Foghúzás után ne szedjen aszpirint

"Négy napja kihúzták a jobb alós 5. fogamat. Még mindig látom a nyers húst a helyén és enyhe szivárgást észlelek. Normális dolog ez ennyi idő után? (az eddigi foghúzásoknál nem volt ilyentapasztalatom). lüktető fájdalmat is érzek."

Én nem vagyok most Magyarországon, így csak késve tudok válaszolni, így lehet, hogy már nem aktuális a kérdése, remélem azóta rendben van. A kihúzott fog helyén egy vérrögnek kell kialakulnia, fontos tehát, hogy az üreg ne legyen üres, sőt ha üres lenne az lenne a baj, mert az azt jelenti, hogy nem alakult ki benne a véralvadék. A véralvadékban levő őssejtekből alakul ki ugyanis a fog helyét kitöltő csont majd a későbbiekben. Az, hogy 4 nap után is még vérzést tapasztal, valóban nem megszokott, esetleg a háttérben valami véralvadási probléma állhat, mindenképp forduljon az orvoshoz, hogy ennek a végére járjanak. Az is elő szokott fordulni, hogy a foghúzás után egy enyhébb fájdalom miatt valaki bekap egy aszpirint, ami jó ugyan a fájdalomra, azonban véralvadás gátló hatása miatt ez foghúzás után (és elött) nem javasolt – elnyújtja a véralvadást.
A lüktető fájdalom oka szintén lehet az, hogy a foghúzás helyén nem alakult ki a véralvadék, az üres üregben ilyenkor könnyebben alakul ki fertőzés, amely rendellenes fájdalmat okoz a fogeltávolítás után. Ilyenkor mindenképp orvoshoz kell fordulni, aki újra elérzésteleníti a fog helyét, kitisztítja az üreget, miközben újra vérzést indukál e területen. A véralvadék kitölti az üreget és normálisan folytatótdhat a gyógyulás.

Bölcsességfog mögötti gyulladt fogínytasak

"Egy fogászati problémával kapcsolatos kérdésem lenne: a bölcsességfogam alul be van tömve már több éve, nem fáj. 2 hónappal ezelőtt kezdődött, hogy úgy éreztem fáj a nyakam. Éjjel vettem észre hasonfekvésben ha oldalra fordultam. És elkezdődött a kálváriám: házi orvos, garattükrözés, nyelőcsőröntgen. Minden rendben. Előjegyzés ultrahangra, vérképre, movalis kúp felírva..stb Közben - ettől függetlenül - fogpótlást csinálatok egyik oldalon (koronát) és gondoltam egyúttal csináltatok panoráma röntgent is. Megmutatam szájsebésznek is aki azt mondta, feltehetőleg a bölcsességfogamban a tömés alatt szuvasodik a fogam. Aztán a fogorvos is megnézte,mondta, hogy a bölcsességfogam utáni rész is gyulladásban van, ezért csináltatott külön erről a fogról röntgenfelvételt, és ő azt mondta, hogy ki kell húzni mert tasak van a fogam mellett (ez már az íny alatti részen) ettől lehet begyulladva a nyakam is. Ezer százalékra mondta, hogy el kell távolítani, mert kérdeztem, hogy biztos nincs-e más megoldás.
Önhöz is ez lenne a kérdésem: tényleg szükséges-e ez esetben a foghúzás? nem lehet a tasakot eltávolítani vagy tisztítani?"

Ha a fogorvosa ennyire 100 %-ra a foghúzás mellett voksol, akkor erre valószínűleg jó oka van. Egy bölcsességfogat, főleg ha ennyire kiterjedt, komoly következményes panaszokat okoz nem szoktunk elkezdeni megmenteni, mivel ez általában nagyon kis sikeraránnyal járó művelet, viszont annál nagyobb esélye van még komolyabb szövődmények kialakulásának. A bölcsességfogak mögötti tasakok terápiája nagyban függ attól, hogy az illető fog mennyire emelkedett be a rágósíkba, azaz mennyi helye volt az előtörésre. Minél inkább „kint van” azaz a helyén van a bölcsességfog, annál kevésbé van mögötte tasak és ez annál könnyebben kezelhető. A bölcsességfogak nagy részének azonban nem marad már elegendő hely a teljes előtöréshez, így ezek hely hiányában hátsó felükkel részben vagy egészben az íny alatt maradnak, így alakul ki mögöttük a tasak – tehát a legnagyobb probléma a hely hiánya, a tasak csak ennek következménye. Ha a bölcsességfog mögötti tasak nem túl nagy kiterjedésű, eltüntetni ugyan nem lehet, azonban lehetőség van arra, hogy a szájhigiénikus, vagy a fogorvos rendszeresen kitisztítsa a tasakot, a félévenkénti hagyományos fogtisztítás alkalmával, ilyenkor, ha szükséges lézeres kezelést is alkalmazhat a fogínytasakban fellelhető kötőszövetes, baktériumokkal átitatott szövetrészek eltávolítására. Ha azonban a tasak mélyre terjed, és a bölcsességfog komoly panaszokat okoz, valóban gyakori megoldás a fogeltávolítás.
Természetesen a legjobb az lenne, hogy még egyszer megkérdezi a fogorvost a lehetőségekről és megkérdezi a részletekről, hogy végül biztonsággal tudjon dönteni a következő lépésről.

