vissza kell járni cserélni, vagy választhat az orvos egy hosszabb távú ideiglenes tömőanyagot is – ha a fog alkalmas erre – ez azonban drágább anyag szokott lenni, így a kezelés maga is többe kerül.
Az ideiglenes tömés – nem tudja a végleges tömés vagy fogpótlás szerepét hosszú távon ellátni, hiszen elkészítése során nem lehet a megszokott elveket betartani. Ez nem precíz tömés, így ha valaki hosszabb távon viseli és nem megy vissza vele az orvoshoz, hogy az folytatni tudja a munkáját előfordulhat, hogy a fogszuvasodás folytatódik. Ha mégis hosszabb távú viselésre kerül sor, érdemes többször ellenőriztetni, szükség esetén közben cserélni, hogy az így ideiglenesen ellátott fog vagy fogfelszín ne sérüljön tovább.
Az ideiglenes tömés azt jelenti, hogy a fogat az orvos kitisztítja, a szuvas részeket eltávolítja, amennyiben szükséges az üreg aljára gyógyszeres fedést helyez. Lényegében mindent előkészít, ugyanúgy mintha utána a végleges tömés vagy egyéb megoldás következne.
Ideiglenes tömést elsősorban akkor szoktunk készíteni, ha valamiért várnunk kell a végleges tömés elkészítésével – például várjuk, hogy meggyógyuljon az íny egy fogtisztítás vagy kürettálás után, vagy a fogtechnikustól várunk egy munka elkészültére, melyet majd beragasztunk. Ugyancsak ideiglenes tömést készítünk, ha a fog gyökérkezelés alatt áll és le kell fednünk a behelyezett gyógyszert valamivel, de szeretnénk majd újra könnyedén a fog belsejéhez jutni.
Ideiglenes tömést általában egy-két hétre készítünk, ritkán hosszabb időszakra. Ez a tömés ugyanis általában puhább anyagból készül, elmállik a rágás során, így több hetet nem bír ki. Ha hosszabb távra döntünk mellette, előfordulhat, hogy vissza kell járni cserélni, vagy választhat az orvos egy hosszabb távú ideiglenes tömőanyagot is – ha a fog alkalmas erre – ez azonban drágább anyag szokott lenni, így a kezelés maga is többe kerül.
Az ideiglenes tömés – nem tudja a végleges tömés vagy fogpótlás szerepét hosszú távon ellátni, hiszen elkészítése során nem lehet a megszokott elveket betartani. Ez nem precíz tömés, így ha valaki hosszabb távon viseli és nem megy vissza vele az orvoshoz, hogy az folytatni tudja a munkáját előfordulhat, hogy a fogszuvasodás folytatódik. Ha mégis hosszabb távú viselésre kerül sor, érdemes többször ellenőriztetni, szükség esetén közben cserélni, hogy az így ideiglenesen ellátott fog vagy fogfelszín ne sérüljön tovább.
2009. november 3., kedd
Rezekció, avagy gyökércsúcsamputáció után
"Május végén estem át egy gyökércsúcs rezekción. Nincs is vele gondom azóta sem, viszont kb. két hete észrevettem, hogy a mûtét helyén az ínyemnél egy kis megkeményedett kitüremkedés van, mintha csont lenne ott . Azt szeretném kérdezni, hogy ez normális?"
A csontos kitüremkedés teljesen normális is lehet, hiszen a rezekció során az orvos egy kis ablakot vág a csonton, ezen keresztül jut be a gyökércsúcshoz és távolítja el azt. A rezekció magát a gyökércsúcs eltávolítását jelenti, az így kialakult hiány helyét a véralvadék (esetleg nagyobb üreg esetén csontpótló) tölti ki, majd ez csontosodik. Ez a csontosodás a legtöbb esetben nem tölti ki annyira az üreget, mint az eredeti fog, ezért egy kis behorpadás maradhat. A csontablak széle, melyen keresztül az orvos bejutott, megmaradhat egy kis peremként, amely érződhet kitüremkedésnek, miután a csontosodási folyamat megállapodott, az eredeti duzzanat visszahúzódott. Ezzel semmi további teendő nincs, ritkán előfordul, hogy valakit annyir zavar (vagy az évekkel későbbi fogsor helyén el kell simítani) ilyenkor ez egy egyszerű beavatkozással érzéstelenítésben megoldható.
Sajnos bizonyos esetekben előfordul, hogy a rezekció ellenére a gyulladás a gyökér csúcsán kiújul. Ez azonban inkább röntgenárnyékként jelentkezik, illetve a páciens ismét elkezdi érezni a fájdalmat. Ha ilyenkor kialakul valami a gyökércsúcs környékén az inkább puha, mint kemény, esetleg egy fistula nyílás, melyen a genny ürülhet.
Ha bizonytalan a fogát illetően, a legmegfelelőbb, ha ismét orvosához fordul, aki tapintással vagy a röntgen segítségével hamar választ tud adni a jelenségre.
A csontos kitüremkedés teljesen normális is lehet, hiszen a rezekció során az orvos egy kis ablakot vág a csonton, ezen keresztül jut be a gyökércsúcshoz és távolítja el azt. A rezekció magát a gyökércsúcs eltávolítását jelenti, az így kialakult hiány helyét a véralvadék (esetleg nagyobb üreg esetén csontpótló) tölti ki, majd ez csontosodik. Ez a csontosodás a legtöbb esetben nem tölti ki annyira az üreget, mint az eredeti fog, ezért egy kis behorpadás maradhat. A csontablak széle, melyen keresztül az orvos bejutott, megmaradhat egy kis peremként, amely érződhet kitüremkedésnek, miután a csontosodási folyamat megállapodott, az eredeti duzzanat visszahúzódott. Ezzel semmi további teendő nincs, ritkán előfordul, hogy valakit annyir zavar (vagy az évekkel későbbi fogsor helyén el kell simítani) ilyenkor ez egy egyszerű beavatkozással érzéstelenítésben megoldható.
Sajnos bizonyos esetekben előfordul, hogy a rezekció ellenére a gyulladás a gyökér csúcsán kiújul. Ez azonban inkább röntgenárnyékként jelentkezik, illetve a páciens ismét elkezdi érezni a fájdalmat. Ha ilyenkor kialakul valami a gyökércsúcs környékén az inkább puha, mint kemény, esetleg egy fistula nyílás, melyen a genny ürülhet.
Ha bizonytalan a fogát illetően, a legmegfelelőbb, ha ismét orvosához fordul, aki tapintással vagy a röntgen segítségével hamar választ tud adni a jelenségre.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)