"2 éve gyökérkezelt fogamat ez év február első napjaiban felnyitotta a fogorvosom (enyhe tünetek miatt), ekkor kiderült, hogy az egyik fogcsúcsnál gyulladás található. A megnyitás után elviselhetetlen, gyógyszerekre immunis fájdalom napokig, majd első adag antibiotikum kúra (Augmentin), közben továbbra is 2 naponta tisztogatva volt a fog. Eközben fülem, szemem olyannyira begyulladt a foggyulladástól (illetve a hirtelen kiszabadult gennytől), hogy 1 hétig hőemelkedéssel és gyulladt fejjel otthon kellett maradnom. A gyógyszer hatására vmennyit javult a fogam, pár hét után ideiglenes tömést kaptam. Ekkor 2 nap alatt sajnos újra belángolt a gyulladás. Újra kinyitották a fogat, 2 hétig továbbra is csak tisztogatás, majd mivel az ínyemen lévő gennytasak gyors ütemben elkezdett nőni és nagyon érzékennyé vált, a fogorvos újabb, másfajta antibiotikum (Dalacin) szedését kérte. Ezután panaszaim jóformán megszűntek, az ínyen lévő tasak fájdalommentes volt és lejjebb ment, de nem tűnt el teljesen (mintha bekeményedett volna!). 2 hét (folyamatos tisztogatás) múltán (múlt hét hétfőn) gyökértömést kaptam. A múlt hét fájdalommentesen telt, azonban vasárnap este az ínyen lévő tasak fájdalmassá vált és elkezdett nőni újra. Kiújult a gyulladás. A doktor az egyik csatornából a tömést újra eltávolította és nyitva hagyta. Most megint fájó foggal várom a következő vizitet.
Kérdésem lenne, hogy mi az a pont, amikor ki kell húzni a fogat? Normális-e, hogy 2-3 hónapig vesződik az ember egy foggyulladással, holott 2 antibiotikumkúrán vagyok túl, amellett, hogy az orvos 3 féle fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő szerrel fecskendezi tele a foggyökereket 2 naponta? Miért nem múlik el a gyulladás?
Előre is nagyon köszönöm válaszát/véleményét, üdvözlettel:"
Leírása alapján úgy tűnik olyan fogorvosa van, aki a legvégsőkig mindent elkövet, hogy a fogát megmentse. Sajnos van olyan, hogy ez nem lehetséges. A gyökerek csúcsán vagy magasabban olyan elágazódások lehetnek, melyekbe nagyon nehéz vagy lehetetlen a fogorvosnak bejutnia, bezzeg a mikrométeres baktériumok bejutnak.
Az antibiotikumok kívülről a csonthártya felől hatnak. Az augmentin (penicillin) és a dalacin a két legmegfelelőbb és leghatékonyabb antibiotikum, melyet a fogászatban alkalmazni szoktunk. Ezek a külső gyulladást a gyökérhártyásól, csonthártyáról lehúzzák.
A lényeg azonban a gyökércsatornában van. A fertőzés a gyökércsúcson túlra mindig innen szivárog ki. Az antibiotikum kívül ugyan hat, de ha belül maradtak bacik, akkor innen újrafertőződik a gyökércsúcs. A gyökércsatornákat sajnos nem lehet a szisztémásan adott antibiotikumokkal kifertőtleni, ezekre lokális fertőtlenítés kell – mint írta, kinyitni, áttisztítani, gyógyszerrel lezárni, újra és újra.
Ha ennek ellenére kiújul a csúcson a fertőzés az arra utal, hogy vagy a gyökércsúcson van olyan delta szerű csatornahálózat, melyet képtelenség kitisztítani, vagy van valahol egy mellékes gyökércsatorna, melyet nem tudott a fogorvos feltárni – ez lehet hogy a röntgenen sem látszódik.
Ha a gyökércsúcsi deltáról van szó, bizonyos esetekben meg lehet kísérelni a fogat megmenteni gyökércsúcs rezekcióval, azaz a fertőzött gyökércsúcs műtéti eltávolításával, ez inkább frontfogakon, 60-80%ban sikeres, moláris fogakon kevésbé, sőt a moláris fogak szájpad felöli gyökércsúcsán nem leheteséges, hiszen túl mélyen vannak a rezekciós műtéthez.
Hogy hol a határ a fogeltávolítás/gyökérkezelés folytatásánál? Ezt a páciens és a fogorvos együtt döntik el. Van aki hamarabb, van aki később dönt úgy, nem ad több esélyt a fognak. Van például egy nyugdíjas fogorvos kolléganőnk, akinek az egyik alsó 7-es fogát kb. egy éve tartjuk tünetmentesen úgy, hogy havonta jön Calcium hidroxid – Klion paszta gyógyszercserére + lézeres fertőtlenítésre a csatornákban. Nem merjük gyökértömni – az ő egyetértésével, mert a röntgen is és ő is bizonytalan ebben, lehet, hogy ha gyökértömnénk, kiújulna a fájdalom. Képtelenség ugyanis feltárni az egyik gyökércsatornát teljesen a csúcsig. Így viszont valahogy egy egyensúlyi állapot állt be, ugyan ideiglenes tömés van a koronában, de neki ez így inkább megfelel, minthogy elveszítse a fogát.
Egy másik páciens pedig semmiképp nem választaná ezt a megoldást, hiszen biztos, sokkal kézzel foghatóbb megoldást szeretne, akkor is ha az adott esetben a fogeltávolítás, majd híd készítés.
Olyan is volt hogy egy pácienssel egy évig tartottuk a lelket egymásban és a fogban, hogy hátha sikerül, majd a végén csak a foghúzást kellett választanunk, mert makacsul ellenált a kezelésnek. Addig reménykedtünk, utána sajnáltuk az eltelt időt…
Mindannyian mások vagyunk és minden egyes eset más és más, így ebben fogorvosával közösen kell döntést hozniuk. A fogorvos el tudja mondani egy egy kezelési lehetőségét előnyét, hátrányát, prognózisát, sikerességének várható szintjét, ajánlatát a kezelésre több szempont szerint, de végsősoron nem ő dönt a kezelésről, hanem a páciens.
Remélem segítik Önt a fenti információk, mielöbbi gyógyulást kívánok,
"Nagyon köszönöm gyors és kimerítő válaszát. Példáival nagyon sokat segített, hisz mint minden elhúzódó betegséget (így a fogét is), talán inkább az ember lelke sínyli meg hosszútávon és bizonyos helyzetekben már nagyon szubjektív, hogy mi a helyes döntés (a szakmai oldaltól eltekintve). Fogorvosom egyetlen hibája, hogy gyakorlatilag szó nélkül végzi a kezeléseket és csak ritkán közli, mi a helyzet. Ezért is merészeltem kikérni a véleményét, hiszen nem fogorvosként, nem tudom eldönteni, hogy ez mennyire gyakori eset. Ezért mégegyszer nagyon köszönöm a példákat.
Egy biztos, hogy holnap kikérdezem alaposan a doktorurat, lesz ami lesz :) "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése