Fogszabályozás vagy fogpótlás?

"A bal szemfogam tejfog. A panorámaröntgennel kiderült hogy van alatta maradandó fog. A tejfog nemrég kilyukadt. Hogyan fogom tudni pótoltatni ezt a fogat? 27 éves vagyok, nem szeretnék fogszabályzót, foghiányt pedig végképp nem. Tudna esetleg valami jó megoldást javasolni? A tejfogam picike, és alul a vele szemben lévő fogam pedig nagy (hosszú) Tehát ha pótlást csináltatok, alulra is kellene. Ez jó megoldás lehet?"

Amennyiben én az Ön helyében lennék, mindenképp a fogszabályozás mellett döntenék! A szemfog az egyik legértékesebb fogunk. Hosszú, erős gyökere van, statikailag is a legfontosabb helyen helyezkedik el a fogívben. A fogpótlástanban elsőrendű pillérfognak is nevezzük. Azaz ő maga nagyon sokat bír, de ha őt kell pótolni, ahhoz több mellette levő fogra is szükség lehet. Amennyiben például híddal szeretnénk pótolni, stratégiai helyzete miatt előfordulhat hogy a hídpótlást ki kell terjeszteni a mellette levő pillérfogakon túl még egy pillérfog bevonásával. Ez természetesen nagyon sok ép foganyag feláldozásával járna, melyet semmiképp nem ajánlunk, csak a legvégső esetben. A csiszolás nélküli híd nem jöhet szóba a szemfog pótlásakor, ez ugyanis túl gyenge ahhoz, hogy a szemfog funkcióját átvegye, az ilyen pótlás hamar meglazulna, eltörne.
Implantálni csak ép csontba lehet. Mivel a maradó szemfog a csontban van, ebbe nem lehet "beleimplantálni", tehát ez a megoldás mindenképp kiesik. Ha fogszabályozással nem lehet a szemfogat a helyére irányítani és el kell távolítani, csak ebben az esetben jöhet szóba az implantálás a megfelelő csontviszonyok kialakítása mellett.
Amennyiben a tejfogat valóban el kell távolítani, úgy a legjobb megoldás a fogszabályozás. Műtét segítségével feltárják a szemfog koronai részét, erre egy kis brackettet ragasztanak és behúzzák a fogsorba a megfelelő helyre. Ön még csak 27 éves, vannak akik 50 évesen kezdenek el fogszabályozót viselni!
A tejfog szuvasodását is el lehet látni, ameddig lehetséges a szájban lehet tartani. Amennyiben azonban mégis a fogszabályozó mellett dönt, úgy érdemes mihamarabb elkezdeni, hiszen minél fiatalabb korban kerül rá sor, annál hamarabb lehet jó eredményt elérni.

Fogínysorvadás - duzzanat a fogínyen

"A bal felső metző fogamnál fogamnál foginysorvadas van , a fog kicsit mozog. Most be van duzzadva a foginyen és fáj is. Kérdesem mit lehet evvel a foggal csinálni, ugyan is a fog egészséges."

A leírás alapján arra gondolok, hogy a bal felső metszőfog melletti tasak mélyén, mely valószínűleg a fogínysorvadás következében alakult ki – a lappangó gyulladás felerősödött, ez okozhatja a duzzanatot és a fájdalmat. Általában akkor fordul elő ilyen, ha a tasak száját eltömi valami (pl. dióevés után, a dió finom, de kemény héjától gyakran előfordul ilyen, de más ételek is okozhatják), így a tasak mélyén játszódó gyulladásos folyamat váladéka nem tud ürülni a felszín felé – mely feszítő, fájdalmas érzést okoz.

Mi van a háttérben: A fogínysorvadás következtében a fogat tartó csontszerkezet pusztul. A fog nyakán tapadó íny és a csont között normális esetben nincs „tér”, az íny feszesen tapad a fog nyakára. Ha a csont szerkezet pusztulni kezd, az íny és a csont között kilalakulhat az ínytasaknak nevezett kis zseb, melyben a bacik, lepedék megtapadhat, tovább növelve a mélyben a gyulladást. A tasak olyan mint egy kis zseb. A mélyén mindig jelen van valamilyen szintű gyulladás, hiszen egy nem tisztítható, baktériumokkal átjárt területről van szó, azonban ha a zseb szája eldugul, a folyamat felerődödik, fájdalom és duzzanat jelenik meg.