Fogászati érzéstelenítés esetleges mellékhatása

"Szeptember elején felül a bal utolsó fogat a fogorvos kihúzta, mert mozgott, és mondta hogy előbb utóbb ezzel probléma lenne. A húzás minden gond nélkül lezajlott, utána sem voltak panaszaim, leszámítva, az egy két napig tartó enyhe fájdalmat a seb helyén. Azonban, a húzás óta egy érdekes dolog tűnt fel, nem csak nekem, hanem a környezetemnek is. mikor mosolygok, a húzott fog oldalán a mosolyom nem olyan széles mint a másik oldalon, olyan mintha ferde lenne a mosolyom. Semmi egyéb, arcbénulásra, agyvérzésre utaló tünetem nem jelentkezett. Nem zsibbadok, ugyanugy látok mindkét szememmel, és alaphelyzetben sem lóg lefelé az arcom egyik oldala. Csak a mosolygásnál észlelhető a torzulás."

Én nem gondolnék arcbénulásra vagy agyi problémára. Olyan előfordul, hogy mikor érzéstelenítő injekciót adunk, a tű hegye a mélyben súrolhat ideget – ez elég gyakori, szerencsére hamar regenerálódik. Az is gyakran előfordul, hogy a tű ideghez nem ér ugyan, de keletkezik egy kis véraláfutás a szövetek között, mely nyomhat ideget, izmot egyaránt. Egy ilyen vérgöb elég lassan szívódik fel, több napba, akár hétbe is telik. Ilyen esetben szájnyitási korlátozottság is előfordul.
Talán lehet még kapcsolatban a harapással, de ennek komolyabb észlelhető egyéb tünetei is lennének, mint például fájdalom az állkapocsizületben.

Szerintem a legalapvetőbb, hogy biztonságban érezze magát, így ha a jelenség továbbra is megmarad én azt javaslom, hogy mindenképp keresse fel ismét orvosát.

Hányszor cserélhető egy fogtömés?

"Azt szeretném kérdezni,hogy egy fogban hányszor lehet tomést cserélni és ez mennyiben befojásolja a fog élettartamát?koszonom."

Akár többször is lehetséges egy fogban tömést cserélni, ha erre szükség van. Hogy pontosan hányszor? – ez jó kérdés, nincsen erre konkrét válaszom, de az biztos, hogy egy fogba mindaddig helyezhető tömés, amíg van elegendő foganyag a koronában ahhoz, hogy ezt a tömést biztonsággal megtartsa. Sőt, a mai esztétikus fényrekötő tömőanyagok nagy része olyan kémiai rögzítési techhnikákkal rögzül a foghoz, ami akkor is ott tartja a tömést, amikor már nagyon kevés foganyag van csak a fogban (többször előfordul, hogy a fog törik le a tömés mellől és nem fordítva!).
Persze minden tömés elött a fogorvos kitisztítja az üreget, lepolíroza a szükséges zománcfelszíneket, ennek során minimálisan fogy a foganyagból, azonban nem ez „veszi el” az ép foganyagot, hanem maga a fogszuvasodás, melynek során a szuvasodást okozó baktériumok anyagcseretermékei (savak) lényegében eloldják a kemény foganyagot. A fogorvosi fúróval a fogorvos csupán a hozzáférést biztosítja a szuvas területhez, eltávolítja a beteg részeket, illetve megfelelő formájúvá alakítja az üreget ahhoz, hogy a készülő tömés minél hosszabb ideig biztonsággal és jól funkcunkcionáljon a szájban.

Idővel, ha egy tömést mégis többször kellett cserélni (kiesett, újra alászuvasodott, stb) előfordulhat, hogy a fogorvos a fogat biztonságosabban kiegészítő és megvédő betét (inlay vagy onlay) elkészítését javasolja, mely a fogtechnikai laborban készül és lényegében a hiányzó fogdarabka kipótlására szolgál.

Duzzanat a fog fölött a fogínyen

"Tisztelt Doktornő!Azért keresem meg kérdésemmel ,mert eléggé megilyedtem. A következő azanamnesis:Két felső bölcsesség fog exkaválásra került. A szájsebészek "szaszerű" munkája révén a mellette lévő fogak sérültek, károsodtak, lyuk keletkezett rajtuk ,ami ellátásra várnaka bal felső utolsó két fogam közül, melyből az utolsó egy tömött fog. Felette keletkezett kb 3-5 hete fájdalommal járó duzzanat. Egy lámpával megnéztem, picit pirosas. Jellegzetesége, hogy olyan mint egy duzzanat ami meg lenne töltödve valamivel. Érintésre fáj.Fogkérmre csíp a helye. Nagyon félek a daganatoktól ,de egy Fogorovos hallgató ismerösöm szerint nem igy néznek ki a szájdaganatok. Az lenne a kérdésem ,hogy mi lehet és milyen medikáció javasol! Valamint ,hogy ez feloldható , felszívatható-e kamillatea öbölgetős kúrával?Előre is megksözönve gyors válszát!"

Semmiképp nem gondolom,hogy daganatról lenne szó. Látatlanban elég nehéz pontos diagnózist adni, sőt nem is lehetséges. A leírtak alapján nagyon valószínű, hogy a kérdéses foga a tömés alatt elhalt, a gyökércsatornák fertőzöttek, a csatornákban levő váladék pedig utat keres magának, s mivel a koronai rész felé nem tud, ezért a gyökércsúcson át a csont felé, majd a csonthártya felé halad. Ez egy idő után megemeli a nyálkahártya felszínét is, ezért alakul ki a duzzanat melyet észlelt.
A terápiája szituációtól függően elsősorban gyökérkezelés. A fertőzött fogat az orvos megnyitja, a gyökércsatornákat feltárja, alaposan kitisztítja (mechanikai vagy lézeres gyökércsatorna tisztítást alkalmaz, majd a fogat gyógyszerrel lezárja. Ezt mindaddig ismétli, míg a fertőzés a gyökércsatornákban tökéletesen megszűnik. Ekkor következik a gyökértömés, majd a végleges fedőtömés – általában fényre kötő fogszínű tömőanyaggal - mely már a fog koronai részét fedi le.
A daganat szerencsére nem az Ön által leírt tüneteket mutatja, de fontos lenne, hogy panaszával mihamarabb forduljon fogorvoshoz!

Az amalgám tömés cseréje

"Én azt szeretném kérdezni, hogy ha 15 éve nem jártam fogorvosnál, érdemes elmennem? Semmi bja a fogaimnak, van két amalgán tömésem hátul. Sokat dohányzom, nem olyan fehérek a fogaim, de nem zavar. Most 34 éves vagyok. Ki kell cserélni ezeket a töméseket néha? Nem sok kedvem van elmenni..."

Általában mindenkinek azt javasoljuk, hogy félévenként legalább egyszer látogasson el a fogorvosi rendelőbe. Egy gyors felülvizsgálat során az orvos felfedezhet olyan apró, kezdődő kis dolgokat, melyeket a hozzá nem értő csak hónapokkal, akár évekkel később vesz észre - sajnos csak akkor amikor már nagy baj van, esetleg a fogát el is veszti.

A szuvasodások nagy része a fogak oldalsó felszínéről indul el, melyet a fogkefével nehezen tudunk megközelíteni, illetve a fürdőszobai tükörrel nem tudjuk ellenőrizni. Az nagyon jó hogy nem fáj semmi, akkor főleg semmi ok nincs arra, hogy féljünk elmenni a fogorvoshoz.

Sok embernek születetten erős fogazata van, a nyálban levő baktériumflóra kevés szuvasodást okozó bacit tartalmaz, esetleg kevés szénhidrátot, több rostot és keményebb ételt eszik - náluk sokkal ritkábban talál a fogorvos fogszuvasodást.

Az amalgám tömés kicseréléséről a legtöbb fogorvosnak eltérő véleménye van. Vannak olyan fogorvosok, akik az amalgámtömések cseréje mellett érvelnek, akkor is ha azok jól funkcionálnak, mások szerint ezeket nem kell feltétlenül cserélni, de ha új tömés készül az már lehetőleg ne ebből az anyagból legyen és vannak még olyan fogászatok, ahol az amalgám tömést még mindig alkalmazzák, hiszen jóval olcsóbb és sokszor egyszerűbben kivitelezhető, mint a fényre kötő tömés technológia. Én nagyjából a középső táborba tartozom, ha nem feltétlen muszáj nem szedném ki, de új tömést már nem készítek amalgámmal. Egy 10-15 éves tömést azonban érdemes alaposan megvizsgálni, ennyi idő után azért előfordulhat, hogy a tömés mellett másodlagos szuvasodás keletkezik, ekkor ki kell cserélni, hogy elkerüljük a későbbi fájdalmas következményeket (gyökérkezelés, fogeltávolítás).

Ha nincsen új szuvasodás és esetleg a régi tömések is jó állapotban vannak (egy kis polírozást esetleg akkor is megérdemelhetnek) még egy fontos dolog van - ez az íny állapota. A dohányzás még inkább fokozza a fogkőképződést, ezt mindenképp érdemes ellenőrizni, a fogakat, a fogínyt áttisztogatni, a fogkőlevétel után a fogközöket átpolírozni Air-brush sópolírozóval, mely az összes érdességet eltünteti, finommá varázsolva a fogfelszíneket.

Szerintem ahogy odafigyelünk a hajunk, bőrünk, testünk egyéb részeinek egészségére, a fogaink is megérdemelik a törődést, a félévenkénti, esetleg évenkénti felülvizsgálatot.

Fogínysorvadás már fiatal korban

"Nekem hatalmas problémám van. 4 éve tanulok trombitálni. Az első egy évben nem volt semmi problémám,, de azóta lassan már 2 éven keresztül folyamatosan fáj a fogam, szünet nélkül mindennap. Észrevettem, hogy az ínyem elkezdett sorvadni és gyulladni (egyébként 21 éves lány vagyok). Senki nem segít rajta, pedig járom sorra a fogorvosokat. E miatt olyan depressziós voltam, hogy kihagytam egy évet a gimnáziumból. Nem bírom elviselni ha abba kellene hagynom a trombotálást."

Ezt a levelet szomorúan olvasom, mert hogy valóban nem sokat tud tenni egy fogorvos ebben az esetben, már találkoztam ilyennel korábban is. Akiről én tudok, ő egy középkorú férfipáciens volt, aki hasonlóan fúvós hangszeren játszott sokáig (több évig) és hasonló tünetekkel jött a rendelőbe. Végül fogszabályozó segítségét vette igénybe, ezzel lehetett úgy ahogy ellensúlyozni a fúvós hangszer által a fogakra kifejtett nyomás hatását - ez segített valamelyest helybentartani a fogait, hiszen a zenélésről ő sem akart lemondani, így egy köztes megoldást választott.

Érdemes tudni, hogy a fogak nem szilárdan rögzülnek a csontban (nincsenek belenőve) hanem minden egyes fogunkat sok-sok apró finom rost függeszti fel a csontos fogágyban. Ezek a finom rostok, illetve a fogat körülölelő csontos fogágy nagyon nagyon érzékeny a nyomásra, húzásra - nyomásra leépüléssel, húzásra a csont felépüléssel reagál. Ha valami - legyen akár ez egy hangszer - folyamatosan egy kényszeres nyomás vagy szokatlan erőhatás alatt tartja a fogakat - ezek sajnos meglazulhatnak. Ha a háttérben esetleg genetikailag sem annyira erős a fogágyszerkezet, esetleg még valami harapási rendellenesség is fennáll - ez a folyamat akár elég hamar látványos "eredményt" produkál. Az orvosi egyetemen az egyik előadó ezt azzal a történettel szemléltette, hogy volt egyszer egy fiatal páciense, akinek nem tetszettek a saját fogai, túl sárgának tartotta őket, de senki nem volt hajlandó kihúzni ezeket, hiszen egészséges fogak voltak (akkor még nem volt fogfehérítés...) ezért egyenként addig-addig mozgatta őket, míg végül mindegyiket el nem távolította, így kaphatott egy fogsort...

