Gyökérkezelés, gócos fog

"A bal felső 4. fogam. 2 éve gyökérkezelték, majd került rá ideiglenes korona... most 1 hónapja lepottyant... a röntgennél azt mondta 2 másik orvos, hogy a gyökértömés nincs végigtömve, ez így nem jó, ki kell szedni, végső esetben pedig a fogamat ki kell húzni. Neki is láttak, de csak az egyik gyökércsatornát sikerül kitisztítani, a másikat nem. Kérdésemre, hogy miért nem maradhat úgy, ahogy volt, azt a választ kaptam, hogy azért, mert gondot okozhat, úgymond góc lehet belőle bármikor... Kérem szíves segítségét, merre induljak tovább.Panaszom továbbra sincs, de reményem sem sok maradt ."

Valóban előfordul, hogy a gyökeret nem sikerül csúcsig betömni, mivel az anatomiai forma, esetleg egy elágazódás ami a röntgenen nem látszódik, ezt nem engedi. Új koronát a fogorvosok zöme nem szívesen tesz rá egy nem csúcsig gyökértömött fogra, természetes, hogy megpróbálja a gyökértömést mégegyszer. Ha ráteszi az új koronát egy nem megfelelően gyökértömött fogra és az később panaszt okoz, ki lesz a felelős?

Ha a gyökér nincsen csúcsig gyökértömve nagy valószínűséggel maradtak benne baktériumok, amelyek gócot, gyökércsúcs körüli gyulladást eredményeznek. Ez azonban nem minden esetben igaz. Rengeteg esetben látunk röntgenen nem csúcsig érő gyökértömött fogat, amely teljesen panaszmentes, sehol egy gyulladás és ez így van évek óta, valószínűleg így is lesz még hosszú évekig. Olyat is rengeteget látunk, hogy csúcsig érő, tankönyvbe illően tökéletesen gyökértömött fog gyökércsúcsa körül hatalmas gyulladásos góc van…

Miért? A válasz nem teljesen egyértelmű. Valószínűleg nagy szerepe van az egyén saját védekező rendszerének (immunrendszer), a fogat megfertőző baktériumok szaporodási képességének, illetve a gyökérkezelés során alkalmazott gyökércsatorna tisztító eljárásoknak. Van olyan elmélet ami azt mondja, nem az a lényeg, hogy hogyan és mit tömünk bele a gyökércsatornába, hanem az, hogy mit szedünk ki és mennyire lesz csíramentes ez a fog. Ha teljesen sterilre sikerül kifertőtleníteni, akkor nincs benne baktérium, azaz nem fog újra elszaporodni benne semmi.
Azonban hogyan lehetünk ebben biztosak? Sehogy, mivel a dentinben milliónyi nanométeres dentitubulus van, teli folyadékkal, a folyadékban esetleg baktériumokkal.
Honnan tudjuk, hogy ezeket valóban mind kiírtottuk? Nem tudjuk, csak törekszünk rá. Ezért van rengeteg különféle metódus a gyökércsatorna tiszításra, ezért találták ki a lézert, amely a tisztítás után - ha minden igaz - beolvasztja a dentintubulusok szájadékát illetve a nagy hő révén elpárologtatja azokat. Erre találták ki az ózont és a különféle gyógyszereket is.

Az első tehát a tisztítás, utána, természetesen törekedni kell a legtökéletesebb csúcsig érő és falálló, azaz a csatornarendszert tökéletesen kitöltő gyökértömésre... Mi például elektromos gyökércsatornabemérést, tűs kontrollt, elektromos gyökércsatornatágítót, lézeres gyökércsatorna tiszítást alkalmazunk a lehető legtökéletesebb gyökértömés érdekében, de kollégáim nem kifejezetten endodontus szakemberek.

Ilyenkor, ha a véleményemet kérdik egy bonyodalmasabb fogászati esetben, mindig úgy próbálok gondolkodni, mi lenne ha az én fogamról vagy valamely családtagom fogáról lenne szó.
Én egy panaszmentes fogat semmiképp nem húznék ki. Kitisztítanám a gyökércsatornákat, amennyire csak lehetséges, majd készítenék egy gyökértömést – amennyire jót csak lehetséges. Ha szükséges a fogba csapot készítenék – ezt valószínűleg többé már nem lehet eltávolítani! – majd erre készítenék egy ideiglenes műanyag fogszínű koronát. Ha fél év múlva tünetmentes (röntgenen is) akkor elkészíteném rá a végleges koronát. Ez az eset magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy fél év múlva mégis el kell búcsúzni ettől a fogtól, az a fontos, hogy a páciens tudatában van e ennek a lehetőségnek és vállalja e ezt a kockázatot vagy sem.