A fogínysorvadás lehet genetikai hátterű, melynek következtében az íny védekezőképessége nem megfelelő. A csökkent immunitás miatt a szájban levő bizonyos baktériumok gyulladást okozhatnak az ínyben, mely hosszú távon a csont pusztulásával jár. Az ínytasak kialakulását ezen kívül okozhatja fogkő lerakódása az íny széléhez, kiálló tömés, vagy koronaszél, esetleg rossz fogsorzáródás, fogtorlódás, harapási rendellenességek következménye is lehet.

Első körben az akut gyulladást érdemes kezelni. Érzéstelenítésben érdemes az ínytasakot kitisztítani, ennek vannak hagyományosabb eszközei, mint a kürettálás illetve modernebb eszközei, mint például a lézer, mely elpárologtatja a tasak mélyén a bacikat, gyulladásos szöveteket. Komoly gyulladás esetén a tasak kitisztítása után gyógyszeres drain is behelyezhető a fog mellé, melyet a teljes gyógyulásig párszor esetleg cserélni kell. Ezen kívül érdemes az okozó tényezőknek is utána nézni, fogkövet eltávolítani, esetleges tömés, korona állapotát megvizsgálni, harapási viszonyokat feltérképezni, ezek után alakítható ki a hosszú távú terápia. Sajnos a fog egészsége önmagában nem elegendő, hiszen az őt tartó fogágy éppoly fontos terület. A legfontosabb, hogy a gyulladást megszüntessük és folyamatos karbantartással (otthoni és rendelői tisztító kezelések) a gyulladásmentes állapotot fenntartsuk. Sínezéssel, a harapási viszonyok rendezésével (pl. fogszabályozás) a fog stabilitása javítható.

Páciens és fogorvos... Összhang?

"Köszönöm szépen megtisztelő válaszát, nagyon tanulságos. Egy kérdés mégis maradt még bennem: Mennyi a gyökérkezelt fogak átlagos élete? Pl.: Ha gyökérkezeltetem a fogam, és 5 év múlva úgyis húzni kell, akkor sokkal egyszerűbb, és olcsóbb lett volna, ha egyből bekerül egy implantátum. (Az most olyan 100.000 forint körül lehet azthiszem). Azzal véleményem szerint a fogkövönkívül nem lesz több gond. (Jól gondolom?). Akkor meg nem látom értelmét 30.000 forintért (vagy még többért) gyökértömetni, és eljárni 4-5x fogorvoshoz, ha a végeredmény ugyanaz. (Persze vannak kivételek, mint Ön is írta, de a szerintem ez nem jellenző.)
Felmerült az inlay, vagy onlay fogbetét kérdése is. Ezzel kapcsolatban mi a tapasztalat? Megért azt a plusz 15.000-et?"

Szerintem úgy érdemes döntenie, ahogy a szíve mélyén érzi, hogy mi helyes, a biztonságos az Ön számára. Én például, ha arról lenne szó, hogy egy saját fogam valószínűleg még 5 évet a szájamban lehet, megfizetném a gyökérkezelés és a tömés árát. Nekem a saját fogam nagyon sokat ér. Más, természetesen máshogy gondolkodik, ezért írtam tegnap, hogy mindenkinek más és más a nézőpontja.
Egy gyökértömött fog, akár élethosszig is a szájban lehet, vagy már fél év múlva múlva ki kell húzni. Függ a fog alap problémájától, az anatómiai szerkezetétől, a feltárhatóságától, a fogorvos által használt eszközöktől a fogorvos szaktudásától és tapasztalataim szerint épp annyira a pácienstől is, aki bízik, vagy épp nem bízik a saját gyógyulásában.
Az implantátumról: ez szintén szemlélet és szituáció kérdése. Valóban egyre inkább az a tendencia hogy inkább távolítsuk el a kockázatos fogat és tegyünk be implantátumot. Számomra ez túlzottan materiális és gépies szemlélet, egy másik orvoskollega pedig a saját tapasztalatai alapján ebben hisz. Kinek van igaza? Nem tudom, és azt gondolom, hogy erre a választ csak az az orvos és az a páciens fogja tudni, akik egymással „szerződnek” az adott kezelés elvégzésére. Érdemes olyan orvossal szerződni, akinek hasonló az elképzelése, értékrendje.
Én a szájat, a fogakat nem tudom az ember nélkül felfogni, akihez ezek hozzá tartoznak. Még egy gép sem olyan, hogy egyszer elviszem a szerelőhöz és onnantól életem végéig az a gép biztosan működni fog. Azt gondolom, ha ezt várom el, vagy a gépben, vagy a szerelőben (esetleg magamban) előbb utóbb csalódni fogok. Ennél egy emberi szervezet implantátummal vagy nélküle sokkal érzékenyebb és bizonytalanabb.
Az inlayről: Ez egyszerűbb kérdés, de szintén szituáció kérdése. Általánosságban elmondható, hogy ha egy fog koronai része már nem ad elegendő támasztékot egy tömés elkészítéséhez, érdemes elgondolkodni a betéttel való restauráción. Az is előfordul, hogy a fog plasztikus töméssel (esztétikus fehér tömés vagy amalgám) még rekonstruálható lenne, mégis a tartósabb és nagyobb funkcionális és esztétikai értékű inlayt (betétet) választjuk. A betéttel a maradék foganyagot jobban meg tudjuk védeni mint a szájban felépített töméssel, erősebb, kiterjeszthető a vékony csücskökre, jobb záródást és a mellette levő fogakkal jobb kontaktpontot tud kialakítani az orvos. Kis tömésnél ez nem lenne igaz, de egy nagy tömést korrektül kialakítani sokszor nehezebb a szájban, mint betéttel. Funkciójában az öntött arany inlay a legmegbízhatóbb, ennek a széli záródását lehet ugyanis a legbiztosabban elkészíteni, az aranyinlay mellett a másodlagos szuvasodás esélye nagyon kicsi. A porcelán, vagy módosított kerámia (BelleGlass) inlayek esztétikájukban tökéletesek, teljesen az eredeti forma és szín visszaállítható, ezek életideje azonban az anyaguk és a technikai kivitelezésük miatt általában rövidebb mint az arany betété.

Ha valamilyen kezelésnek, mint írja „nem látom értelmét” akkor szerintem ne csinálja. Hallgasson a saját belső hangjára, a saját fontos szempontjaira, hiszen csak Ön tudhatja hogy mi Önnek a legjobb.

Foghúzás vagy gyökérkezelés?

"Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire éri meg gyökérkezeltetni egy fogat? Sok pénzt rákölt az ember, a vége pedig ígyis úgyis műfog lesz. Nem éri meg jobban egyből műfogat rakatni?"

Sajnos nem tudok a kérdésére konkrét választ adni, inkább a saját nézőpontom gondolatait tudom megosztani Önnel:

Ismerek olyan pácienst, akinek annak idején egy vizsgázott fogász (akkoriban még kevés fogorvos volt), gyökérkezelést hajtott végre egy őrlőfogán. Ő mumifikálásnak nevezte a kezelést, nem volt ez igazi gyökértömés mint amilyeneket most készítünk, a röntgenen látszik, hogy a gyökércsatornákat nem töltötte fel, csak a kamrai részt. Ez a fog még ma is szájban van, stabil és jól funkcionál, pedig a kezelést 42 évvel ezelőtt végezték el. Igaz a fog erősen elsötétedett, így nemrégiben egy porcelán betétet kellett a felszínre tenni, ezzel lehetett az esztétikáját helyrehozni. Úgy tűnik tehát, jó döntés volt annak idején megpróbálni a gyökérkezelést. Ez a hölgypáciens most 67 éves és minden foga megvan.

Van természetesen ellenkező példa is: kezdő orvos koromban küzdöttem olyan fogért amelyet egy tapasztaltabb kolléga már az elején eltávolított volna és sajnos a többszöri próbálkozás ellenére végül valóban ki kellett húzni a fogat. Olyan is előfordult, hogy a másik kollega már lemondott az adott fogról, de a páciens ragaszkodása és a kitartó kezelés végül sikerrel zárult.

Sokszor jelentkezik páciens olyan foggal, mely nagyon rossz állapotban van. Ilyenkor a legfontosabb, hogy megbeszéljük mik a lehetőségek és ő mit szeretne, mennyi türelme van, mennyire hisz a gyógyulásban. Fontos, hogy tudja mi vár rá, milyen alternatívát jelent az egyik, vagy a másik megoldás. Előfordulhat, hogy pár évvel a gyökérkezelés után mégis el kell távolítani a fogat, mert vagy kiújul a gyökércsúcsi gyulladás, vagy eltörik a rigid, energiáját vesztett fog és már nem felépíthető többé. Az a pár év azonban nem mindegy. Sokan nem tudják, de míg a gyökér a csontban van, annak szerkezete sokkal erősebb, nem bomlik úgy le mint foghúzás után, a gyökércsonk mellett megmarad az ínypapilla formája, míg foghúzás után elsimul. Maga a műfog csak a koronai részt pótolja az ínyt nem. Egy gyökérkezelt, majd csappal ellátott gyökércsonkra korona helyezhető, mely esztétikájában és funkciójában többet ér, mint egy valódi foghiány műfoggal pótolva.

Van olyan páciens, aki nagyon nagyon ragaszkodik a fogához és azt kéri, próbáljuk meg, hátha. Ilyenkor hetekig, hónapokig is eltarthat a kezelés. Van olyan páciens, aki már akkor is a foghúzás mellett dönt, mikor még nagy esély lenne a gyökérkezeléssel való gyógyításra. Olyan is sokszor van, hogy egy fog valóban menthetetlen és nincs tovább, akkor ezt kell eldönteni, elvállalni és elfogadni. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma eset. Azt gondolom, hogy szaktudás mellett a hangsúly az orvos és a páciens egymásra hangolódásában van. Szerintem sikeresen gyógyítani csak akkor tud az orvos, ha megvan a kellő szaktudása és ráérez a páciensére, illetve ha a páciens akarja, elfogadja és bízik a gyógykezelésben.

Fogszuvasodás és fogeltávolítás...

"Nekem az lenne a problémám, hogy az első felső két metszőfogam lyukas. Mindkettő, mindkét oldalán. Arról érdeklődnék, hogy mitől függ, hogy ki kell-e húzni őket, vagy esetleg valamilyen technikával helyrehozható?"

A fogeltávolítás a legutolsó lehetőség, csak akkor alkalmazzák, amennyiben az orvos végképp menthetetlennek ítél egy fogat. Általában egy szuvasodás – még ha nagy kiterjedésű is, vagy mindkét oldalról érinti is a fogat – nem feltétlenül vezet foghúzáshoz. Ilyenkor a fogat még sokféle módon lehet kezelni, a szuvasodás mértékétől függően:
- esztétikus töméssel
- esztétikus töméssel és gyökérkezeléssel
- gyökérkezeléssel, majd csapos megerősítéssel és esztétikus koronával
Előfordulhat olyan is, hogy a páciens már szinte semmit nem lát a fogból, mivel annak a szájba benyúló koronai része teljesen tönkrement, a gyökér azonban a csontban még jó állapotú. Ilyenkor gyökérkezelés után egy csapos fogmű segítségével a fog felépíthető, erre a csapra aztán esztétikus korona kerül, mellyel vissza lehet állítani a fog eredeti formáját, színét.
A fog végleges eltávolításához csak akkor folyamodik az orvos, ha már a gyökér is olyan állapotban van, hogy nem lehet gyökérkezeléssel sem megmenteni. Ebben az esetben a kihúzott fogak helyére implantátum helyezhető, illetve hídpótlással a foghiány pótolható.
Érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, hiszen minél több még ép foganyag van, annál több lehetőség marad az esztétikus helyreállításra.

Szorult helyzetű bölcsességfog

"Az alsó bölcsességfogam egy kis részen támaszkodik az előtte lévő 7-eshez, de nem tud előbújni. A 6-os fogam viszont hiányzik, nem lehetséges, hogy lesz helye a bölcsességfognak később előtörni kicsit elmozdítva a 7est? Esetleg fogszabályzással helyet biztosítva neki? A sarka már picit áttört az ínyen..."

Valóban jó lehetőség lenne ha a 7-es fog előre tudna még vándorolni, ez azonban inkább fiatalabb korban szokott így lenni, mikor a 6-os fogat valamiért el kell távolítani pl. 6-7 éves korban (jóval a 7-es fog kibújása elött). Ilyenkor aztán 11-12 éves kor körül, mikor a 7-es elindul, testesen előre vándorolva bújik elő a 6 fog helye irányában. Idősebb korban már nem így van, hanem a fogak már csak dőlnek a foghiány felé, nem pedig vándorolnak. Természetesen fogszabályozással lehetséges a fogakat vándoroltatni, de ennek megfelelő indikációi vannak, ehhez sajnos nem tudok több információt nyújtani, kérem kérdezze erről fogszabályozós szakorvos véleményét. Ha viszont hiányzik a 6-os fog, és nem tud rendesen a rágósíkba emelkedni a 8-as, a legfontosabb a 7-es fog marad, hiszen az adott oldalon a hátsó őrlőzónában nincs több értékes rágófog. Ennek megőrzése, illetve a 6-os foghiány felé való bedőlésének megakadályozása a legfontosabb. A dőlést úgy lehet megakadályozni, hogy valamilyen módon pótoljuk a 6-os fogat, például implantátummal, esetleg híddal.

Foghiány pótlása - implantátum, vagy hídpótlás?

"Milyen megoldást javasolna fogpótlásra, hiányzik a bal felső második metszőfogam, a két kisőrlő, jobb oldalon a két felső kisőrlőm. Csiszoltatni nem akarok."

Amennyiben nem szeretné a foghiányokat hidakkal pótoltatni és megfelelő minőségű és mennyiségű csont áll rendelkezésre, illetve a maradó fogak között megfelelő mennyiségű hely van az implantátumok behelyezésére, implantológiai fogpótlás javasolt.

"Nagyon szépen köszönöm gyors válaszát! Olyan kérdésem lenne még,hogy ha a nagyőrlőt lecsiszolnánk,és akkor ahhoz lenne egy kisőrlő pótolva,akkor a másik hiányzó kisőrlőt lehetne-e ahhoz "kazettás módszerrel" megcsinálni."

Ha nem szeretne implantációban gondolkodni, akkor én nem látok más lehetőséget, mint a hídpótlást, ehhez azonban a hiányt határoló fogakat le kell csiszolni, a foghiány mindkét oldalán. 2 db kisörlő hiánya túlzottan nagy távolságot eredményez ahhoz, hogy ezt egy BelleGlass vagy hasonló rendszerű csiszolás nélküli (kis kazettás) fogpótlás biztonsággal áthidalja. Ha ezt elkészítené az orvos, a kis kazettából a túlzottan nagy erőkar miatt a pótlás vége nagyon hamar kiszakadna, a hiány alatt a constuct szálra épülő fogpótlás megrepedne. Ezt az eljárást nem erre tervezték, maximum egy kisőrlő fogat lehet vele biztonsággal áthidalni. Emellett ott van a bal felső 2 foghiány kérdése is, melyet a szituációból adódóan szerintem nem szabadna külön kezelni.
Ha a hídpótlás mellett dönt, ott van a következő kérdés: melyik technikával legynek a fogcsonkok lecsiszolva és milyen anyagból készüljön a pótlás? Ez nagyon nem mindegy elképesztő különbségek vannak! A fogakat le lehet csiszolni hagyományos technikával is vagy vállas módszerrel. Nem megyek bele ennek mélységeibe, mert a weboldalon rengeteg információt talál erről, de én mindenképp a vállas megoldást javasolnám, drágább, de hosszú távon sokat nyerhet vele. Az anyag tekintetében lehet választani fémvázas vagy cirkonvázas porcelán leplezésű hidak között, ezeknél elsősorban esztétikai különbségeket találhatunk.

Lehetséges e a fogfehérítés gyermekkorban?

"8 éves unokám tejfogai gyönyörű fehérek voltak, de az új fogak csúnya sárgák. Szeretném megkérdezni, hogy milyen megoldást tudnának javasolni (sokszor és nagyon intenzíven mos fogat) annak érdekében, hogy esztétikus szép fehér fogai legyenek?"

Fiatal gyermekkorban még nem szabad egyik típusú fogfehérítő eljárást sem alkalmazni. A gyermek fogai mélyen a csontban még most is fejlődnek, a fog belsejében levő ér-ideg kamra még nagyon tág és érzékeny, a gyökércsúcsa még nem zárult le teljesen. A felnőttekre veszélytelen fogfehérítő anyagok ezekre a fogakra még nagyon érzékenyen hatnak, ezért 16 éves korig nem javasolt fogfehérítő kezelést alkalmazni.
Addig is, ahogy Ön is írta, mosni, tisztán tartani, megelőzni az esetleges szuvasodást, ez az egyetlen teendő. A túlzottan sárga fogak lehetnek genetikai eredetűek, esetleg az édesanya vagy a gyermek által szedett bizonyos gyógyszerek a fejlődésben levő fogcsírákra hathatnak úgy, hogy azok elszíneződve bújnak elő. Később, a megfelelő kor elérése után, ezeken a problémákon nagyon hatékonyan lehet a fogfehérítő kezelések valamelyikével segíteni.

Esztétikus porcelán héj

"Nekem egy olyan esztétikai problémám lenne, hogy az első felső két fogam nagyobb, és hosszabb mint a többi. Tehát arányában eltér a többi fogamtól. A kérdésem az lenne hogy önök végeznek-e olyan kezelést, amivel legalább a hosszát hozzá lehetne "reszelni" (?) a többi normál méretű fogamhoz? Ha igen, kb. milyen árban lenne ez a beavatkozás?"

Sajnos az eltérő nagyságú fogak hosszának egyszerű lecsiszolása nem kivitelezhető megoldás, mivel a fogak nem érzéketlenek.

Mikor elvesznek egy fog magasságából (esetleg hosszából) a fogorvos a fogzománcot csiszolja meg – ez fedi a fogainkat kívülről. A zománcból azonban csak pár tized milimétert lehet csiszolni, és erre inkább a rágófelszíni egyenetlenségek beállításakor a hátsó rágófogaknál kerülhet sor. Ha ennél többet csiszol az orvos, akkor előjön a fogzománc alatti réteg, melyet dentinnek hívunk. A dentin már nagyon érzékeny fogszövet, hidegre, melegre érintésre – azaz mindenre fájdalommal jelez. Ezen kívül a dentin egy jóval puhább anyag, mint a fogzománc, ezért sérülékenyebb is, könnyebben szuvasodhat. Ha tehát ezt a réteget valamilyen módon elérjük, ezt a felszínt már be kell fedni, nem lehet szabadon hagyni. A lecsiszolt felszíneket tehát be kell vonni valamivel – általában töméssel, porcelán héjjal esetleg koronával.

Az Ön esetében esetleg a porcelán héj jelent megoldás, ehhez kell ugyanis a fogból a legkevesebbet elvenni majd a héjakkal lehet esztétikusan új méretet, formát kialakítani. A porcelánhéj tervezéséhez azonban a fogorvosnak látnia kell élőben a szituációt, megvizsgálni a harapási viszonyokat, a rágósíkot a kérdéses fogak környezetében levő fogak formáját és állapotát – csak ez után lehet kezelési tervet illetve árajánlatot készíteni.