Vannak akiknek genetikailag gyengébb és vannak akiknek erősebb fogaik, fogágyuk, csontszerkezetük van. Mindannyian mást örököltünk szüleinktől, mindannyiunknak vannak erősségeink és sajnos gyengéink is.

Amit szerintem ilyen esetben érdemes megtenni: először is valóban nagyon alaposan végiggondolni, hogy a trombitálás helyett nincsen e más olyan zenei eszköz, amely nem okozza ezeket a mellékhatásokat. Ha gyenge a térdem nem megyek síelni, bármennyire rajongok is érte, választhatok egy másik sportot is, akár a hegyek között. Sokszor valóban nagyon nehéz lemondani bizonyos dolgokról, érdemes esetleg más véleményét is megkérdezni erről, hátha valakinek egy mondata vagy egy megfelelő szava segítő lehet egy ilyen szituációban.

Ha mégsem sikerül lemondani a kedvenc hangszerről, akkor talán meg lehet próbálni, hogy a fogszabályozó szakorvosnak mi a véleménye. Én sajnos nem vagyok fogszabályozó szakember, csak láttam a praxisukban hasonló esetet - ez inkább tüneti kezelés volt mint oki, de időt nyert vele a páciens és megtarthatta a fúvós hangszert.

Ami még ezek mellett nagyon fontos, hogy rendkívül alaposnak kell lenni a fogmosás területén és odafigyelni a szájhigiénére. A fogkő, ínygyulladás tovább rontják a fogágy állapotát, így ezt a lehetőséget mindenképp érdemes megelőzni.

Ínyvérzés lehetséges okai

"Voltam dentalhigienikusnal aki azt mondta a masodik alkalommal, hogy javult a foginyem allapota.(ez ket hete volt) Most ismet elkezdett verezni a foginyem, tobb helyen is ami eleg ilyeszto szamomra. Gyogynovenyekbol keszult teaval naponta ketszer oblogetek es fogselymet is hasznalok. De valahogy nem igazan eszlelek javulas. Sot jelenleg az inyem allapota mondhatni romlik."

Ha most volt dentalhigiénikusnál, ne ijedjen meg egy kis ínyvérzéstől! Ez fontos jelzés, hogy az íny bizonyos területeken még gyulladt. Mivel frissen dentalhigiénikus kezelések után van, nem lehet fogkő, hiszen azt eltávolították. Ha voltak mély ínytasakok a szájhigiénikus bizonyosan ezeket is kitisztította, ezek azonban nem múlnak el egyszerűen. A nagyon mély tasakok sajnos egyáltalán nem múlnak el, ezeket folyamatosan tisztítani kell, hiszen a csont nem épül vissza. A kisebbeknél a gondos tisztítás után az íny feszesen visszahúzódik (nem a csont épül fel!).

A lényeg a nagyon alapos fogmosás és a rendszeres professzionális tisztítás. Nem csak fogkefét kell használni, hanem érdemes megkérdezni a fogorvost vagy a szájhigiénikust az egyéb fogápoló eszközökről. A fogak közötti résekbe a fogkefe nem megy be könnyen, ezekre speciális fogtisztító eszközök vannak, mint például a fogselyem, a szuperfloss vagy az interdentális kefe. Elvileg naponta kétszer - reggel és este - ajánlott fogat mosni, de a szorgalmasabbak akár minden étkezés után is moshatnak, nem fog megártani. Egy fogmosás ideje átlagosan minimum 2 perc kellene legyen.

Ha a tisztítás alapos volt és a fogmosás is nagyon alapos és ennek ellenére újra felbukkan az ínyvérzés, az jelenthet még elálló korona, vagy más fogpótlás szélének jelenlétét, esetleg kiugró tömés szélt. Ez annyit jelent, hogy ha a tömés vagy korona nem passzol tökéletesen a fog nyakához vagy oldalához, ahol lezárul, hanem eláll attól, az ugyanúgy viselkedik, mintha fogkő lenne, azaz az íny gyulladásba jön ezen a területen. Ilyenkor hiába tisztítja át a higiénikus, hiszen maga a kiváltó ok ott marad. Ilyenkor bizonyos esetekben elegendő annyi, hogy a fogorvos átpolírozza az adott tömésfelszínt, sokszorazonban a helyzet annyira súlyos lehet, hogy kár a korona cseréjét is igényli. A régebbi, hagyományos módon elkészített koronák széle mind elálló, hiszen ezen koronák szélének nem lett kialakítva a megfelelő hely a fog nyakánál, nem tud besimulni, ígyelőbb utóbb vagy ínyvérzést, vagy ínyvisszahúzódást okoznak (szürke szélű koronák), míg az újabb technika szerint a korona szélét afogorvos a vállas korona elkészítés során besüllyeszti a fog nyakánál, így az nem áll el, így nem okozhat ínygyulladást.

Ha tehát az alapos tisztítás és fogmosás ellenére mégis fennmaradnak az ínyvérzéses tünetek, mindenképp forduljon fogorvosához, hogy ki tudja deríteni, ha nem fogkő, akkor mi áll az ínygyulladás és a következményes ínyvérzés hátterében.

Gyökérkezelés - mit miért csinál a fogorvos?

"18 éves gyermekemnek kb. 2 évvel ezelőtt tömött foga gyökerénél egy dudor jelentkezett. A röntgen kimutatta, hogy a tömés alatt a szuvasodás folytatódott a csont felé. Azóta megnyitották a gyökereket, antibiotikumot szedett, kivül felvágták az inyét, hogy távozzon a genny, és két naponta átöblítik. Ez a folyamat már 4 hete tart. A kérdésem az lenne, hogy folytassa-e ezt a fajta kezelést, vagy nyugodjunk bele a fog esetleges eltávolitásába. Esetleg van rá más megoldás, ami lerövidítené a fog gyógyulását?"

Amikor egy gyökércsatornában annyi genny van, hogy a gyökér csúcsa felé, majd azon keresztül a csont és a szájüreg felé keres utat, az valóban komoly fertőzésre utal. Ilyenkor legfontosabb teendő, hogy a genny feszítését, mely a fájdalmat okozza mihamarabb megszüntessük, ez lényegében a tüneti kezelés - ezért nyitják ki a fogat és nyitja meg az orvos a gennyes puklit az ínyen.
A gyökércsatorna rendszer alapos kitisztítása és fertőtlenítése, majd gyógyszeres lezárásával indul el az oki kezelés. Ehhez mindenképp le kell zárni a fogat gyógyszerrel, hiszen a nyitva kezelés során a genny ugyan ki tud folyni a gyökércsatornából és ez megszünteti a fájdalmat, de a szájüregben levő egyéb bacik be tudnak menni, illetve a csatornában levő bacitömeg nem pusztul el.
Előfordulhat, hogy a gyökércsatornában levő anatómiai rendellenességek miatt, illetve a feltárhatatlan gyökércsatornában levő baktériumok vagy genny miatt nem szűnik meg a fájdalom, ezért nem indul el az oki kezelés. Ha valóban minden próbálkozás kudarcot vall és nem sikerül a gyökércsatorna rendszert úgy feltárni, hogy aztán hagyományos mechanikai tisztító eszközökkel vagy modern lézeres gyökércsatorna tisztítással fertőtleníteni lehessen a csatornát, akkor a fogat sajnos gyökértömni sem lehet.
Ma már több eszköz létezik a gyökércsatorna rendszer feltárására, ilyen a digitális röntgen, mely kinagyítható, ezáltal alaposabban átvizsgálható a kép (bár ez még mindig csak 2 dimenziós, egy harmadik dimenzióban levő gyökércsatornát sajnos ez sem mutat ki) vagy ide tartozik az elektromos gyökércsatorna bemérő illetve gépi gyökércsatorna tágító műszer is, mely nagyban megkönnyíti az orvos munkáját és lehetőséget ad számára a nehezebben kezelhető gyökerek feltárására is (nem mindegyikére!).

Minden fog és minden szituáció más is más így látatlanban sajnos nem tudok többet mondani gyermeke fogáról, hogy az megmenthető e vagy sem. Ha az én gyermekem foga lenne én sem adnám fel könnyen, bár lehet, hogy valóban nincs más megoldás.

Lézerkezelés korona vagy híd mellett

"Érdeklődnék, hogy körhíd esetén alkalmazható-e a lézerkezelés?
Le kell-e szedni a körhidat?"

A lézeres kezelés alkalmazható a koronázott fog mellett is – ez nem kizáró ok, azonban csak abban az esetben, ha a korona megfelelően jól zár, nem áll el az eredeti fog kontúrjától. Van olyan eset, mikor egy megfelelően elkészített híd mellett félévente, vagy évente zárt kürettet és lézeres kezelést kell alkalmazni, hogy az állapot minél tovább fent maradjon, a mélyben az ínytasakokban ne alakuljon ki krónikus gyulladás.
Más esetben azonban ez nem elég, ha egy híd nem megfeleően van kialakítva az ínyszélnél, illetve a híd alatt bizonyos pillérfogak fogágya erősebben megrendült, felesleges a lézeres kezelés, hiszen a komolyabb bántó okok fent maradnak, a lézeres kezelés nem fog segíteni.

Így tehát kérdésére sajnos nem tudok konkrétan válaszolni, minden eset más és más, ennek eldöntéséhez fogorvosi szájvizsgálatra lesz szükség.

Fogszuvasodás, lepedék a fogon

"Eddig semmi baja nem volt a fogaimnak. A hétvégén ráharaptam egy elég kemény ételre és az egyik hátsó fogamból letörött egy pici rész a tetejéből. mikor megnéztem a tükörbe láttam, hogy alatta fekete kis részen . amit persze csak most vettem észre, mert eddig felette volta a jó fehér fog darab.
az lenne a kérdésem, hogy ez mitől van, a fogorvos mit fog vele csinálni?"

A leírtak alapján fogszuvasodásra gondolok. A szuvasodás elindulhat például a fog rágófelszíne felől, ilyenkor az ember könnyebben észreveszi, hiszen látszódik az elsötétedés a rágófelszíni barázdákban, illetve könnyebben beleragad az étel is, így hamar felhívja magára a figyelmet. Van olyan is, mikor két fog között hosszabb ideig megtapad a lepedék a fogak oldalsó felszínén. Ezek a fogkefe számára nehezebben elérhető felszínek (ezek tisztítására van a fogselyem, illetve interdentális fogkefék stb.) így a fogszuvasodás szép csendben alakul ki. A szuvasodás során a bacik savakat termelnek, ezek bontják le a fogzománc majd a dentin kemény szövetét. A szuvasodást úgy kell elképzelni, hogy egy kicsi barlangocska kezd kialakulni a fogban. Először egy pici helyen a bacik átjutnak a hófehér kemény fogzománcon át a belső, kicsit puhább dentinbe, itt a folyamat gyorsabban halad előre és kialakul a barlangocska. Ez már felpuhult, gyenge szövetet tartalmaz, míg felette a zomán látszólag ép és kemény. Ha a barlangocska mérete elér egy bizonyos méretet, ráharapáskor a keménynek tűnő, de már alátámasztás nélküli zománc beszakad – ilyenkor veszi észre – mint ahogy Ön is, - hogy valami nincsen rendben, hirtelen lyuk alakult ki a fogban. Ez a folyamat azonban nem hiretlen történik, hanem hónapok alatt.

A fogorvos a féléves fogászati ellenőrzés során a rejtetten elindult szuvasodásokat - melyekről a páciensnek nincs tudomása, hiszen még nem látja ezeket és egy jó ideig semmilyen panaszt nem okoznak - fel tudja időben fedezni a szájvizsgálat, esetleg röntgenfelvétel készítése során. Fontos, hogy az így felfedezett szuvas fogat időben ellássuk töméssel, hiszen így sok később kellemetlen élményt előzünk meg és több ép foganyagot is meg tudunk őrizni.

Mit fog csinálni a fogorvos?
Először is valószínűleg érzéstelenítő injekciót ad, hogy a kezelés ne fájjon. Az érzéstelenítő beadása a mai korszerű eszközöknek és anyagoknak hála a legtöbb esetben már teljesen fájdalommentesen megoldható. Ezután kitisztítja a szuvas üreget, majd az alsó részekbe kis szigetelést „alábélelést” helyez, hogy a tömés után se legyen semmilyen fájdalom, majd tömést tesz a fogba. A legtöbb helyen már elsősorban esztétikus fényre megkeményedő tömést alkalmaznak, de van ahol a hátsó rágófogakba amalgám tömést készítenek. Az esztétikus tömés előnye, hogy a fogat lényegében eredeti színében és formájában lehet visszaállítani, így a külső szemlélődő számára a tömés szinte láthatatlan lesz.

Bízom benne, hogy a leírtak segítségére lesznek és bátran fordul fogorvosához!